Back to top

Alföldi szőlő, kenyér és bor

Az Alföldi szőlő, kenyér és bor konferenciát 2005 óta rendezik meg folyamatosan Kecskeméten. Ezen az eseményen jelentik be azt is, hogy melyik bor viselheti egy évig a Kecskemét város bora címet.

Szili Gábor, a Mathiász János borrend főborásza ismertette a helyi borverseny eredményeit
Szili Gábor, a Mathiász János borrend főborásza ismertette a helyi borverseny eredményeit
Fotó: Horváth Csilla
Az előadások a közelgő Petőfi-évet megelőlegezve a 19. század szőlőtermeléséről, szőlő- és búzafajtáiról, a kenyérsütésről szóltak, illetve bemutatták a Generosa szőlőfajta borkészítési technológiájával kapcsolatos legújabb eredményeket.

Kecskemét-Katonatelepen a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet kecskeméti kutatóállomásán hirdették ki a helyi borverseny eredményeit.

A legeredményesebb termelő a kunszállási Polyák borászat lett 3 arany és 4 ezüstéremmel.

A város borának kiválasztása nem volt egyszerű, mert két tétel is azonos pontszámmal végzett. Egyszer már volt példa hasonlóra, ezért megint mindkét tétel megkapta a Kecskemét város bora címet: a Dabasz Kft. Irsai Olivér és a kecskeméti kutatóállomás Generosa tétele.

A Generosa az Ezerjó és a Piros tramini hibridje, mára 900 hektárt telepítettek belőle. A fajtáról Kővágó Róbert, a kutatóállomás borásza és Nyitrainé Sárdy Diána, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet igazgatója beszélt. Egymásra épülő előadásukból kiderült, hogy nagyon sokszínű ez a szőlő, sokféle bort lehet belőle készíteni. Tavaly például 19,9 mustfokkal és 8,7 ezrelék savtartalommal szüretelték, és késői szüretben 22,1 mustfokra ért be, savai pedig 6,35 ezrelékre csökkentek. Az említett sokszínűség kihasználásához az alanyhatás is hozzájárulhat, ezért kísérletet állítottak be ennek vizsgálatára. Mustfok szempontjából a saját gyökerű Generosa volt a legjobb, szorosan követte a Teleki-Kober SO4 alany.

Magasabb savtartalmat a Fercal és a Berlandieri Riparia T5C WED alanyon regisztráltak.

Kék gohér szőlőfajta
Kék gohér szőlőfajta
Fotó: Horváth Csilla
A bor erjesztése során 13 fajélesztő hatását vizsgálták az azonos technológiával készült borokra. Kipróbáltak két tejsavtermelő élesztőt is, mert azok segítségével 1-2 százalékkal csökkenteni lehet a készülő bor alkoholtartalmát, ami napjainkban fontos szempont a borászatban. Tejsav normális erjedésnél is keletkezik, az adja egyes borok vajasságát. Az alkoholtartalom csökkentésére először ezt az élesztőt adjuk a musthoz, majd 5-6 nap múlva a normál fajélesztővel folytatjuk az erjesztést.

Németh Krisztina szőlőtermesztésünk múltjáról tartott részletes előadást, amiből most csak néhány részletet tudunk idézni. A 19. században, az 1891-ben kezdődött filoxéravész előtt 385 ezer hektár szőlőterület volt az akkori Magyarországon.

A szőlők megkülönböztetett figyelemben részesültek jogi szempontból is, örökölhető területek voltak és művelőik szabad emberek.

Akkoriban még csak a földesúri birtokokon ültették szabályos sorokba a szőlőt, a kisparaszti ültetvényekben folyamatosan bujtással, döntéssel ifjították meg a tőkéket, és mogyorót meg gyümölcsfákat (alma, barack, meggy, szilva, dió) ültettek a tőkék közé. A 19. században érkezett meg hazánkba a lisztharmat és a peronoszpóra, majd a teljes átalakulást hozó filoxéra. A filoxéravész előtt egy hektárra szórt állásban 15-25 ezer tőkét ültettek, túlnyomórészt fejművelést és kopaszra metszést folytattak. Az újonnan telepített szőlőket állandó térállás és 10-15 ezres tőszám jellemezte, valamint kezdtek tisztán egy-egy fajtát telepíteni.

