A kertészmérnökként végzett Aszódi János a ’90-es években készítette első mezőgazdasági témájú riportját, ami olyan mély benyomást tett rá, hogy azóta is tisztelettel adózik az agráriumban dolgozó emberek mindennapi munkája előtt.
Ezeknek az interjúknak a sikere arra ösztönözte, hogy csokorba szedve kiadja azokat egy könyv formájában, ám az előszóban őszinte vallomással elárulja, szubjektív szempontok vezérelték, kiket mutat be az agrárium területeiről, ugyanakkor titkon elárulta, fenntartja a folytatás lehetőségét, már előre tervezve a következő kötetet.
A könyvben bemutatott szereplők közös jellemzője, hogy szakmai teljesítményük elismerésén túl, valamilyen módon segítették az Új Mezőgazdasági Magazin, ezáltal Aszódi János munkáját.
A szerző a könyvet több témakörre osztotta, színmagyarázat segíti eligazodni az olvasót a fejezetek között, ahol találunk egyebek mellett a gazdálkodás, feldolgozóipar, szakpolitika, tudomány és az agrármédia területeiről ismert szakemberek életét ismertető szemelvényeket. Az archív és színes fotókban gazdag oldalakon QR-kódokat is találunk, amelyek leolvasásával azok a TV-riportok nézhetők meg, amelyek alapján a könyv interjúi készültek.
Büszkén említjük meg Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójának a nevét, aki szintén helyet kapott a kötet oldalain.
Aszódi János kérdései rendkívül tudatosan emelik ki Sári Enikő életpályájának fontos pillanatait, az olvasó is hamar képbe kerül, mit köszönhet a magyar mezőgazdaság és agrármédia a személyének.
Kiemelendő édesapja, Sári József, aki gazdászember lévén arról volt híres, hogy mindig lovaglócsizmában és kalapban járt. Az ő nevéhez fűződik a takarmánycirok Magyarországra történő behozatala és elterjesztése.Nagyon szerette a föld illatát, és ez hamar, már gyerekkorában átragadt lányára is, aki marhatelepeken, disznók között, a földeken ismerte meg, hogyan kell tisztelni az állatokat és a természetet. Nem is volt kérdés, hogy agráregyetemre jelentkezik, ahol állattenyésztő agrármérnökként végzett.
Azonban az élet a média pályájára sodorta, gyakornokként kezdett a Magyar Mezőgazdaság című hetilapnál, ahol végigjárva a ranglétrát, ma a Kiadó első embereként ismeri az agrárvilág. Hosszú éveken keresztül az elektronikus médiában a Práger György által vezetett, nagy érdeklődést kiváltó Falutévé műsorának kedves, dekoratív bemondójaként és szerkesztőjeként lehetett látni a televízióban.
A kiadó csapatának magjával barátként dolgozik együtt, és a szerkesztőségen belül természetes a családias légkör. A mintegy 40 ember egy csapatként teszi a dolgát annak érdekében, hogy a magyar agrárium szereplőit hétről hétre hiteles, hasznos és értéket őrző információkkal lássák el. Azonban ennek a komoly múlttal és portfólióval rendelkező cégnek az irányítását nem lehet kellő határozottság nélkül vezetni. Mint a könyvben kiderül, ez a habitus sportmúltjával magyarázható, hiszen 20 évig az élvonalban atletizált, ami megkövetelte a kitartást, a következetességet és a fegyelmet. De természetesen az ő szíve is olykor-olykor ellágyul, különösképpen, ha négy leányunokája szóba kerül.
Aszódi János és Sári Enikő baráti kapcsolata a régmúltban gyökeredzik, ez idő alatt hosszú beszélgetések állnak mögöttük, amit a könyv szerzője „Pados beszélgetés Sári Enikővel” címmel illet, mondván a kötetlen interjúk során rendszerint egy padon ülve beszélgetnek. Ilyenkor gyakran elhangzik az a kérdés, hogyan látja ügyvezetőnk a magyar mezőgazdaság helyzetét, ami a jelenlegi gazdasági helyzetben kiváltképp aktuális.
„(…)Azt gondolom, a magyar mezőgazdaság töretlenül fejlődik, határozottan bízom a jövőjében. (…)Nyilván nem hagyhatjuk figyelmen kívül az általános gazdasági helyzetet (…), de a magyar gazda egy okos ember, meg fogja találni erre is a megoldásokat. (…)Olyan mezőgazdaságunk van, amire Magyarország összes állampolgára számíthat. (…)A gazda tudja a kötelességét, és meg is tesz mindent azért, hogy szolgálja azt, amire elköteleződött.„
A kötet itt előrendelhető!
