Back to top

Vállalkozás Székelyföld megtartó erejében

A Hargita megyei Bogárfalván létrejött családi vállalkozásból nőtte ki magát az egyik legsikeresebb romániai, és ezen belül erdélyi magyar mezőgazdasági-élelmiszer ipari vállalkozás, a Gordon Prod Kft. A tejfeldolgozó ma több, mint 230 alkalmazottat foglalkoztat, saját szarvasmarha-tenyésztő farmjuk van.

Ezen kívül a tejet öt megyéből, 125 tejbegyűjtő központból gyűjtik be, 64 százalékát farmokról, 36 százalékát pedig egyesületektől. Segítik a helyi közösséget, és beruházásaikkal lépést tartanak a korszerű tejfeldolgozókkal szemben támasztott követelményekkel.

A Gordon farm
A Gordon farm

A Magyari és Péter család 1993-ban Bogárfalván alapította a Gordon Prod Kft.-t, és 1994. február 14-én egy családi házban három alkalmazottal elindította a vállalkozást. A cég először füstölt és füstöletlen sajtokat állított elő és forgalmazott. Már az induláskor megfogalmazódott az alapítókban az otthonmaradás gondolata. A szülőföld, a környezet és a gyönyörű táj szeretete, a gyerekkori emlékek, a szülői örökség ápolása mind hozzájárult ahhoz, hogy a Gordon-hegy lábánál gyökeret verjen a vállalkozás. És ezt ma is vallják a vállalkozók.

„Büszkék vagyunk arra, hogy már a kezdetek óta szoros kapcsolatot ápolunk úgy a beszállítóinkkal, mint az ügyfeleinkkel, és eltökélt szándékunk, hogy továbbra is közel maradjunk egymáshoz.

Mi nemcsak egy családi vállalkozás vagyunk, hanem közösség is. A közösségünket alkotják azok az emberek, akik a gyárban dolgoznak, akik háztáji farmokról látnak el bennünket a legízletesebb tejjel, és persze azok a vásárlók, akik szeretik és vásárolják termékeinket”

– fogalmazzák meg hitvallásukat a céget létrehozó és ma is működtető család tagjai. Talán ebben rejlik a mai napig tartó sikerük.

Új és megújuló termékkínálat

Az igazi áttörést az 1996-os év hozta el, amikor termékeiket átvette és forgalmazni kezdte a Metro üzletlánc. Egyre növekedett a piaci igény, ami elsősorban annak köszönhető, hogy az országban elsőként készítettek ömlesztett sajtokat, vajkrémeket. Azóta is piacvezetők ezekkel a termékekkel az országban. Annyira megnőtt a kereslet, hogy 1998-ban egy tejfeldolgozó üzemet vásároltak Suceava megyében. Termékeik 2003-ban megjelentek a Cora, a Kaufland, a Carrefour és a Selgros üzletláncokban is. Az üzleti siker újabb lépésre kötelezte őket, 2003-ban telket vásároltak Székelyszentlélek határában.

Kihasználva az előcsatlakozási pályázati lehetőséget, 2005-ben elnyertek egy SAPARD-támogatást.

A mintegy 6 millió eurós beruházásból 2 milliót a SAPARD program biztosított, így sikerült felépíteni a korszerű tejfeldolgozó üzemet, amit 2006-ban avattak fel.

Az Európai Unióba való belépést követően nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacra is kijutottak termékeikkel, jelenleg Spanyolországba, Angliába, Németországba, Ciprusra és Magyarországra is exportálnak.

Egyre több hipermarket forgalmazza tejtermékeiket, és mivel azokra megkapták a legmagasabb minőségbiztosítást, így széles körben terjesztik az árut a szálloda és vendéglátóipar irányába is.

Természetesen a „hagyományos piacokon” továbbra is jelen vannak. Két szarvasmarha-tenyésztő farmot építettek 2009-ben, ahol félszabad tartásban jelenleg 250-250 állatot tartanak. Ezek közül mintegy 300 fejőstehén. Külön beruházással sikerült korszerű körülményeket biztosítani az istállókban. Fejőcsarnokuk is van, ahonnan extra minőségű tejet szállítanak a tejfeldolgozó üzembe, itt készítik a minőségi friss termékeiket.

A termeléshez szükséges mennyiséget a gazdáktól összegyűjtött tejjel pótolják. Jelenleg a telephely környéki falvak mintegy 140 kilométeres körzetből, kizárólag székely és román gazdáktól vásárolják fel a tejet. Nyikómentén, Sóvidéken, Derzs és Kányád községben, a Gyergyói-medencében, Csíki-medencében, Kovászna megyében, Homoród mentén, valamint több Segesvár és Ágota melletti településen működtetnek begyűjtőpontokat, és onnan szállítják a feldolgozóba a minőségi tejet, saját gépkocsikkal. Üzletpolitikájuk alapja, hogy tevékenységük során soha nem késtek a felvásárolt tej kifizetésével. Ez a garancia arra, hogy megtartsák ügyfeleiket.

Az utóbbi években jelentősen javult a termelőktől felvásárolt tej minősége. A gazdák bizalmát az is növelte, hogy amikor az ország csatlakozott az Európai Unióhoz, a multinacionális cégek a kistermelőktől nem vásárolták fel a tejet annak minősége miatt. Ott hagyták, és kizárólag a nagy farmoktól vették át. Akkor a cég felkarolta, oktatta még az egy-két tehenes gazdákat is, hogy jó minőségű tejet állítsanak elő.

Ma már a gazdák is odafigyelnek a legeltetésre, a tej kezelésére, így garantálható az alapanyag és ezzel együtt a végtermék minősége.

A feldolgozó üzem napi kapacitása 120 ezer liter, jelenleg 70-80 ezer liter tejet dolgoznak fel naponta. Havonta mintegy 500-550 tonna termék hagyja el a gyárkaput. A pasztörizált tej mellett készül itt joghurt, kefir, tejföl, érlelt sajtok, mozzarella és cascaval típusú sajtok, ömlesztett vajkrém, krémsajt, tehéntúró, „burduf” túró és sok más. A több, mint 300 féle terméket különböző csomagolásban, az egység három különálló részlegében állítják elő, és 2010 óta uniós bélyegzővel forgalmazzák őket. Csatlakoztak a helyi kezdeményezéssel elindított Góbé-termékcsaládhoz is, ami szintén növelte a termékeik hírnevét, majd 2015-ben megkapták a „Produs Montan” (Hegyvidéki termék) minősítést.

Folyamatos fejlődés

A nyereséget az évek során folyamatosan visszaforgatták, fejlesztették a tejfeldolgozó üzemet. Mintegy két éve elnyerték a Pro Economica Alapítvány támogatását, és így a magyar állam segítségével olyan savószűrő berendezést szerelhettek fel, amilyen addig még nem volt az országban. A berendezésnek köszönhetően az addig kizárólag szenny­víztelepekre szállított mellékterméket, a savót is feldolgozzák. Kinyerik belőle a vizet, amit a gyár belső tisztítására, mosásra használnak, ugyanakkor a nagyon értékes laktózmentes savóproteint ömlesztett sajtokban, friss termékekben hasznosítják újra, a kinyert laktózt pedig különbözőképpen használják újra.

A román vidékfejlesztési ügynökségen keresztül (AFIR) újabb 2 millió eurós támogatást nyertek, amivel – az energiaválság enyhítésére – napelemeket vásárolnak és szerelnek fel, újabb tejbegyűjtő és termékszállító hűtő haszongépjárműveket szereznek be, továbbá korszerű automatizált csomagolóvonalat és címkézőgépet is felszerelnek.

Saját gépkocsi-karbantartó és -javító részleggel is rendelkeznek, hiszen különálló beszállító és elosztó logisztikai részlegük van. A cég jelenleg 230 főt foglalkoztat, többnyire környékbeli lakosokat, akiket saját autóbusszal szállítanak a tejfeldolgozó üzemhez és haza, valamint üzemanyag-költségtérítést biztosítanak azon munkatársaknak, akik saját autóval járnak dolgozni.

Természetesen voltak hullámvölgyek is a cég életében, és ezt a tulajdonosok sem tagadják. A vállalkozás, 1995-ben bankkölcsönhöz folyamodott fejlesztési költségeik kiegészítésére, de a pénzügyi intézet csődbe ment, zárolták a számlájukat és fizetésképtelenné váltak. Csak kitartó munkával, „piacolással” lehetett átvészelni ezt az időszakot, hogy kifizessék a gazdákat és a szállítókat. A Gordon Prod Kft.-t is súlyosan érintette a 2008-as gazdasági világválság, amikor pedig a vásárlóik váltak fizetésképtelenné. Napjainkban a háború és az előállt energiaválság okoz némi fejtörést, ugyanis 4-5 százalékkal csökkent a bevétel, de az eladási vonal erősítésével igyekeznek kivédeni az újabb válság okozta hatást.

