A lápok érdekes élőhelyek
Az Erdélyben található Mohos-tőzegláp európai mércével mérve is jelentős természeti ritkaság. Innen természetesen nem bányásznak kertészeti célra sem tőzeget, de jól mutatja a hely, hogy hogy alakul ki ez az érdekes anyag.
A láp a Csomád-hegység egyik krátermaradványában fekszik 1050 méter magasságban, a Szent Anna-tó közelében, Hargita megyében. A tőzeg vastagsága itt 10-17 méter, mennyisége körülbelül 3 millió köbméter.
A vulkáni kráterben kialakult egykori Mohos-tó vize eltűnt, csak sűrű növényzettel, főleg tőzegmohával benőtt láp maradt utána.
A Mohos-tőzegláp hajdani kiterjedt víztükre a négyszerese volt a mellette található nem kicsi Szent Anna-tó felületének. A valamikori Mohos-tó felszínét már szinte teljesen eltakarja az ingoványos mohatelep, amit a nép kokojzásnak nevez. A hajdani tóból már csak néhány tószem maradt, melyek vize fekete, és kémhatása miatt szinte semmilyen állat nem él meg benne.
Rendkívüli növényritkaságokat találhatunk itt, többféle „húsevő” növényt, például a kerek levelű harmatfüvet, de él itt tőzegáfonya, a kéttűs erdeifenyő (ez kevésbé érzi jól magát a lápban), a vörös áfonya, ritkaság a jégkorszakból maradt tőzegrozmaring, ez utóbbi azonban mérgező. A lápra épülő fapallókon lehet eljutni a két látogatható tószemig…
Így lesz a tőzegmohából termesztő közeg
A virágboltban vásárolt cserepes növények leggyakrabban tőzegben, vagy tőzeges virágföldben vannak. Ennek jó tulajdonsága, hogy nagyon jól tartja a vizet, és mivel szinte nincs is tápanyag tartalma ezért az műtrágyákkal, tápoldatokkal a beleültetett növények igényeire szabható. Egyetlen hátránya, hogy ha kiszárad a tőzeg akkor nehezen veszi fel újra a vizet, a víz eleinte átfut a közegen és csak lassan hidratálódik az újra.
A tőzeg növényi eredetű üledékes talajképző a félig szárazföldi humuszképződés terméke. A tőzeg érett, alacsonyabb szervesanyag-tartalmú és erősen átalakult formáját kotunak is nevezik.
A tőzeg az erősen nedves, víz által borított és levegőtől elzárt (anaerob) körülmények között, az ott elhalt növények törmelékéből képződik biológiai, kémiai és fizikai folyamatok révén. A tőzegképződésre alkalmas élőhelyeket tágabb értelemben lápoknak nevezzük, de a mára már kiszáradt lápok területén is fellelhető a tőzeg.
Magyarországon valamennyi láp védett. A 2013-as ,,láptörvény” értelmében pár helyen engedélyezett a tőzegbányászat. A tőzeget régen kézzel, tőzegásókkal termelték ki, ma erőgépek és szállítószalagok segítségével.
A friss tőzegnek nagyon magas a víztartalma, ezért szállítás előtt szárítani kell. A tőzeget száraz állapotában tüzelőanyagként használják, nedvesebb állapotában pedig főként a talajminőség javítására. Átlagos fűtőértéke hasonló a barnaszénéhez, melynek az átlagos fűtőértéke 17 MJ/kg. A tőzegfüstöt – főleg Skóciában – gyakran használják a malátawhisky alapanyagául szolgáló árpamaláta szárításához.
