Back to top

Az ázsiai méhatka elleni küzdelem - Kitekintés a nagyvilágba

A Varroa atkák (Varroa destructor és V. jacobsoni) a mézelő méhek apró, vörösesbarna külső élősködői. Bár képesek táplálkozni és megélni a kifejlett méheken, főként a fejlődő fiasításban lévő álcákon és bábokon táplálkoznak és szaporodnak, ami a mézelő méhek fejlődési rendellenességeit és legyengülését okozza. Mindezeken túl számos vírust terjesztenek.

A csekélyebb fertőzöttségű családok általában kevés tünetet mutatnak, az atkaszám növekedésével azonban a tünetek nyilvánvalóbbá válnak. A súlyos varroa-fertőzés 3-4 év alatt halmozódó tünetekkel jár: szórt/sörétes fiasítást, nyomorék/béna méheket, csökkent repülési teljesítményt, a táplálékkeresés után a kaptárba való kisebb visszatérési arányt, lecsökkent élettartamot és a dolgozó méhek súlyának csökkenését okozhatja. A méhcsalád szintjén jelentkező tünetek, amelyeket általában élősködő atka szindrómának (PMS = parasitic mite syndrome) neveznek, magukban foglalják a rendellenes fiasítási mintázatot, az elsüllyedt és lerágott sejtfedőket, valamint a sejt aljára vagy oldalára süllyedt lárvákat (1. és 2. kép). Ez végső soron a méhállomány csökkenését, a méhanyák és családok leromlását és pusztulását okozza.

1. kép: Élősködő atka szindróma (parasitic mite syndrome - PMS) és szárnytorzulást okozó vírus (deformed wing virus - DWV). (Parasitic mite syndrome [PMS], Rob Synder 2013. https://beeinformed.org /2013/10/15/parasitic-mite-syndrome-pms/)
1. kép: Élősködő atka szindróma (parasitic mite syndrome - PMS) és szárnytorzulást okozó vírus (deformed wing virus - DWV). (Parasitic mite syndrome [PMS], Rob Synder 2013. https://beeinformed.org /2013/10/15/parasitic-mite-syndrome-pms/)

Ausztrália jelenleg az egyetlen jelentős méztermelő ország a világon, amely mentes a varroa atkától. Ez azt jelenti, hogy az ausztrál méhészeknek sem a jól ismert, sem a fejlesztés alatt álló (kíméletesebb) kezelési módszereket nem kell alkalmazniuk. A világ többi részén ezek elkerülhetetlenek az atka elleni védekezésben.

Sajnos a magyar méhészek tisztában vannak azzal, hogy a kezelések nemcsak költségesek, de időigényesek is, mellékhatásaikról, egészségügyi kockázatukról nem is beszélve.

Mivel Ausztrália a világ utolsó varroa-mentes méztermelő övezete, az ausztrál méhészeknek mindenkinél jobban fel kell készülniük az atka megjelenésére, valamint arra, hogy a kártevő drámai változást fog hozni a méhészeti gyakorlatba. A következőkben szó esik majd a világszerte jellemző, általánosan használt megfigyelési és kezelési módszerekről, amelyek hasznos összehasonlítást, kitekintést nyújthatnak.

2. kép: Szórt fiasítás. A méhek az atkafertőzés súlyossága miatt elkezdik kirágni a bábokat/lárvákat, és leállítják a fiasítást. (Parasitic mite syndrome [PMS], Rob Synder 2013. https://beeinformed.org /2013/10/15/parasitic-mite-syndrome-pms/)
2. kép: Szórt fiasítás. A méhek az atkafertőzés súlyossága miatt elkezdik kirágni a bábokat/lárvákat, és leállítják a fiasítást. (Parasitic mite syndrome [PMS], Rob Synder 2013. https://beeinformed.org /2013/10/15/parasitic-mite-syndrome-pms/)

Általánosságban elmondható, hogy amikor egy országban megjelenik a varroa-fertőzés, az első észlelést követően általában mindent megtesznek az ipar és a kormány tisztviselői, valamint a kutatók az atka terjedésének megfékezése és a családok/méhészetek összeomlásának megakadályozása érdekében. Ám az erőfeszítések ellenére sok ország arról számolt be, hogy a varroa megjelenését követően a méhcsaládok nagyon gyorsan összeomlottak, ha a méhészek nem avatkoztak be erőteljesebb – vegyszeres – kezelési módszerekkel. Ez a jelenség általában a varroa atka életciklusára és biológiájára, valamint a hatékony védekezési módszerekre vonatkozó ismeretek hiányára vezethető vissza.

A méhészeknek még ott is törekedniük kell az atka elleni védekezésre és kezelésre, ahol a varroa már jó ideje (10–20 éve) jelen van, különben nagyszámú család elvesztését kockáztatják.

Egyes területeken még mindig 30 százalékos veszteségről számolnak be télen. Nehéz pontosan megbecsülni a világ méhészeteire gyakorolt hatását, de nyugodtan feltételezhető, hogy a varroa több százezer mézelő méh­családot pusztított el, és továbbra is ezt teszi, ami jelentős gazdasági veszteséget okoz mind a méhészeknek, mind a mezőgazdaságban a méhek beporzási tevékenységének csökkenésén/kiesésén keresztül.

