Back to top

Megújult az István-kúti négy évszakos pihenő

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. több éves előkészítést követően varázsolta újjá a Zempléni-hegység szívében található István-kúti egykori faházat és a kőházat. Az István-kúti Nyírjes az ország egyik legelső, 1953 óta védett területe, azaz már bő 30 évvel a Zempléni Tájvédelmi Körzet 1984-es megalapítása előtt fokozottan védetté nyilvánították az itt élő növények és állatok miatt.

A megvalósuló fejlesztés szerves része annak a tudatos, 2010 óta tartó folyamatnak, melynek során a kormányzat mindenki számára elérhetővé teszi, felújítja és bővíti az állami erdőgazdaságok kezelésében lévő erdőterület turisztikai infrastruktúráját több mint 27 milliárd forintot költve napjainkig ökoturisztikai fejlesztésekre - közölte Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár a pihenő átadásán.

A felújított épületek közvetlenül az Országos Kék Túra útvonal mellett fekszenek, de egyéb turistautak is vannak a közelben. A területhez nem vezet gépjárművel járható, burkolt út, járművel csak az erdészeti utakon közelíthető meg.

vtf_9314.jpg

Fotó: Vermes Tibor
Az államtitkár kiemelte, hogy az utóbbi hetekben sokan megkérdőjelezték az erdőkkel való gazdálkodás létjogosultságát, szakszerűségét. Ez a helyszín azonban – ahol évtizedek óta összhangban van a természetvédelem, a gazdálkodás és az ökoturizmus – a bizonyíték arra, hogy az erdők hozzáértő kezekben vannak Magyarországon. Jogszabályaink megfelelő keretet biztosítanak a fenntartható gazdálkodásra, amely egyszerre szolgálja a természeti értékek védelmét és a társadalom igényeit a rekreációra és az erdőből származó faanyagra egyaránt. Mindez jó válasz az erdők kezelésével kapcsolatos aggályokra. Magyarországon nem kell az erdőket a jól szabályozott gazdálkodástól félteni.

A csodálatos környezetben fekvő négy évszakos István-kúti pihenőhely a Magyar Természetjáró Szövetség vezetésével létrejött konzorciumban valósult meg a Széchenyi 2020 Program keretében.

Az erdőgazdaság évtizedek óta szálláslehetőséget kínál az egykori erdészházakban, amelyek a mostani felújítás után teljes mértékben kiszolgálják a természetjárók igényeit.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Lenn az alföld tengersík vidékin"

Magyarország egyik legszélsőségesebb éghajlati adottságokkal rendelkező térségében gazdálkodik a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Pest megye déli részét magába foglaló működési területén az erdőgazdálkodási, faipari és vadgazdálkodási feladatok mellett nagy hangsúlyt helyez a közjóléti tevékenységre.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Élőhelyfejlesztések zárultak le a Balatonnál

Az elmúlt évtizedben mintegy 80 milliárd forint értékben 330 projekt keretében több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota, amelyben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak is rendkívüli szerepe volt - jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Keszthelyen.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

Januárban indul a Településfásítási Program harmadik üteme

A Program folytatásában ismét a 10 ezer fő lélekszámúnál kisebb, magyarországi települések igényelhetnek fákat. 10 000 db sorfa áll majd rendelkezésére, amiből 2000 darabot a 2023 tavaszi, 8000 darabot pedig az őszi ültetési időszakban szállítanak ki - közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.