Back to top

Képes-e gondolkodni a Föld?

Ha a Föld "él", akkor lehet, hogy saját tudata is van? Az asztrobiológusok egy gondolatkísérlet keretében megvizsgálták ezt az elméletet, és szerintük az úgynevezett bolygó intelligenciának koncepciója igaz lehet. Miről szól pontosan, és milyen jelentősége lehet az emberiség számára?

A Cambridge-i Egyetem asztrobiológusai gondolatkísérletet végeztek, amelyben az intelligencia fogalmát vizsgálták, mint "bolygóméretű" jelenséget. Elméletük szerint a Föld, mint bolygó, amely hemzseg a különböző formájú élettől, maga is rendelkezhet valamiféle tudattal.

És bár a planetáris intelligencia fogalma úgy tűnik, hogy csak egy csapat sci-fi forgatókönyvíró agyszüleménye, a cambridge-i tudósok komolyan vették, és eredményeiket az International Journal of Astrobiology című tudományos folyóiratban publikálták.

- Az intelligenciát hagyományosan az egyének tulajdonságának tekintették. Ugyanakkor a kollektivitások jellemzőjeként is ismert. Tanulmányunkban kiterjesztjük a kollektív tudatosság gondolatát bolygóméretűre - írják a kutatók kísérletük bevezetőjében.

Szerintük bolygónk saját tudatosságának bizonyítékai közé tartoznak azok a kommunikációs csatornák, amelyeken keresztül az erdőkben élő gombák vagy növények kommunikálnak egymással.

Létezésük azt jelezné, hogy a természet egy hatalmas méretű láthatatlan kommunikációs hálózattal rendelkezik, és így egyfajta intelligenciával, amellyel képes megváltoztatni a körülményeket az egész világon.

Ebben az összefüggésben azonban az ember nem intelligenciával rendelkezik, hanem inkább egyfajta általános érzékeléssel és tudatossággal a Földön vagy más bolygókon élő organizmusok közötti összefüggésekben, amennyiben az univerzumban bárhol léteznek más életformák. Ezért a bolygó és az azt benépesítő élőlények között kialakuló természetes kapcsolatról van szó.

Ez azt jelenti, hogy a bioszféra, az összes életforma közötti kapcsolatok átfogó rendszere fizikailag hatással lehet más rendszerekre: a légkörre (levegő), a krioszférára (gleccserek), a hidroszférára (víz) és a litoszférára (szárazföld).

A Földön azonban a fenti szférákba leginkább - főként negatívan - beavatkozó szervezetek az emberek.

A tudósok a bolygó valódi intelligenciáját úgy határozzák meg, mint azt a pontot, ahol az összes élő szervezet együttműködik az egész rendszer közös hasznának elérése érdekében. Ez olyan intézkedéseket jelentene, amelyek azonosítják és megelőzik a bolygón bekövetkező negatív változásokat, például a gyors klímaváltozást.

- Feltételezzük, hogy csak azok a civilizációk érték el a valódi bolygóintelligencia szintjét, amelyek nem okozták a saját pusztulásukat

– írta Adam Frank, a Rochesteri Egyetem professzora nyilatkozatában.

A kutató szerint, ha az emberiség teljesen tudatában lesz a Föld élőlényei közötti összefüggéseknek, az segíthet megoldani az éghajlati válságot, és a jövőben talán a Földön kívüli élet megtalálását is lehetővé teszi.

Forrás: 
well.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Válogatós vendég? Nem mindegy, milyen színű a tányér!

Mostanában készült az első kutatás arra vonatkozólag, hogy befolyásolja-e az ételben válogatós egyének „ízlését” az, hogy milyen színű tányérban kapják az ételt. Az akadémikusok meglepő felfedezést tettek.

A laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában

Öt ország - köztük Magyarország - hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában - közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

A vizes élőhelyek megőrzéséért

A legrégebbi természetvédelmi államközi megállapodás az a bizonyos Ramsari Egyezmény, amely a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, a vízimadarak élőhelyeiről szól. Az egyezmény létrejötte a XX. század második felében jelentősen felgyorsuló vizes élőhelyek pusztulásának, valamint a vízimadarak eltűnésének az eredménye.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.