youtube://v/ukmGP2lD66s
Amikor több mint tíz éve megvásárolták a telket, semmi sem termett rajta, és akármilyen mélyre ástak, mindenütt csak homokot találtak. Az egyik szomszéd pedig azt tanácsolta, hagyjanak fel a próbálkozással, mert ezen a területen úgysem marad meg semmi.
Közben arra is kíváncsiak voltak, hogy tényleg lehet-e mikorizálással szarvasgombát termeszteni a mogyoróbokor alatt.
Az eljárás lényege, hogy a mogyoróvesszőket ültetés előtt gombaspórákat tartalmazó oldatba merítik. Jelenleg kíváncsian várják az eredményt, a szarvasgomba számára ugyanis a homokos talaj önmagában nem akadály. Megjelenését az fogja elsőként jelezni, ha kiég a fű a közelében.
Ahogyan a házat, a kertet is a tájba tervezték, ahol az erdő és a város találkozik. A kerítésen túlról a szarvasbőgést is gyakran hallják. Sokféle növénnyel próbálkoztak és arra törekedtek, hogy mindegyik azt kapja, amire szüksége van. Szinte egész évben terem a málnájuk, és remekül érzi magát a levendula, a dió, a szelídgesztenye, a törökmogyoró, az egres, a josta, a fekete ribizli és a csemegeszőlő, de a „gyerekkori klasszikusok” – mint például a barack – az öntözés és minden más gondoskodás ellenére sem kedvelik a területet.
Mivel a citromfűtől a szelídgesztenyéig szinte mindig terem valami, és a kertben nem a termelés, hanem az öröm és a gyerekek jóléte a lényeg, csak évi egyszeri rézgálicos lemosópermetezést kapnak a növények.
Dr. Goda Pál és felesége négy gyereket nevel. A legkisebb másfél, a legnagyobb 12 éves. Kicsi koruktól kezdve segítenek a kert gondozásában, és közben nagyon sok mindent megtanulnak a természetről. Például azt is, hogy miért kell a homoktövisből hím- és nőnemű példányt is ültetni egymás mellé, mit jelent, hogy egy növény nem önbeporzó