Tovább drágul az élelmiszer

A klímaváltozás, a tömeges migráció, az állattenyésztést sújtó pandémia (a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis), a Covid-19 járvány, az energiaválság és az orosz-ukrán konfliktus hatására globálisan nőtt az élelmezésbiztonság kockázata és az élelmiszerek ára.

A 2011 utáni közel tíz év a konszolidáció jegyében telt, a kereslet-kínálati egyensúly, a nyugodt piaci környezet az élelmiszerárak mérséklődését eredményezték. 2021-ben és 2022 azonban, a már említett globális krízisek hatására megduplázódtak az élelmiszerárak, a növekedés meredek és lényegében egyenletes ütemű volt.

Itthon 27 százalékot drágult az élelmiszer egy év alatt

Magyarországon a KSH adatai alapján júliusban 113,7 százalék volt a fogyasztói árindex a megelőző év júliusához képest, míg a maginfláció elérte a 116,7 százalékot. Az élelemiszerárak azonban ezt meghaladóan, 27 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Leginkább a margarin (65,8%), a kenyér (57,9%), a sajt (52,6%), a száraztészta (49,1%), a tejtermékek (43,8%), a baromfihús (38,8%), a péksütemények (38,5%) és a tojás (37,5%) drágult.

A legfrissebb KSH-adatok alapján úgy tűnik,

Egyes termékek esetében éppen most következett be jelentős drágulás. Míg egy hónap alatt, júniushoz képest a fogyasztói árak átlagosan 2,3, addig az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak. Ezen belül az édesipari lisztesáru 21,3, a kenyér 12,7, a száraztészta 7,8, a rizs 7,4, a sajt 6,9, az alkoholmentes üdítőitalok 5,7, a tejtermékek 5,5, a péksütemények 5,4 százalékkal kerül többe.

A KSH adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak 2022 I. negyedévében 34 százalékkal emelkedtek, elsősorban a növényi termékek 38 százalékos drágulása miatt. Az állatok és állati termékek ára 24 százalékkal nőtt.

Nőttek a mezőgazdaság költségei

2022 első negyedévében jelentősen drágultak a mezőgazdasági beruházások, illetve a termelőfelhasználás összetevői. A ráfordítási árak főként a műtrágyák (+195%) és az ezek alapanyagául szolgáló földgáz árnövekedése miatt lettek 37 százalékkal magasabbak.

Az alapanyagok drágulása miatt a takarmányárak további jelentős növekedésére kell számítani, hiszen a gabona idei évben megemelkedett árai az ókészlet felhasználását követően, mostantól jelennek meg a takarmánygyártás költségei között.

A növényvédő szerek 13, az állatgyógyászati készítmények 9,5 százalékkal drágultak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az energia és kenőanyagok ára 32, ezen belül az üzemanyagoké 24 százalékkal nőtt, amely ezt követően is folytatódott.

Néhány termék esetében közepes-erős összefüggés mutatható ki a ráfordítások és az árak között, a piaci hatások azonban időről időre viszonylag könnyen eltéríthetik egymástól az árgörbéket. Az összefüggés lényegesen gyengébb, ha a magyarországi termelők nagyobb arányban értékesítenek külpiacokra, vagy ha a nyersanyagok árát alapvetően külső „referenciaárak” határozzák meg.

Ez jellemzi a gabonafélék, a feldolgozott tej, a sertéshús árát, de a vágócsirke termelői ára és a brojlertáp feldolgozói értékesítési ára, valamint a vágócsirke termelői ára és a csirkemellfilé fogyasztói ára között erős a kapcsolat.

A kereslet visszaesésére számítanak

A hazai élelmiszerpiacon a fogyasztók árérzékenyek, a kiskereskedelem szereplői pedig kiélezett árversenyt folytatnak piaci részesedésük megtartásáért, növeléséért. A közgazdaságilag racionális input-output árkapcsolatokat azonban a piaci folyamatokba beavatkozó gazdaságpolitikai intézkedések is befolyásolják. A koronavírus-pandémiával kapcsolatos gazdaságélénkítő programok például olyan hirtelen és olyan mértékben növelték meg a keresletet, amivel a kínálat több esetben képtelen volt lépést tartani. Ez a nyersanyagok és energiahordozók árának rendkívül gyors emelkedését indította el.

Általános inflációs környezetben pedig valamivel könnyebb a vevőkkel elfogadtatni az árak emelését, mint árstabil időszakban.

A hatósági árak bevezetése a legtöbb termelőre nem volt komoly hatással, a veszteség főleg a kiskereskedelemben jelentkezett. Mivel az elmúlt négy-öt évben a kiskereskedelmi láncok a javuló életszínvonal miatt magasabb árréssel dolgoztak, átmenetileg elviselik ezt, de más áruk árában kompenzálják a bevételkiesést.

ezért a legtöbb piaci szereplő tart a belső kereslet visszaesésétől.