A 2022-es Talajtani Vándorgyűlésnek a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, Hódmezővásárhelyen adott otthont. Dr. Mikó Edit a kar dékánja a legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy meg kell tudni felelni ennek a nagyon-nagyon változó világnak.
Ebben nagy segítséget jelent, hogy olyan interdiszciplináris közegben működhet a kar, ahol a tudományegyetemi háttér révén rendelkezik a válaszokhoz szükséges kutatói háttérrel. A három napos Talajtani Vándorgyűlés elméleti témái és a gyakorlati bemutatók is a miértekre és az összefüggésekre keresik a választ.
Tóth Tibor, a Talajtani Társaság elnöke a kétévente megrendezésre kerülő vándorgyűlés nyitó beszédében, elfogultság nélkül nagyon fontosnak nevezte azt a témakört, amit a három napos gyűlésen kerül megvitatásra. Ismertette, hogy a másfél napos elméleti programban négy szekcióban kerülnek a tudományos eredmények bemutatásra, talajbiológiai és talajvédelmi, talajtermékenység, tápanyag gazdálkodás és talajfizika, talaj genetika és talajtérképezés témakörében.
– mondta Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
A helyettes államtitkár az agrárium következő öt évét meghatározó KAP-ról, az ennek részleteit tartalmazó Stratégiai Tervről, az erősödő zöld elvárásokról és a talajvédelemmel kapcsolatos vállalásokról tartott előadást. Szólt azokról a változásokról, amelyekhez alkalmazkodva kell majd a jövőben gazdálkodni, amelyek meghatározzák az agrártámogatások igénybe vételének feltételeit.
A vándorgyűlésen elsősorban azokról az intézkedésekről beszélt Dr. Juhász Anikó, amelyeket a gazdálkodóknak az őszi termelési döntéseik és a jövő év tavaszi támogatásigénylésük kapcsán fontos ismerniük. A talajkímélő gazdálkodásra ösztönző támogatásoknak a következő öt éves ciklusban a jelenleginél is szélesebb köre érhető majd el, kezdve a támogatható területek bővítésétől, az új agröokológiai programon át egészen az agroökológiai területek beruházási és fenntartási támogatásáig. Juhász Anikó emlékeztetett arra, hogy a nyári hónapokban folyamatosan jelentek meg azok a sajtóközlemények, amelyek segítik a termelőket, hogy felkészülhessenek az új támogatási időszakra és feltételekre. Fontosnak nevezte, hogy ezeket a talajtani szakma képviselői is megismerjék, hiszen
– mondta Juhász Anikó.
A helyettes államtitkár az új KAP részleteire vonatkozó kérdések kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a minisztérium sajtónyilatkozatok formájában folyamatosan információkat szolgáltat, de a Bábolnai gazdanapokon lesz az első hivatalos tájékoztató a gazdálkodók számára.
Dr. Sisák István a SZTE Mezőgazdasági Karának tudományos főmunkatársa hangsúlyozta, hogy a talajos társadalomnak képviselni kell azt, hogy a növénytermesztő gazdák ne csak a talaj felső 25-30 centiméterének összetételét vizsgálják, mert az természetesen nagyon fontos, de hogy mi van az alatta lévő másfél-két méterben, az fog nagyon sok mindent eldönteni. A talajtani kutatóintézetek szinte az elsők között kezdtek el foglalkozni a precíziós gazdálkodás kérdéseivel, hiszen a talaj adja az adatok alapját. Véleménye szerint a talajtani tudomány és a precíziós mezőgazdaság szétválaszthatatlanul összekapcsolódót.
Előadásában kifejtette, hogyha olyan új technológiák születnének, amelyek a biodiverzitás nagyobb mértéke mellett használnák ki a precíziós mezőgazdaságnak a lehetőségeit, akkor rengeteg adat születne, amelyből utána az agroökológia megtalálhatná azokat az utakat, módokat, amivel hosszútávon jövedelmező és a természetes ökoszisztémához egy kicsit hasonlatosabb termesztési rendszerek alakulhatnának ki.
A Talajtani vándorgyűlésen elhangzottakról részletesebb beszámolót a Magyar Mezőgazdaság következő számában olvashat.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
