Back to top

Jelenünk a múltban, jövőnk a jelenben gyökerezik

Évek óta szakmai napon tisztelegnek Kováts Zoltán egynyárivirág-nemesítő szellemi öröksége előtt Csemőn. A rendezvényen azonban nemcsak a nemesítőről emlékeznek meg méltó módon a szakemberek, hanem a hazai növénynemesítés időszerű helyzetéről is képet kapnak.

Kruppa József a hazai nemesítés oktatási és vállalkozási viszonyainak eredményes megújításán fáradozik
Kruppa József a hazai nemesítés oktatási és vállalkozási viszonyainak eredményes megújításán fáradozik
Nem volt ez idén se másképp, a Marosi Faiskola és a Dr. Kováts Zoltán Baráti Kör ismét színvonalas szakmai előadásokat szervezett. Surányi Dezső a dísznövényként szóba jöhető hazai gyomfajokról tartott előadást A domesztikáció nem ért véget címmel, Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Növénytudományi Intézetének professzora pedig a ricinus-díszfajták bugaeltávolításának és lombalakításának lehetőségeit fejtette ki. Mindkettőről a Kertészet és Szőlészet korábbi cikkében írtunk részletesebben.

Kruppa József növénynemesítő ag­rármérnök, a Magyar Növénynemesítők Egyesületének elnökhelyettese a magyarországi magán-növénynemesítés helyzetét és kilátásait foglalta össze a szántóföldi és kertészeti növények vonatkozásában. A Debreceni Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Kruppa-Mag Kutató, Vetőmagtermesztő és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője és tulajdonosa évtizedek óta dolgozik a magyar növényfajták és vetőmagok népszerűsítésén, a hazai nemesítés oktatási és vállalkozási viszonyainak megújításán, és önzetlenül támogatja a vetőmagkultúrát.

Több kimagasló hozamú és beltartalmú, országosan termesztett burgonya-, lucerna-, rozs- és tritikáléfajta fűződik a nevéhez, amelyekért 2020-ban Gábor Dénes-díjat kapott.

Több mint 150 év

Nem lehet az elődök szakmai örökségének, eredményének tisztelete és a hagyományok megbecsülése nélkül élni, hiszen kiváló nemesítőink tudásának, kitartásának és szakmai alázatának köszönhetően beszélhetünk egyáltalán hazai növénynemesítésről, hangsúlyozta Kruppa József.

A hazai szántóföldi növénynemesítés főbb mérföldköveit áttekintve elmondta, hogy az 1860-as években Mokry Sámuel evangélikus lelkész elsőként segítette a szántóföldi növények nemesítését, ő kezdte el a hazai búzanemesítést, részben azért, mert abban az időben az országot sújtó aszály súlyos rozsdajárvánnyal társult, így ellenállóbb fajtákra volt szükség. Munkásságát Kenessey Kálmán állami tisztviselő, miniszteri tanácsos támogatta, aki egyébként A búza vetőmag nemesítésről címmel könyvet is írt, nagy részben Mokry Sámuel nemesítői munkájára alapozva. 1890-ben Cserháti Sándor a Magyaróvári Gazdasági Akadémián növénytermesztési kísérleti teret alakított ki, és elkezdte a növénynemesítés oktatását.

Azt követően számos uradalomban megindult a nemesítői munka, a magánnemesítés eredményeképpen az 1900-as évek elejére Magyarország szántóföldi növénynemesítése a világ élvonalába került.

A nemesítést és a vetőmagtermesztést az 1909-ben megalakult Országos Magyar Királyi Növénynemesítő Intézet fogta össze.

