A magyar sertéságazat helyzetéről és a kitörési lehetőségeiről tartott beszélgetésben Dúl Udó Endre, a NAK sertéságazatért felelős szakértője, Szilágyi Gábor, a Nagyhegyes-Hús Kft. ügyvezető igazgatója, Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője, Marczin Zsolt, az Alföldi Sertés Szövetkezet ügyvezetője, Pecze László, a NAGISZ-csoport termelési igazgatója és Szabó Ákos, a Debreceni Tranzit-csoport vezérigazgatója vettek részt.
A takarmány- és az energiaár sok termelőt nehéz helyzetbe hozott. A fejlesztések, beruházások közül a már befejezettek mindenképpen segítik a gazdákat, de tisztában kell lenni vele, hogy a piac erős koncentrációjára kell számítani.
A felvásárlási árat most éppen a spanyol sertéstenyésztők viszik le. Öt évvel ezelőtt úgy tervezték, hogy a spanyolok látják el sertéshússal a kínai fogyasztókat, de a terv nem sikerült, és most a spanyolok által előállított sok hús tartja ennyire alacsonyan az európai árakat. Az agrárfórumon elhangzott, hogy a magyar fogyasztók elvárják az olcsó sertéshúst, és hogy erre erősen építenek a kereskedelmi láncok.
Egyes vélemények szerint az elmúlt 10 évben nagyon kényelmes helyzetben volt a világgazdaság, és azon belül a magyar gazdaság is, mert nagyon kedvező feltételekkel lehetett pénzhez jutni. Most 11-12 százalékos költség jelent meg, ami tízszeres drágulást jelent, azaz nagyon jelentős.
Van olyan cég, amelynek 43 százalékkal több működőtőkére volna szüksége kizárólag a költségei növekedése miatt - úgy, hogy a termelési volumene nem változott. Az a gazdálkodó, aki 12 százalékos kamattal kénytelen finanszírozni forgóeszközigénye növekedését, biztosan rosszul fog járni.
A sertéságazatban - de talán mindenhol - igaz, hogy ebben a helyzetben minden beruházást alaposan meg kell gondolni. Most nem szabad csak azért pályázni, mert éppen van pályázat. Azok a vállalkozások lesznek eredményesek, amelyek közép- és hosszú távú beruházási tervvel rendelkeznek.
Nyugat-Európában nagyon komoly átrendeződés zajlott az elmúlt 20 évben. Ez nem volt túl látványos, talán mert a helyzet nem volt annyira komoly, mint most. A környezet védelme érdekében nagyon szigorú szabályokat hoznak Hollandiában és Németországban, és már nem támogatják úgy az ágazatot, mint eddig.
Arra kell odafigyelni mind a szakpolitika, mind a termelők részéről - hívták fel a kerekasztal-beszélgetés résztvevői a figyelmet -, hogy Magyarországra tudjuk hozni az onnan kiszervezett gazdaságokat, pontosabban a tőkét és állatokat. Hasonló átrendeződés történt nem is olyan régen a baromfiágazatban. Akkor piaci okok miatt történt – de a hazai termelők helyett, sajnos, Lengyelország lett a nyertese.
Az elmúlt 15 évben többször elhangzott a szakmai fórumokon, hogy a hazai sertések számát 3 millióról újra 10 millióra kellene növelni. A beruházásokat illetően ez esetben is az arany középút megtalálása volna a megoldás. A folyamatosan változó környezetben nagyon nehéz tervezni. Pár éve egy napelemes beruházásnak még 10 év volt a megtérülési ideje, de ma már csak 3-5 év.
A sertéságazati kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy elkéstek-e már azok a sertéstartók, akik eddig kivártak a fejlesztéssel. Az egyik vélemény szerint a fejlesztésekkel nem lehet elkésni.
Elhangzott egy konkrét példa is, egy alföldi sertéstartóé, aki 150 kockás telepet működtetett hét emberrel. Két hónappal ezelőtt a hét emberből négy felmondott. Itt jött az innováció vagy fejlesztés. Kicsit csökkentette az állatlétszámot és a termelési rendszerét átfordította egy hetesről öt hetesre, és három emberrel könnyedén meg tudja oldani a működést. Ez is fejlesztésnek tekinthető és az ilyenekkel nem lehet elkésni.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