A Petrezselyemlevelű szőlőfajta könnyen fölismerhető erősen tagolt leveléről
A Petrezselyemlevelű szőlőfajta könnyen fölismerhető erősen tagolt leveléről
Fotó: Horváth Csilla
A 19. században Schams Ferenc alapította Magyarország első szőlőiskoláját, és 1400 szőlőfajtát gyűjtött össze. Szűcsné Varga Gabriella a régi szőlőfajták közül azonosított néhányat a kutatóállomás gyűjteményében. Annak idején Hosszúnyelűnek nevezték például a Juhfarkot, a különlegesebb fajták közül pedig a Halhólyag, a Petrezselyemlevelű vagy a Villáskacsú került elő a fajtagyűjteményből. A korabeli mazsolaszőlők, csemegeszőlők közül a Tenerosa, a Malaga kék, a Passatutti, a Madelaine, a Chasselas fajtákat említette.

Matuz János búzanemesítő Petőfi-verseket idézve beszélt a búzáról és a búzatermesztésről. A 19. század közepén jellemzően kézi művelés volt jellemző, bár a nagybirtokokon már használhatták az akkoriban kifejlesztett sorvetőgépeket.

Az elvetett vetőmag 4-6-szorosát tudták csak learatni, és sok volt a rozsda- és üszögfertőzés.

Az első szakirodalmak közé tartozik Balásházy János 1838-as ajánlása a búzatermesztésről, amiben például leírja, hogy a tönkölybúza szemei tokosak, soványabb földdel is megelégszik és (átszámítva) hektáronként 91 kilogrammot kell vetni belőle. A biogazdaságokban máig ennyi vetőmagot használnak.

Ács Péterné, a Gabonakutató NKft. munkatársa kóstolót is hozott egy valószínűleg Petőfi korában készítetthez hasonló kenyérből, amit búza- és rozslisztből, Generosa borral főzött, komlós korpából készült kovásszal, 18-20 órán át tartó kelesztés után sütöttek.

A 19. században ugyanis a búza mellett rozst, kukoricát, valamint sokféle „szaporítóanyagot” (burgonyát, őrölt fakérget, rozsszalmát, sulyomlisztet, sörtörkölyt, gesztenyelisztet, hüvelyesek lisztjét) használtak kenyérsütésre.

A kovászhoz sokszor komlót és más fűszereket (árvacsalán, zsályalevél, hagyma) tettek, illetve a kovász mellett bor- vagy sörseprőt is használtak a kelesztéshez, ami a tejsavbaktériumok mellett élesztőgombákat vitt a keverékbe. Egy kenyér 6-8 kilós volt.

Sokféle kenyér érkezett a rendezvényre a szegedi Gabonakutató Kft. és a Szegedi Sütödék Kft. kínálatából
Sokféle kenyér érkezett a rendezvényre a szegedi Gabonakutató Kft. és a Szegedi Sütödék Kft. kínálatából
Fotó: Horváth Csilla

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.

Hosszú életet biztosíthat az északiak táplálkozási modellje

Ha valaki megkérdezné, hogy melyik a legegészségesebb régió a Földön, mit választanánk? Japánt, ahol Okinawa kék zónája található, és ahol az emberek rendszeresen 100 év felett is jó egészségben élnek? A Földközi-tenger vidékét? Bár a világ számos helyét meg lehetne említeni, az észak-európai régiót gyakran figyelmen kívül hagyják. Pedig nem kellene...

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

QR-kód a tejesdobozon

Ma már egy egyszerű QR-kód csomagolásra nyomtatásával meg lehet osztani a fogyasztókkal az általuk megvásárolt tejet előállító tehenek egészségére és tartási körülményeire vonatkozó információkat. Azt is lehetővé teszi, hogy tisztában legyenek a tej által az állattartó gazdaságtól az áruházi polcig megtett úttal, vagy hogy elérjék a tehenek jólétére vonatkozó adatokat.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Tudatos Vásárlók Családi nap – bemutatkoznak a közösségi gazdaságok

Hazánkban is egyre népszerűbbek a közösségi gazdaságok, személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg. A gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket.