A BASF szőlő-gyümölcs értékesítési vezetője, Imre László arról beszélt, mennyire megnehezedett a növényvédelem a sok hatóanyag kivonása miatt.
A BASF palettájáról közülük a Polyram DF használható még néhány évig. Emiatt változnak is a növényvédelmi technológiák. A rovarölő szerek esetében pedig sokszor szükséghelyzeti engedélyt kell kérni, hogy megvédhessük a növényeket, ám arra egy-két hónapot kell várni. (Szükséghelyzeti engedélyt nemcsak a gyártók és szakmai szervezetek kérhetnek, hanem a termelők is.)
Új, biztonságos azol
Új gombaölő szer, a Revyona kapott felhasználási engedélyt idén áprilisban szőlő, gyümölcsfák és burgonya védelmére, ami azért is nagy szó, mert teljesen új hatóanyagot fejlesztettek, amelynek már számos, tíz-húsz éve még nem is ismert követelménynek kell megfelelnie. Ez is az 1980 és 2004 között rohamtempóban fejlesztett azolok közé tartozó hatóanyag, de már ötvenszer kíméletesebb, mint a korábbiak. Összesen 19 hatóanyagot használtak széles körben, ma viszont már csak négy-ötnek maradt meg az engedélye, és már ezek is szerepelnek a jövőben kivonandók listáján. Az új hatóanyagot 140 ezer molekulából választották ki, ugyanis ez lett az egyetlen, amely minden toxikológiai követelménynek megfelelt. A fejlesztés tizenegyedik évében került piacra a termék, miután mindenre kiterjedően megvizsgálták a hatásait és mellékhatásait. Nagy előnye, hogy a molekula egy izopropanol „nyak” körül képes elfordulni, ezáltal a más azolokra már rezisztens gombákban is kapcsolódik a hatáshelyhez. A világon több mint negyven kultúrában kapott engedélyt a hatóanyag, nálunk almában lisztharmat és varasodás, csonthéjasokban monília és glöospórium, szőlőben lisztharmat és feketerothadás ellen vethető be. Lakiteleken László Géza ültetvényében 2020-ban kezdődött a kísérlet az új hatóanyaggal, eredményeiről a Kertészet és Szőlészet hasábjain is beszámoltunk. Egerben és Szekszárdon is folytak hasonló kísérletek.
Ezek alapján dolgozták ki a technológiai javaslatot, mely szerint 10 ezer négyzetméter lombfelületre adják meg a készítmény dózisát, hektáronként 0,7 és 1,3 literben. Egy tenyészidőben először a levélfejlődés idején (BBCH 11-15), majd a virágzás elején (BBCH 57-61) és közvetlenül azt követően érdemes használni. A teljesen más hatásmódú Sercadis készítménnyel váltogatva illesszük a technológiába. A szer különlegessége, hogy már 8 °C-on is hatékony, szemben az azoloktól megszokott 12-15 °C-kal, ezáltal egy hirtelen lehűlés nem befolyásolja a kezelés sikerét. Élelmezés-egészségügyi várakozási ideje 21 nap. Nagyon megbízhatóan véd feketerothadás és lisztharmat ellen, amit az idén nehéz volt látványosan megmutatni, mert gyakorlatilag nem volt fertőzés ebben az évben.
Mérhető eredmény biostimulátorokkal
Hegedűs Richárd, a Seed Plus Kft. szaktanácsadója egy hároméves kísérletsorozatot összegzett előadásában.
A fakadástól az érésig többé-kevésbé azonos mennyiségben vesz föl magnéziumot a szőlő, és ha nem jut hozzá, bekövetkezik a kocsánybénulás. Ez a fürtök 10-40%-át is érintheti, tetemes kárhoz vezet. A Seed Plus Kft. a Magnesiogreen Attivato készítményt ajánlja, amiben kelát formában vannak a hatóanyagok, a magnézium mellett kén, bór, mangán, cink és réz. Virágzástól kezdve 2-4 alkalommal érdemes használni 2-3 kilogrammos hektáronkénti adagban.
