Back to top

Az agrár szakképzés fejlesztésével a jövőbe fektetünk

Az új agrárszakképzési centrumok eszközparkjának fejlesztése és a bemutató üzemi konstrukció célja, hogy a XXI. századi igényeknek megfelelő képzést és egy jövőképet adjon a következő generációnak. A Hajdúböszörményben a Kelet-magyarországi Agrárfórumon megrendezett kerekasztal beszélgetésen a szakképzés átalakításáról és az új agrárszakképzési centrumok feladatairól beszélgetek a résztvevők.

Papp Gergely, Lévai Imre, Jakab István, Papp Zsolt György, Szólláth Tibor
Papp Gergely, Lévai Imre, Jakab István, Papp Zsolt György, Szólláth Tibor
Fotó: MMG fotó

Lévai Imre, az Északi Agrárszakképzési Centrum főigazgatója elmondta, hogy a szakiskolák is reagálnak a jelenlegi környezeti nehézségekre, hiszen például a szakképzési centrum is gazdálkodik, mintegy 700 hektár tangazdasági területen. Tehát az Agrárfórumon is elhangzott problémák, mint például az aszály nálunk is ugyanúgy jelentkeznek. Tervek szintéjén már szerepel, hogy a szakképzés helyzetének rendezésre pénzügyi forrásokra van szükség.

Az új nemzedék már nem MTZ-vel szeretne dolgozni és ehhez digitalizációra van szükség, a digitális oktatás átalakítására.

Természetesen azzal is kalkulálnunk kell a főigazgató szerint, hogy ebben a folyamatba, a gazdálkodókat is be kell vonni, hiszen önállóan nem lesznek képesek arra, hogy a 30 éves átlagéletkorú eszközeiket belátható időn belül lecseréljék. Lévai Imre kiemelte, hogy az agráriumot és az agrár szakképzést újra vonzóvá kell tenni a fiatalok számára, hogy az iskolák teljes létszámmal és lelkes diákokkal végezhessék munkájukat.

Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége elnöke elmondta, hogy az oktatás kérdésével ő úgy van, mint a vízgazdálkodással. Szerinte túl vagyunk már a 24. órán, most már azt nézzük, hogy mekkora veszteség keletkezik, ha tovább halogatjuk a megoldását. Végig kell nézni az oktatási intézmények eszközparkján, és ez mindenki számára világossá válik, mondta.

Szerinte nem az iskolának tanul a diák, hanem az életnek, a diákokat a gazdaság várja. A gazdaságra pedig kell felkészíteni a diákokat már középiskolában.

A technikai fejlődés eredményeként a mezőgazdasági gépek speciális tudást igényelnek, és ezt a tudást az iskoláknak át kell tudnia adni.

Ez komoly invesztíciót igényel, de nem lehet megkerülni. Fontosnak tartja, hogy a középiskolák ne csak a diákokat képezzék, hanem aktívan vegyenek részt továbbképzésben is. Elismerte, hogy ehhez pénzre van szükség, ezt nem lehet megkerülni, de az élet, a XXI. század kiköveteli.

Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára azt mondta: olyan bemutatóüzemi konstrukciót kívánnak létrehozni, amelynek keretében a minisztérium gépekkel, eszközökkel, technológiai fejlesztéssel és felújítással tudja szolgálni az agrár-középoktatást és agrár-felsőoktatást.