A második világháborúban a nemesítési anyagok zöme megsemmisült, ám nem sokkal a háborút követően Villax Ödön vezetésével felsőbb növénynemesítői tanfolyamot indítottak a diplomás nemesítőknek. A világháborút követően a magyar növénynemesítést is államosították, ám a szocialista időszakban is számos eredmény született, köztük kiváló új búza- és kukoricafajták. Az 1960-as években Papp Endre nevéhez fűződik Európában az első beltenyésztéses kukoricahibrid (Mv5) előállítása, amely köztermesztésbe is került, a konvencionális nemesítési módszerek eredményes alkalmazásának az időszaka volt ez. A hibridek, a heterózisnemesítés, a beltenyésztett vonalak előállítása sikeres volt más fajoknál (napraforgó, cirok, repce, rozs, rizs, zöldségek, dísznövények) is, abban az időszakban keletkeztek az első petúniahibridek is.

A szakmai napon az érdeklődők a hazai növénynemesítés időszerű helyzetéről is képet kaptak
A szakmai napon az érdeklődők a hazai növénynemesítés időszerű helyzetéről is képet kaptak

Nagy lendületet adott a növénynemesítésnek, amikor Watson és Crick leírták a DNS térszerkezetét, amely lehetőséget adott alaposan megismerni az örökítőanyag kettős spirálját, és amely utat nyitott a biotechnológiai módszerek robbanásszerű fejlődésének és sikeres alkalmazásának.

Ezeket a módszereket főleg a nyolcvanas évektől kezdték használni a növénynemesítők, majd a molekuláris genetika és biotechnológia fejlődésének köszönhetően megindult az első GMO-fajták nemesítése a tőkeerős multinacionális vállalatoknál.

Ezek egyes országokban nagy teret kaptak, a nemesítési módszerről pedig a mai napig megoszlik az emberek véleménye. Ezzel szinte egy időben méltatlanul háttérbe szorult az magyar növénynemesítés, emelte ki Kruppa József.

Összefoglaló kötet

Kruppa József kezdeményezésére, Oláh István és Ertseyné Peregi Katalin közreműködésével a Magyar Tudományos Akadémia Növénynemesítési Tudományos Bizottságával, illetve az ELKH martonvásári Agrártudományi Kutatóközpontjával együttműködve jelent meg 2019-ben a rendszerváltás után kialakult magánnemesítés átfogó kimutatása, amely részletesen kitér a nemesítő intézmények munkásságára és bemutatja a rendszerváltás utáni magyar nemesítés eredményeit. A mű többéves aprólékos kutatómunkán alapul.

A fajták egyötöde magánnemesítésű

Az előadó emlékeztetett, hogy míg az 1900-as évek elején hét állami intézetben és harminchat uradalomban folyt nemesítés, az a második világháború után százszázalékos állami tulajdonba került. A rendszerváltástól napjainkig terjedő időszak áttekintéséhez, az állami, illetve magánnemesítés arányának felméréséhez Kruppa József és munkatársai több mint három évnyi kutatómunkát végeztek. Annak eredményeként kiderült, hogy 32 intézményben van állami, és 154 helyen – magánszemélyeknél és magyar tulajdonú gazdasági társaságoknál – magánnemesítés.

A 2018-as Nemzeti Fajtajegyzékben szereplő 3943 növényfajta közül 806 magánfajta (20,4%). Az utóbbiból 28 erdészeti fajta,18 gyógy-, és fűszernövény, 26 szőlő, 123 gyümölcs, 281 zöldség, és 211 dísznövény.

Kruppa József azt is kiemelte, nagy öröm a szakemberek, a gyakorló kertészek, dísznövény- nemesítők, vetőmag-szaporítók számára, hogy ma számos magyarországi parkot díszítenek a magyar nemesítésű dísznövények. Ugyanakkor köszönet illeti meg a döntéshozókat is, mert felkarolták a hazai virágok, a hazai dísznövény-nemesítés ügyét, hiszen ez egyszerre szolgálja a lakosságot, gazdagítja Magyarországot, őrzi a szakmai örökséget és támogatja a jövőbeni innovációt is. Mint mondta, ez értékes követendő példa a szántóföldi nemesítők számára is.