Lakiteleken 1,3 hektáros táblában próbálta ki a cég aminosav-alapú biostimulátorait László Géza. 2020-ban egy komplex, hektáronként 120 ezer forintba kerülő tápanyagellátási technológiát vizsgáltak, amiben a Nutrigreen biostimulátort használták. Hat-hat Cabernet franc– és Kékfrankos-tőkén mérték le az eredményt, ami a Cabernet esetében tőkénként 1, a Kékfrankosnál 2,7 kilogramm terméstöbbletet eredményezett. Tavaly már jóval visszafogottabb, 81 ezer forintba kerülő technológiával dolgoztak, csak lombtrágyát és aminosav-alapú biostimulátort adtak ki, az viszont a legfejlettebb, Expando nevű termék volt. Ezzel Kékfrankosban 91, Cabernet franc-ban 37 dekagrammal lett több termés egy tőkén. A jövedelem ennek következtében 170 ezer forinttal lett több egy hektárra vetítve.
A cég 2022-es javaslata hét kezelésről szól, hektáronként 100 ezer forint értékben. A stresszhatások kivédésére alkalmasak az aminosavak, mert aktiválják az anyagcserét, segítik a tápanyagok beépülését és szerves nitrogénnel látják el a növényeket. A Nutrigreen ilyen készítmény, az Expando az aminosavak mellett algakivonatot és mikro-, illetve makroelemeket is tartalmaz, növeli a termésméretet és a szárazanyag-tartalmat, fokozza a fotoszintézist, kevesebb lesz a madárkás fürt a hatására. Mindezeket a kedvező hatásokat akkor tudjuk elérni, ha rendelkezésre áll elég tápanyag a szőlő számára, hangsúlyozta Hegedűs Richárd. Az Algaren Twin készítményt a második kezelésre javasolták az idén, a virágzás környékére időzítve, mert segíti a kötődést. Az Ecklonia maxima barna tengeri alga bioaktív hatóanyagait tartalmazza.
Gondban a szőlőtermesztők
A szőlőtermesztés helyzetét elemezte előadásában Filus János, a Kunsági borvidék hegyközségi tanácsának alelnöke. Tavaly 51 ezer hektárról érkezett szüreti jelentés, és 3500 hektárról nullás jelentést küldtek be. Összesen 43 ezer tonna termést szüreteltünk hazánkban, az átlagtermés 8,4 tonna lett hektáronként. A termés 46%-át a Duna borrégió adta, 18% származott a Felső Magyarország, 12-12% a Balaton és a Pannon borrégióból. A Felső-Pannon borrégió 7, Tokaj 5%-kal részesedett az összes termésből. Tavaly a Kunságon sok volt a feketerothadás, amit a gazdák jó része nem ismert föl. Ettől eltekintve magas cukor- és savtartalommal lehetett szüretelni, szépen értek a borok. A felvásárlási átlagár 92 forint volt kilogrammonként.
Az idén átlagos kórokozónyomást és közepes termést láttak a júniusi terméselőrejelzés idején. Gondot okoz, hogy tavaly ősszel és télen sem volt elég csapadék, néhol mínusz 15-17 °C hideg volt.