„Mindannyian tudjuk, hogy nem lehet egy kettéfűrészelt ötvenes traktor mellől olyan diákot kiengedni a gazdaságokba, melyektől az az elvárás, hogy precíziós gazdálkodást vagy drónokat használjanak. Fel kell tudnunk zárkózni. Minden tudás és innováció rendelkezésükre áll ezeknek a képző intézményeknek. Ezért nem bemutatótelepeket akarunk létesíteni, hanem

a szakképzési centrumainkban akarunk olyan diákokat képezni, akiknek meg tudjuk mutatni azt a gazdálkodási formát és lehetőségeket, amelyeket ma az ágazat kínálni tud”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Szólláth Tibor, a NAK Hajdú-Bihar Megyei Szervezetének elnöke szerint az elmúlt pár évtizedben elkövettünk egy hibát: gyakorlatilag válogatás nélkül kerülnek be a gyerekek a szakképző intézményekbe. A pedagógusok visszajelzése alapján az általános iskolából bekerülő diákoknak nehézséget okoz a négy matematikai alapművelet is. Ez nagy hiba, mondta Szólláth Tibor, mert leértékeltük az agrárágazatot, leértékeltük a társadalmi megbecsülést, és ezt nem lesz könnyű visszaszerezni.

„Kulcskérdés lehet, ugyanis igazából egy jövőképet kell adni a következő generációnak és a szüleiknek is, hogy ebbe az irányba kellene menni, ebben van perspektíva, mert 20-30 év múlva is egy jó szakma és jó hivatás lesz. Minden képzés forráshiányos Magyarországon. Sokkal többet költünk rá, mint korábban, de még mindig nem elegendő” – mondta a Szólláth Tibor.

Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese személyes tapasztalatát osztotta meg, miszerint a nyugat-európai országok - például Hollandia vagy Németország - magyarországi szemmel nézve borzasztóan gazdagabbak, és jobban el vannak látva a szakiskolák.

Olyan felszerelést és körülményeket teremtettek, amivel egy olyan életpályát tudnak mutatni a gyerekeknek, amiért megéri nekik az adott intézményben tanulni.

Ezekben az országokban a gyerekek azért versenyeznek, hogy bejussanak az agrárszakképzésbe, mert tudják, hogy olyan szakmát kapnak vele, amivel életük végéig megbecsülésben és jólétben lesz részük.

A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott, hogy az agrárszakképzésbe pénzt fektetni fontos, mert ezáltal a jövőbe fektetünk be. Ez nem az idei és nem a következő évet jelenti, hanem évtizedekre meghatározza az irányt. Előre kell mennünk, hiszen a gyerekeinknek szeretnénk jövőt biztosítani.

Forrás: 
Kelet-magyarországi Agrárfórum/Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Érdemes hétvégén jelmezben menni az állatkertbe

Farsangi programokkal, köztük táncházzal, jelmezes felvonulással, látványetetésekkel, állattréningekkel és kedvezményekkel várja a látogatókat a Fővárosi Állat- és Növénykert szombaton és vasárnap.

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

Kétezer Barázda

A magyar nemzetiségű mezőgazdasági termelők a Vajdaságban anyanyelvükön követhetik az agrárhíreket az Újvidéken nyomtatott napilapban, a Magyar Szóban, annak hetente megjelenő mezőgazdasági mellékletében, a Magvetőben, továbbá a Hét nap hetilap és a Vajdaság ma internetes hírportálok sem maradnak adósak az élelmiszertermelőket, háztájiban gazdálkodókat foglalkoztató hírekkel és információkkal. Létezett korábban egy havonta megjelenő lap is.

Rövid időn belül megkerülhetetlenné válik a precíziós gazdálkodás

A Magyar Mezőgazdaság Kiadó és az Agrárközösség Kft. közös szervezésében létrehozott szakmai rendezvényen három gazda példáján keresztül ismerhettük meg, hogyan is kezdődött el gazdaságukban a precíziós átállás, milyen tapasztalatokat szereztek erről mindeddig, sőt még tanácsokkal is ellátták a közönséget.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Következő szint – PUMA 260 CVXDrive és AFS Connect

Új modellt mutatott be az AGRI CS Magyarország Kft. az AGROmashEXPO-n. Az eddig legerősebb PUMA, a 260 CVXDrive a CASE IH modelljei között szerepel. A gép bemutatása mellett ismertették az AFS Connect rendszert is, ami egy új fejezetet jelent a precíziós alapú rendszerekben.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.