Back to top

Az önbeporzás hosszú távon kihaláshoz vezethet

A poszméhek segítsége nélkül a virágos növények az önbeporzásra vannak utalva, ami viszont jelentős genetikai veszteséget okoz már négy generáció alatt is, mutatta ki egy kísérlet.

Egy csoport önbeporzó bohócvirág génváltozatainak 13-24 százalékát vesztette el szemben azzal a csoporttal, melyet poszméhek poroztak be. Ez pedig megfoszthatja a növényeket attól a képességüktől, amivel alkalmazkodni tudnának a környezeti kihívásokhoz – az erről szóló tanulmány az Evolution című tudományos lapban jelent meg.

A felfedezés a méhpopulációk természetbeni hanyatlásával együtt komoly problémát vetít elő a vadon élő és a termesztett növényekre számára is, melyek szaporodása a beporzóktól függ

- írja a Phys.org.

„Azt találtuk, hogy nagyon rövid idő alatt jelentős változásokat okozott az önbeporzás a növények genomjában” – mondta Jeremiah Busch, a Washingtoni Állami Egyetem evolúcióbiológusa, a kutatás vezető szerzője.

A beporzók, mint a méhek, már önmagukban is fontos szerepet töltenek be a biodiverzitás fenntartásában, tette hozzá Busch. A tanulmány pedig rámutat, hogyha eltűnnek, annak katasztrofális következményei lesznek a növényvilágban is, és ez igen gyorsan fog bekövetkezni.

„Ha eltűnnek a beporzók, az nem csak a beporzókkal kapcsolatos problémát jelenti: a növénypopulációk pár tíz generáció alatt jelentős genetikai veszteségeket szenvednek – nem ezres, hanem tízes nagyságrendről beszélünk.” – hangsúlyozta Busch.

A tudósok ugyan tisztában voltak vele eddig is, hogy az önbeporzás a növények túlélésének rovására megy hosszú távon, de nem tudták, hogy genetikai szempontból hogyan és milyen gyorsan zajlik le.

Sárga bohócvirág
Sárga bohócvirág
Busch és kollégái ezért egy zárt üvegházi kísérletet végeztek a sárga bohócvirággal, ami egy gyakori vadvirág az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén. A növények egyes csoportjait elzárták a beporzást végző poszméhektől.

Eleinte ezek az önbeporzásra kényszerített növények kevés magot érleltek, ám később, ahogy alkalmazkodtak a helyzethez, egyre többet. A virágok szerkezete is megváltozott: a hím és női szaporodóképletek, a bibe és a porzó közelebb került egymáshoz, hogy a pollen könnyebben átjusson.

Az önbeporzó példányok ugyan továbbra is szaporodtak, de a poszméhek által látogatott kontroll csoporthoz képest sok génváltozatukat elvesztették.

Az alkalmazkodás az egyik kulcskérdés, ami megmagyarázza a visszaesést, mondta Busch. Az önbeporzás egy bizonyos genotípusnak kedvez, ami ha lehetőséget kap, gyorsan elterjed, és vele együtt azok a mutációk is, melyek szerencséjükre ugyanabban a genomban helyezkednek el. Ez a jelenség az úgynevezett „genetikai stoppolás”, vagy szelektív söprés kevésbé kap hangsúlyt, amikor méhek látogatják a virágokat, ilyenkor ugyanis az utód a két szülő genetikai anyagának keverékét kapja.

A méhek beporzó tevékenysége nélkül a növénytermesztés is bajban lenne
A méhek beporzó tevékenysége nélkül a növénytermesztés is bajban lenne

„Az erős beltenyésztés alapjaiban változtatta meg az alkalmazkodás végeredményét” – mondta.

A következő kísérletekben hosszabb időn át kellene követni a növényeket hogy kiderüljön, a genetikai változatosság hanyatlása mikor vezet egy populáció összeomlásához,

jelentette ki Busch.

„Egy nagyon fontos következő lépés, hogy lássuk, mennyi idő alatt vezet a beltenyésztés az életképesség romlásához – hogy tudjuk, milyen gyorsan fognak kihalni ezek a populációk” – tette hozzá. „Nagy szükségünk van rá, hogy megértsük, mik a következményei a beporzók elvesztésének. Ez a vad és a termesztett élelmiszernövények szempontjából is fontos. Nagyon sok növényünknek van szüksége a méhekre.”

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A paprika is lehet mag nélküli

Különlegesen finom és egyedi formájú paradicsomot, mag nélküli snackpaprikát és kivételesen magas hozamú minidinnyét nemesít az izraeli székhelyű Breedx vállalat. 

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Magyarországon figyelték legtöbben a madarakat

A rendezvényhelyszínek számát és a résztvevők számát tekintve is első helyen végzett Magyarország a 30. Európai Madármegfigyelő Napokon - tájékoztatta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-t.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.