Szabályozott légterű, zárt termesztő- berendezésekben a környezeti tényezők pontos változtatásával beindítható a termőtestképződés. A gomba szaporítóanyaga maga a micélium, amit felfőzött gabonaszemen futtatva tárolnak.
A nagyüzemi gombatermesztésnek jelenleg két fő gazdasági célja van: élelmiszerek és bioaktív vegyületek előállítása (gyógyászati célokra).
Az ágazat intenzív fejlődését mutatja, hogy amíg az elmúlt négy évtizedben a világ népessége megkétszereződött, a megtermelt gomba mennyisége a huszonötszörösére emelkedett. Gombatermesztéskor termőföldtől függetlenül jutunk élelmiszer-alapanyaghoz, ráadásul mezőgazdasági szármaradványok, melléktermékek vagy akár hulladékok felhasználásával. Ez nem elhanyagolandó érv, amikor egyre több ember élelmezésének gondjával küzd a világ. Olyannyira, hogy a fejlődő országokban rohamosan terjed a háztáji laskagomba-termesztés, hogy a növényi alapú táplálkozás mellett fehérjeforráshoz juttassák a családokat.
Miközben az élelmiszercélú gombatermesztés meghódítja a világ minden táját, a biotechnológusok a gombamicélium egyéb területeken való alkalmazhatóságát tesztelik.
Rendeznek divatbemutatókat micéliumruhákkal, amelyek előnye, hogy a micélium a szabásminta méretére növeszthető, így nincs anyagveszteség. A micéliumból gyártott hang- és hőszigetelő falak élettartamuk végén természetes módon lebomlanak. Különböző micéliumlámpák és kisbútorok ugyancsak elérhetők a kereskedelmi forgalomban, az egyik világmárka pedig már dolgozik a gombabőr alapú sportcipő- kollekcióján.
A laskagombafélék a csiperkegomba után a második leggyakrabban termesztett és fogyasztott ehető gombák a világon. A termesztett és vadon termő laskagombafajok számában a szakirodalom nem egységes, egyes publikációk szerint 40, mások szerint akár 200 faj is tartozhat ebbe a nemzetségbe. Általában a mérsékelt övi zónában, illetve a szubtrópusi régiók hidegebb évszakában korhadó fákon fordulnak elő.
A laskagomba-termesztésről másként
|
A laskagomba a fehér korhasztó gombák közé tartozik, mert saját enzimrendszerével képes lebontani a faanyag cellulóz- és lignintartalmát is. Ezáltal a lignocellulóz alapú biomassza széles spektrumát tudja hasznosítani. Éppen ezért sokféle mezőgazdasági növényi rost alkalmas a laskagomba termesztőközegének. A laskagomba-micéliumot felfoghatjuk biokatalizátorként is, hiszen speciális extracelluláris enzimei sejten kívül az adott tápközeg célzott feltárását, lebontását végzik.
A világ népessége elérheti a 10 milliárdot az évszázad közepére, miközben akkorra a szántóterület 40, az ivóvízkészlet pedig 30%-kal csökken, így az agrártermelés számára kulcskérdés a hatékonyság növelése, vagyis többet kell termelni kevesebb ráfordítással.
Magyarország az 5,4 millió hektár mezőgazdasági területével és a 2 millió hektár erdőjével még az Európai Unión belül is kimagasló biomassza-termelési potenciállal rendelkezik.
Az évente újratermelődő 105-110 millió tonna elsődleges biomassza mennyiségének azonban csak a kisebb hányada – körülbelül az ötöde – termény, vagyis élelmiszer, élelmiszer-alapanyag. Az újratermelődő biomassza zömét olyan lignocellulóz-rostokban gazdag anyagok adják, mint a növényi szár, levél és gyökérzet, illetve az erdők faanyaga. Ennek a nem termény vagy más néven lignocellulóz biomassza hasznosításának egyik nehézsége a szárazanyag közel harmadát kitevő lignin. Ez utóbbi a cellulóz mellett a növények fő építőanyaga, a növény támasztórendszerét erősíti, merevíti. A lignin rettentően ellenálló biopolimer, ezért csak nagyon kevés élőlény képes a bontására. Ezek között vannak az említett fehér korhasztó gombák – köztük a laskagombafélék –, amelyek a lignint szelektíven bontják, a cellulózt nem vagy kevésbé hasznosítják. Más szóval a laskagombafélék részt vesznek a ligninben tárolt szén kiszabadításában, annak mobilizálásában és ezáltal a szénkörforgás fenntartásában.
A lignocellulóz biomassza egy részére, a kalászosok szármaradványának (szalma), a faanyagnak és egyéb erdészeti melléktermékeknek a begyűjtésére jól kidolgozott rendszerünk van.