Az 1960-as években keletkeztek az első petúniahibridek is (képünk illusztráció)
Az 1960-as években keletkeztek az első petúniahibridek is (képünk illusztráció)

Kicsi a részesedésük a termesztésben

A Nemzeti Fajtajegyzékben 2018-ban szereplő 1378 szántóföldi növényfajta közül 901 külföldi, 358 magyar állami és 119 magyar magánnemesítésből származik. Ennél kedvezőtlenebb a magyar fajták hazai termesztésben elfoglalt részesedése, mivel az EU-listán szereplő fajok vetőmagjai (GMO kivételével) szabadon behozhatók, termeszthetők. Becslések szerint a hazai szántóterület több mint 80%-án külföldi fajták vetőmagját vetik, ami háttérbe szorítja a magyar innovációt, a nemesítést az élelmiszeripari alapanyagot adó szántóföldi növényfajokból.

Bizakodásra ad okot, hogy mintegy 250 nemesítő tagja a Magyar Növénynemesítők Egyesületének, a szellemi tőke tehát rendelkezésre áll, azonban minél hamarabb cselekedni kell annak érdekében, hogy a magyar növénynemesítés megerősödve ismét elfoglalja méltó helyét a magyar kutatásban, innovációban.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Törökországban is termálvízzel fűtenek

Miközben Európa-szerte sorra leállnak télre a zöldséghajtató üzemek a magas gázárak miatt, egyre több paradicsom érkezik Törökországból, mondta Fatih Kördemirci, a Kurt Group munkatársa.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Tulipánünnep és ingyen tulipán

A tulipán hazájában külön ünnepnapot szánnak a tavasz egyik legnépszerűbb virágjának. Január harmadik szombatján virágtengerré változik Amszterdam egyik híres, múzeumok ölelésében fekvő tere, hogy örömöt csempésszenek az emberek életébe.

Kárpát-medencei nyári körkép: Gyenge nyári termés, aszály, virágporhiány és nem létező mézpiac

Szlovákiában a hárs virágai megégtek, míg Szerbiában fantasztikus virágzást produkált. A legtöbb országban a napraforgó igencsak megsínylette az aszályt, azonban Romániában nem volt ilyen probléma vele. Horvátországban rejtélyes okokból elmaradt a gesztenyevirágzás, míg Szlovéniában a fenyő és az édesharmat mondott csődöt.

13 étel, amely segít a veséknek eltávolítani a méreganyagokat

Gondoljunk a vesénkre úgy, mint egy szűrőre, amely megszabadítja a szervezetet mindattól, amit nem akarunk, hogy ott maradjon. Ez a két, bab alakú szerv gondoskodik a vér szűréséről, mely során eltávolítja a méreganyagokat és a felesleges folyadékot a szervezetből, miközben kordában tartja a kálium- és a nátriumszintet. Emellett hormonokat is termel, amik segítenek szabályozni a vérnyomás és a csontok erősségét.

GaLaBau 2022

A zöldfelületek és a szabad terek tervezésének, építésének, karbantartásának teljes körét lefedi Európa egyik legrangosabb szakkiállítása, a GaLaBau. A Magyar Kertépítők Országos Szövetsége által, a Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezetével, a Magyar Tájépítészek Szövetségével és a Magyar Faápolók Egyesületével közösen szervezett őszi tanulmányúton részt vevő szakemberek a nürnbergi szakkiállítást is megtekintették.

Változóban a globális tőzeg kereskedelem

A tőzegtermékek - legyen szó kiváló minőségű adalékanyagokat tartalmazó közegekről vagy hobbi célú, otthoni felhasználásra gyártott keverékekről – a fő alapanyag energia- és üzemanyag-igényes kitermelése és gyártása miatt nagyon kitettek az utóbbi hónapok árrobbanásának.

Keresett a jégsaláta

Továbbra is népszerű a jégsaláta Franciaországban, az előző év azonos időszakához képest is nőtt a kereslete.