Április–májusban viszont egyes helyeken 100-120 milliméter eső hullott, ami megrepesztette a szállítószöveteket, sérültek a tőkék. Zöldszüreti támogatást nem kértünk az idén, csak a Bükki és a Kunsági borvidék szerette volna megkapni a lehetőséget a terméskivonásra ebben a formában. Hazai forrásból támogatott lepárlás sem lesz valószínűleg, minden szőlőt a felvásárlóknak lehet majd eladni. Nem mindegy azonban, hogy mennyit fizetnek érte, az utóbbi években rettentően olcsón vették át a szőlőt. Filus János egy adatsort is bemutatott az alföldi szőlőárakról. A Biancát 2012-ben 100, 2019-ben 45, 2020-ban 70, tavaly 77-80 forintért vásárolták föl. Ugyanezekben az években a Cserszegi fűszeresért sorban 130, 65, 90 és 85-95 forintot adtak, a Kékfrankosért 120, 66, 100 és 90-100 forintot. Ezzel szemben tavaly 10-30%-kal drágult a műtrágya, 10-15%-kal a munkabér és az üzemanyag, 8-12%-kal a növényvédelem. Az idei költségnövekedésről pedig ne is beszéljünk.
Érzékszervi ellenőrzés
Bíznunk is kell az exportban, mert a hazai borfogyasztás fejenként mindössze 19 liter, míg a sörfogyasztás 70 liter körül ingadozik hosszú évek óta. A hegyközségek ellenzik a zéró tolerancia hazai és a száraz november gyakorlatát, ami Európában is ritka, és hátráltatja a kulturált borfogyasztást. Hangsúlyozni kell, hogy a bor nem butító alkohol, hanem mértékkel történő fogyasztása jó élettani hatású.
Ez év tavaszán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöksége létrehozta a Szakmaközi Érzékszervi Minősítő Bizottságot (SZÉMBI) a forgalomban lévő borok érzékszervi minőségellenőrzésére. A bizottság eddig körülbelül 1000 tételt kóstolt meg, a mintákat az üzletek polcáról, minden kategóriából vették, és azt vizsgálták, hogy van-e a boroknak a fogyasztók számára élvezeti értéke. A kóstolt tételek zöme megfelel a fogyasztók elvárásának, de voltak olyan tételek is, amelyek minősége kifogásolható volt.
Mindenképpen növelni kellene a szőlőtermesztés jövedelmezőségét, de nem az AKG rendszeren keresztül kapott támogatásokkal, amiből csak azok részesülnek, akik plusz kötelezettséget is vállalnak. Minden ágazatban – így a szőlőtermesztésben is – el kell érni egy stabil, megbízható jövedelmet, ami fedezi a termelők megélhetését és a fejlesztésekhez szükséges anyagiakat, hangsúlyozta Filus János.
Elkerülhetetlen a termelői összefogás, amiben szerepet kaphatna az egyelőre nem létező, termelői tulajdonban lévő közpincerendszer is, hangsúlyozta. Ide szállítanák be a nagy tömeget adó fajták termését, és az elkészült borokat adnák el a borászatoknak.
Ez nehezen fog megvalósulni, mert létrejöttéhez komoly előkészületek és felelősséget vállaló, elkötelezett szakemberek kellenek. Ennél sokkal egyszerűbb és könnyebben létrehozható az úgynevezett termelői integrációs szervezet (TISZ), aminek a feltételrendszere teljesen kidolgozott és nem igényel bonyolult adminisztrációt.
Várhatóan lesz ismét szerkezet-átalakítási támogatás. Ebben az eddigi novemberi beadási határidő 2023-tól júliusra változik. Szintén a jövő évtől szigorúbb szabályozás várható az új telepítésű ültetvények támberendezés-építésében is. A művelési módok új rajzait időben meg fogják kapni a hegybírók. Jó hír az is, hogy az e-permetezési napló nem lesz kötelező szőlőben jövőre.
Sok-sok kóstoltatással a fiatalokat és a szüleiket is meg kell nyerni a borivásra, jó ár-érték arányú, jó minőségű borokkal. A Kunsági borvidék új marketingkampányt indított Benned mennyi Kunság van? szlogennel, amitől a boraik elismertségének növelését várják. Ez a program szorosan kapcsolódik az országos bormarketinghez. Az alföldi szőlők ugyanis nemcsak a bort, hanem a kenyeret is jelentik a gazdák számára, hiszen a homokos területeken más növényt alig lehet termeszteni.
