Back to top

A sertéságazat kitörési lehetőségei

A Kelet-magyarországi Agrárfórumon, Hajdúböszörményben kerekasztal beszélgetésén megvitatásra került a hazai sertéságazat helyzete és a kitörési lehetőségei is. Az ágazat helyzetértékelése kapcsán minden résztvevő egyetértett abban, hogy a jelenlegi nehéz év, de talán az elmúlt 20 évben nem is volt még igazán jó éve az ágazatnak.

A sertés ágazatban, de talán mindenhol igaz az, hogy ebben a helyzetben nagyon meg kell gondolni minden beruházást.
A sertés ágazatban, de talán mindenhol igaz az, hogy ebben a helyzetben nagyon meg kell gondolni minden beruházást.
Fotó: MMG fotó

A magyar sertéságazat helyzetéről és a kitörési lehetőségeiről tartott beszélgetésben Dúl Udó Endre, a NAK sertéságazatért felelős szakértője, Szilágyi Gábor, a Nagyhegyes-Hús Kft. ügyvezető igazgatója, Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője, Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezetője, Pecze László, a NAGISZ-csoport termelési igazgatója és Szabó Ákos, a Debreceni Tranzit-csoport vezérigazgatója vettek részt.

A takarmány- és az energiaár sok termelőt nehéz helyzetbe hozott. A fejlesztések, beruházások közül a már befejezettek mindenképpen segítik a gazdákat, de tisztában kell lenni vele, hogy a piac erős koncentrációjára kell számítani.

Azok a kisméretű telepek, amelyek halogatták a fejlesztést, az alacsony árak miatt, a piaci nyomás hatására biztosan felhagynak tevékenységükkel.

A felvásárlási árat most éppen a spanyol sertéstenyésztők viszik le. Öt évvel ezelőtt úgy tervezték, hogy a spanyolok látják el sertéshússal a kínai fogyasztókat, de a terv nem sikerült, és most a spanyolok által előállított sok hús tartja ennyire alacsonyan az európai árakat. Az agrárfórumon elhangzott, hogy a magyar fogyasztók elvárják az olcsó sertéshúst, és hogy erre erősen építenek a kereskedelmi láncok.

Egyes vélemények szerint az elmúlt 10 évben nagyon kényelmes helyzetben volt a világgazdaság, és azon belül a magyar gazdaság is, mert nagyon kedvező feltételekkel lehetett pénzhez jutni. Most 11-12 százalékos költség jelent meg, ami tízszeres drágulást jelent, azaz nagyon jelentős.

A korábbi pénzügyi helyzet bátorította fel a sertéstenyésztőket, hogy eredményeiket mindig visszaforgassák beruházásba. Azonban forgóeszközre is szükség van, főleg, ha az árak mostani növekedését figyelembe vesszük.

Van olyan cég, amelynek 43 százalékkal több működőtőkére volna szüksége kizárólag a költségei növekedése miatt - úgy, hogy a termelési volumene nem változott. Az a gazdálkodó, aki 12 százalékos kamattal kénytelen finanszírozni forgóeszközigénye növekedését, biztosan rosszul fog járni.

A sertéságazatban - de talán mindenhol - igaz, hogy ebben a helyzetben minden beruházást alaposan meg kell gondolni. Most nem szabad csak azért pályázni, mert éppen van pályázat. Azok a vállalkozások lesznek eredményesek, amelyek közép- és hosszú távú beruházási tervvel rendelkeznek.

Nyugat-Európában nagyon komoly átrendeződés zajlott az elmúlt 20 évben. Ez nem volt túl látványos, talán mert a helyzet nem volt annyira komoly, mint most. A környezet védelme érdekében nagyon szigorú szabályokat hoznak Hollandiában és Németországban, és már nem támogatják úgy az ágazatot, mint eddig.

A szakértők szerint a közeljövőben jelentősen csökken a nyugat-európai sertésállomány, ami azt eredményezheti, hogy hazánk új lehetőségekhez jut a piaci igények kielégítésében.

Arra kell odafigyelni mind a szakpolitika, mind a termelők részéről - hívták fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a figyelmet -, hogy Magyarországra tudjuk hozni az onnan kiszervezett gazdaságokat, pontosabban a tőkét és állatokat. Hasonló átrendeződés történt nem is olyan régen a baromfiágazatban. Akkor piaci okok miatt történt – de a hazai termelők helyett, sajnos, Lengyelország lett a nyertese.

Az elmúlt 15 évben többször elhangzott a szakmai fórumokon, hogy a hazai sertések számát 3 millióról újra 10 millióra kellene növelni. A beruházásokat illetően ez esetben is az arany középút megtalálása volna a megoldás. A folyamatosan változó környezetben nagyon nehéz tervezni. Pár éve egy napelemes beruházásnak még 10 év volt a megtérülési ideje, de ma már csak 3-5 év.

A sertéságazati kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy elkéstek-e már azok a sertéstartók, akik eddig kivártak a fejlesztéssel. Az egyik vélemény szerint a fejlesztésekkel nem lehet elkésni.

A beruházás is egy fejlesztés, de a fejlesztések jóval többek annál, mint beruházás.

Fotó: Csatlós Norbert
A beruházás mellett a finanszírozás kérdése sokkal nehezebb lehet, mint az elmúlt tíz évben bármikor. A fejlesztés egyben az innovációt is kell, hogy jelentse. Az innováció nem feltétlenül csak a digitalizációban testesülhet meg hanem, hogy úgy oldunk meg egy problémát, ahogy eddig nem.

Elhangzott egy konkrét példa is, egy alföldi sertéstartóé, aki 150 kockás telepet működtetett hét emberrel. Két hónappal ezelőtt a hét emberből négy felmondott. Itt jött az innováció vagy fejlesztés. Kicsit csökkentette az állatlétszámot és a termelési rendszerét átfordította egy hetesről öt hetesre, és három emberrel könnyedén meg tudja oldani a működést. Ez is fejlesztésnek tekinthető és az ilyenekkel nem lehet elkésni.

Forrás: 
Kelet-magyarországi Agrárfórum
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Közel 110 ezer gazdálkodónak kell megújítania az egységes kérelem beadásához szükséges meghatalmazást

Minden évben az egységes kérelmek mintegy 70 százalékát, megközelítőleg 108 ezer kérelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) falugazdászainak közreműködésével nyújtják be a gazdálkodók. Idén a jogszabályi változások és az elektronikus közigazgatási rendszer fejlesztése miatt meg kell újítani az ehhez szükséges meghatalmazásokat.