Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központjának vezetője már a beszélgetés elején leszögezte, hogy 2022 csúnya mélypontot hozott a változások együttese – ráadásul ez egy folyamatnak az eleje. Fórián Zoltán szerint nem számíthatunk az ideinél sokkal jobb időjárásra az előttünk álló években. A meteorológusok szerint a száradási folyamat ezután eszkalálódik. Emiatt több háború lesz, a járványok száma és hatása is nőni fog, a piacok átalakulnak. Mindezek hatással lesznek az árakra, és bizonyosan átalakul a fogyasztás is.
Egy másik évtizedes trend is megtört: a magyarországi szarvasmarha-állomány lassú, de folyamatos növekedése. Fórián Zoltán szerint e téren is drasztikus változást hoz 2022. Az ágazat nagyon nehéz időszak előtt áll.
Ennek ellenére, tapasztalatai szerint az ágazat rendkívül innovatív, és rendkívül sok benne a fejlesztés, a tartástechnológiában és a takarmányozásban egyaránt. Ezzel együtt, a matematika továbbra is fontos marad. Az utóbbi évek támogatási hátterének biztonságában a gazdák hajlamosak voltak elnagyolni számításaikat, akár beruházásról, akár költségről, akár építőanyag- vagy energiaárról volt szó. Ezt nem engedhetik meg maguknak többé.
Nyakas András, a Nyakas Farm Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a termelők minden beszállítója árat emelt. A helyzetre ők az állatlétszám jelentősen csökkentésével tudtak válaszolni: 2200-ról 1700 csökkentették tejelő teheneik számát. Mint mondta,
A tej felvásárlási árának változása 2-3 hónappal lemaradva követi a többi ár változását, ami a gazdaságokat igen nehéz helyzetbe hozza. A takarmányhelyzetet röviden, egy szóval foglalta össze: borzasztó.
Rákóczi András, a Tedej Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint a szarvasmarha-tenyésztők a legoptimistábbak, mert ők októberben és novemberben trágyáznak és szántanak, áprilisban vetnek, augusztusban pedig silókukoricát készítenek, aminek egy évig ki kell tartania. Tehát ők két évre előre finanszírozzák a takarmányt.
Ha még a termékenyítést is figyelembe vesszük, akkor még ennél is brutálisabb számokkal dolgoznak. A sperma megvásárlásától az üsző felneveléséig, amíg az először tejet ad, rengeteg idő telik el, vagyis elképesztően hosszú időre szóló befektetést jelent. A szektor forgóeszközigénye tehát a többi ágazatéhoz képest hatványozottan megugrik.
Ha nincs kukorica és nincs búza, akkor az egyébként alternatívát jelentő feldolgozói melléktermékek sem lesznek. Rákóczi András a Tej Terméktanács elnökségi tagjaként rálát az országos helyzetre, és folyamatosan tájékozódik. Úgy látja, hogy a Dunától keletre idén 5000 darabos tehénlétszám csökkenés fog megvalósulni ebben az évben. Nyilván ebben az óriási számban az energiaárak megemelkedése is nagy szerepet játszik. Az állománycsökkentés, a hatékonyság javítása és a beruházások elhalasztása lehet szerinte a megoldás.
Nagy Béla, a Caravanus Kft. vezetője, aki a Kőröstej Kft.-t képviselte, a tejfeldolgozók helyzetét ismertette. Cégcsoportjuk több mint 50 országba exportál sajtokat és más feldolgozott tejtermékeket. Termelésük 40-70 százalékát, mintegy 30 ezer tonna sajtot értékesítenek külföldön évente.
A beruházásokat Nagy Béla más fényben látja, mint a beszélgetés többi résztvevője. Szerinte muszáj fejleszteni – nincs olyan, hogy nem kell beruházni. Aki a fejlesztést visszafogja, sőt teljesen leállítja, az nem tud reagálni a piaci folyamatokra.
Saját példájukkal szemléltette a mostani helyzetet. A tejfeldolgozás során a gyártási folyamatok, gépek, gőz előállítása, fűtés és a hűtés megnövekedett energia költség ebben az évben eddig 2 milliárd forintot jelentett. Negyvenmilliárdos tavalyi árbevételükhöz képest ez nagyon nagy szám.
Ez azt jelenti, hogyha 1 kilogramm sajt előállításának energiaköltsége nagyjából 50 forinttal nőtt. De van olyan sajtféle is, aminek 200 forinttal is. Elhangzott, hogy
Ilyen helyzetben a beruházás, a fejlesztés, az innováció elengedhetetlen. Nagy Béla megemlítette még, hogy a korábbi években számos pályázat esetén feltétel volt a dolgozói létszám megtartása, amely a fenntartási időszakban is követelmény. Az új pályázatok már a hatékonyságot és a folyamatok digitalizálását, automatizálását célozzák. E téren szerinte nehézkes lesz a pályázatok eredményes felhasználása.
Bodnár Lajos, a Hajdúböszörményi Béke Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgató szerint most az az új helyzet van, hogy az számít, ki hogyan tud alkalmazkodni ehhez rendkívüli helyzethez. Mindenkinek helyzetétől függően eltérőek lehetnek a problémái. A Béke Mezőgazdasági Kft már több mint 10 ével ezelőtt saját biogázüzemet épített, ami nagyon jól működik. Pillanatnyilag úgy tűnik, hogy óriási segítség lesz az energiaellátásukban.
Utána a gyártási folyamat során keletkező barnalé kiöntözésével folytatták a fejlesztést. Ma az iszapot brikettálják, és az égetésére alkalmas kazánokat vettek a sertéstelep fűtéséhez. Olyan tartástechnológiai fejlesztést is végrehajtottak, amelynek eredményeként az itthon átlagos 2-2,1 tehenenkénti laktációtól a kiváló 4-5 laktáció felé tartanak. A borjakat 6 hónapos korukig épületben tartják, vigyázva rájuk, mert akkor több utód várható tőlük. Bodnár Lajos úgy látja, a válságok mindig kereslet csökkenéséhez vezetnek, és ez már most érezhető a tej kapcsán. Ennek ellenére bízik benne, hogy piac hamarosan kompenzál.
A kerekasztal-beszélgetésen szóba került, hogy majdnem nálunk a legalacsonyabb a tej felvásárlási ára az Európai Unióban, ami nehéz helyzetbe hozza az ágazatot. A feldolgozóipar képviselői szerint a nagyobb hozzáadott értéket előállító feldolgozók ugyan valóban valamivel magasabb áron tudják értékesíteni termékeiket, ennek ellenére ők azt tapasztalják, hogy a termékpálya kereskedelmi szereplői tudnak igazán nagy hasznot realizálni.
Mint elhangzott, a cukrozott üdítő italok beszerzése az iskolabüfében nem lehet jó példa.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői nehéz következő évre számítanak. A nehéz helyzet mindig megtanítja az ágazat szereplőit a feszes gazdálkodásra, és amikor kicsit könnyebb lesz, a gazdálkodás feszessége megmarad, aminek előbb-utóbb szépen megjelenik az eredménye.