Közép-Kelet-Európában az elmúlt évtizedben két második generációs bioetanol-üzem is épült, így a jól begyűjthető gabonaszalma iránti igény növekedése nem áll meg. A lignocellulóz biomassza többségét azonban nem hasznosítjuk, mert nagyon heterogén összetételű, nehezen elérhető, mindeközben a trendek azt mutatták egészen a közelmúltig, hogy a globális biomasszaigény közel kétszeresére növekszik 2005 és 2050 között.
Az energiaválság berobbanása felgyorsította ezt a folyamatot, és a könnyen begyűjthető és égethető biomasszának a kereslete az egekbe szökött. Éppen ezért sürgetővé vált a lignocellulóz biomassza hasznosítási rendszerének átgondolása. Mindenképpen törekedni kell a többlépéses és értéknövelt hasznosításra, valamint a körforgásos szemlélet bevezetésére. A termőföldeknek ugyanis szükségük van a növények által felhasznált tápanyag visszapótlására, ami nemcsak a biomassza otthagyásával, hanem a felhasznált biomassza maradékának termőföldre való visszajuttatásával is elérhető. Ebben a rendszerben a laskagombaféléknek kiemelkedő a szerepük, mert a lignin megbontásával felhasználhatóvá teszik a rostdús anyagot. Mivel a lignocellulóz biomassza mennyisége jelentősen meghaladja a termény biomasszáét, a laskagomba általi előfeltárásával új és jelentős élelmiszeralapanyag-forrás nyílhat meg. A hatékonyságnövelés és fenntarthatóság szempontjából is célszerű erre törekedni.
SzuperélelmiszerekA gombák élelmezési értéke kiváló, mivel teljes értékű fehérjéket, valamint fontos és nélkülözhetetlen vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak. A gombafehérje könnyen emészthető (70-90%) és jó kiegészítője lehet a növényi fehérjéknek, mivel óriási mennyiségben van benne két esszenciális aminosav – ami hiányzik a növényi fehérjékből –, a lizin és a triptofán. Az ehető gombák további értékét a biológiailag aktív és egészségvédelemben szerepet játszó vegyületeik, például poliszacharidok, poliszachariopeptidek és poliszacharid-protein komplexek adják. A β-glükánok a gombasejtfal alkotóelemei. Azokat nem emésztjük meg a bélrendszerben, ezért a prebiotikumok potenciális forrásának tekintik. A β-glükánoknak jelentős egészségvédő tulajdonságaik vannak, például felgyorsítják a béltartalom áthaladását, következésképpen védenek a vastagbélrák, a divertikuláris betegségek és az irritábilis bélszindróma kialakulásától. Az immunrendszert stimulálják immunmoduláló, tumorellenes és antioxidáns aktivitással.
|
A Pilze-Nagy Kft.-nél úgy gondoljuk, hogy nemcsak a táplálkozási szokások megváltozása fogja a jövőben a figyelmet a termesztett gombák felé fordítani, hanem az is, hogy a termesztésükhöz szükséges termesztőközeg a nagy mennyiségben rendelkezésre álló és ma még kevésbé hasznosított mezőgazdasági melléktermékből készül.
A gombák tehát részt vesznek a melléktermékek, hulladékok hasznosításában, értéknövelésében. Végeredményként a gombatermesztés hozzájárul a fenntartható és körforgásos élelmiszertermeléshez.
Ez a szempont a klímaváltozás és a globális népességnövekedés okozta kihívások miatt egyre fontosabb. A Pilze-Nagy Kft. már most elmondhatja magáról, hogy a gombatermesztés során keletkezett melléktermékek szinte 100%-át újrahasznosítja. A letermett termesztőközegből és egyéb szerves hulladékokból biogáz- üzemünkben biogázt állítunk elő, amiből elektromos áramot tudunk nyerni. A keletkezett energiát fel tudjuk használni például a sátrak fűtésére, és így kevesebb fosszilis energiahordozóra van szükségünk. Ezzel a megoldással jelentősen csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat. Egy hektár szántóföld melléktermékének hasznosítása a gomba-biogáz komplex rendszerben: 3 tonna gabonaszalmából és 6 tonna vízből készült komposzton 2 tonna friss laskagomba terem. A visszamaradó 5 tonna letermett komposztból 0,5 tonna trágya és 25 tonna technológiai szennyvíz hozzáadásával 1000 kWh villamos energia, 800 kWh hőenergia és 29 köbméter biotrágya keletkezik, ami visszakerül a termőföldekre.
Ez az innovatív biomassza-hasznosítási modell jó példát ad arra, hogy miként lehet meglévő termelési rendszerek összekapcsolásával a lignocellulózban gazdag biomasszából több lépcsőben, kaszkádrendszerben élelmiszert, bioenergiát és biotrágyát termelni, vagyis hozzáadott értéket növelni az agrárium számára.