Romániában a kormány és a megyei önkormányzatok támogatásával a középiskolákban tejet és kiflit osztanak tízóraiként a diákoknak. A Gordon Prod Kft. több Hargita megyei településen biztosítja a tejet a programhoz.

Magyari Piroska: mi nemcsak egy családi vállalkozás vagyunk, hanem a közösségért is dolgozunk
Magyari Piroska: mi nemcsak egy családi vállalkozás vagyunk, hanem a közösségért is dolgozunk
Továbbá folyamatosan frissítik a kínálatot, új technológiák adta lehetőségek kihasználásával gyártanak tehéntúrót, tejfölt, joghurtot, túrókrémet és sajtkülönlegességeket is. Ezek biztosítják a bevétel folyamatosságát, mi több, az ügyfélkör is rendre bővül úgy az országban, mint az európai piacon.

A farmfejlesztéssel nehézségekbe ütköznek, hiszen a környéken kevés az egybefüggő, nagy termőterület, így nem tudnak biztosítani megfelelő mennyiségű takarmányt, valamint gondot okoz a szakemberhiány is, így egyelőre nincs szándékukban növelni az állatállományt. Hűségük, kitartásuk a beszállítók mellett biztosítja az eladható mennyiség előállításához szükséges alapanyagot. Az alternatív energiaforrások biztosításával pedig jelentősen csökkentik majd a kiadásokat, így biztos, hogy hosszú távon is pozitív lesz a gazdasági mérleg – állítja Magyari Piroska, a Gordon Prod Kft. társtulajdonosa és vezérigazgatója.

Társadalmi szerepvállalás

Kevesen tudják, hogy Székelyföld immár messze földön híres látványossága, a farkaslakai Gordon-hegyen felállított Krisztus-­kilátó és a hozzá tartozó keresztúti állomások a hozzájárulásukkal épült meg. Támogatták a bogárfalvi templom építését, a székelyszentléleki templom felújítását, és nemsokára a kilátó alatt megkezdik egy Makovecz Imre által tervezett kápolna építését.

A Gordon sajtgyár története egyik kiemelkedő példája annak, hogy Székelyföldön (is) kitartó, elszánt munkával, szakértelemmel és folyamatos befektetéssel lehet Erdélyben mezőgazdaságban az élelmiszer-iparban vállalkozni, dolgozni, fejlődni és erkölcsi-anyagi nyomot hagyni a közösségben.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/35 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Idén is előre bejelenthetik az anyatehéntartás-támogatást igénybe vevők a szaporítási eseményeket

A hatályos jogszabályban foglaltak szerint – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is azok a szarvasmarhatartók jogosultak az anyatehéntartás-támogatás igénybevételére, akik határidőn belül eleget tesznek az adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Ehhez nyújt segítséget a Nébih fejlesztése, amely 2022. december 1-jétől előremenően is lehetővé teszi az év végéig esedékes online és papíralapú adatszolgáltatást.

Téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai

Már a téli szállásukon pihennek a hortobágyi puszta legelő állatai: november utolsó napjaiban a magyar szürke szarvasmarha gulyák is a téli szálláshelyükre érkeztek - közölte Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. hétfőn az MTI-vel.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Közvetlen támogatások az agráriumban 2023 után

A kétéves átmeneti időszakot követően, 2023. január 1-jén működésbe lép a Közös Agrárpolitika (KAP) új szabályrendszere. Fontosnak tartjuk, hogy a lehető legkorábban megkezdődjön az agrárpolitika kedvezményezettjeinek minél szélesebb körű tájékoztatása arról, hogy az eddig ismert agrártámogatásokat ezentúl milyen jogcímeken keresztül érhetik el, és hogy ahhoz milyen feltételeket kell teljesíteniük.

Kutyakiképzés, szolgálatikutya-tartás és állatvédelem

500 millió forintos keretből 187 kifejezetten az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetet támogatott a kormány – jelentette be Ovádi Péter az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos az Állatorvostudományi Egyetemen rendezett „kutyás napon”.