Figyelembe véve a varroa atka méhcsaládokra gyakorolt hatását, a méhész szerepe az, hogy az atkaszámot az alatt a szint alatt tartsa, ahol a károsítás elkerülhetetlen (küszöbszint). Ily módon van esélye a termelési szempontból – méz és egyéb kaptártermékek, beporzás – is egészséges méhcsaládok fenntartására. 

Nem szükséges minden atkát elpusztítani a hatékony védekezés érdekében, és általában nem is kívánatos ezt megkísérelni. Azonban minél több atka marad a méhcsaládban, annál gyorsabban szaporodnak fel ismét káros szintre. A legmegfelelőbb kezelési lehetőségek meghatározása érdekében a méhészeknek figyelembe kell venniük az alábbi szempontokat:

  • A védekezés költsége. Ez nemcsak a használt termék megvásárlásának költségét jelenti, hanem a kezelések elvégzésével járó időt és munkát is. Bizonyos lehetőségek alkalmasabbak lehetnek a hobbi-, mint a kereskedelmi méhészeknek.
  • Vegyszermaradékok. A méz „elfogadható” szermaradékszintjének biztosítása korlátozza egyes vegyszerek alkalmazását.
  • Rezisztencia. A varroa az atkairtó szerekkel szemben ellenállóvá válhat. Az atkairtó szerek váltott kijuttatásával, illetve mindig a helyes adag (ne legyen a hatásosnál kisebb) alkalmazásával minimálisra csökkenthető az atkák ellenálló képességének kialakulása.
  • Egyéb aggályok. Számos egyéb kérdés is van, amelyeket a méhészeknek egyénileg kell mérlegelniük. Előfordulhat, hogy egyesek nem szívesen használnak bizonyos vegyszereket, és inkább más (például biotechnológiai) módszerekkel vagy túlélő méhállományból való tenyésztéssel kezelik a varroa-problémát a méhészetükben.

Védekezési lehetőségek és elterjedtségük

Az elmúlt 15–20 évben a varroa elleni védekezés leggyakrabban használt módszerei a „kemény” atkairtó szerek voltak (hatóanyagok: flumetrin, tau-fluvalinát, kumafosz, amitráz). E vegyszerek közül sok van forgalomban a tengerentúlon is. Könnyen alkalmazhatók, gazdaságilag megfelelők, és alkalmazásukhoz nem kell részletesen ismerni a varroa atka biológiáját és életciklusát. Ezek a vegyszerek azonban az ismételt kezelésekkel felhalmozódnak (perzisztensek), ebben rejlik fő hátrányuk. Ha nem megfelelően alkalmazzák őket, jelentős mértékben szennyezhetik a mézet és más méhészeti termékeket, és a méhállományt több, a viaszban tárolt kémiai vegyület hatásának teszik ki. Ráadásul a fiasítás fejlődésére nemcsak a szezonális ciklusokon keresztül hatnak, hanem káros következményekkel járnak a teljes családra és a következő szezon fiasításának fejlődésére is.

Tekintettel arra, hogy ezeket a vegyi anyagokat sok éve használják – illetve a viaszban való raktározódásuk miatt –, a varroa-populációk világszerte egyre ellenállóbbak velük szemben. A világ egyes területein ma már azt tanácsolják, hogy a flumetrin, tau-fluvalinát, kumafosz és amitráz hatóanyagú vegyszereket ne használják a növekvő rezisztencia és a hatékonyság csökkenése miatt. A világ más területein továbbra is hatékonyan használják őket az integrált növényvédelem (IPM), illetve integrált atkairtó program (IAP) részeként, más biotechnikai módszerek vagy más, kíméleletes atkairtó szerek mellett.

A kíméletes atkairtó szerek a természetben előforduló szerves savakból és illóolajokból állnak (például hangyasav, timol, oxálsav és tejsav), amelyek felhasználhatók az atkanépesség gyérítésére.

Ezek használatának előnyei közé tartozik a varroa elleni kellő hatékonyság, a méhészeti termékekben a szermaradékok felhalmozódásának csekély kockázata és az atka ellenállóvá válásának kis valószínűsége. A szerves savak és illóolajok fő hátránya a védekezés hatékonyságának változékonysága a regisztrált „kemény” atkaölő szerekhez képest. Ennek az az oka, hogy egyes vegyületek hatékonysága függ a kaptáron belüli párolgási nyomástól, a környezeti feltételektől, a hőmérséklettől, a fiasítás jelenlététől. A kezelési eljárásokat finomítani kell az optimális hatás érdekében: a varroa atkával szemben hatékony adag és a méhekre mérgező adag között kicsi a különbség. Azt is meg kell jegyezni, hogy koncentrált állapotban ezek a vegyszerek károsak lehetnek a méhészekre. Számos ilyen atkaölő szert építenek be a varroa elleni hatékony IPM/IAP-stratégiákba világszerte. Ausztrália felkészülésének részeként a Apiguard gélt (timol) regisztrálták sürgősségi használatra.

A biotechnikai módszereket a méhészeti tevékenység részeként alkalmazzák, az atkanépesség pusztán fizikai eszközökkel való csökkentésére. A legnépszerűbb és leghatékonyabb e módszerek közül az atkák kereten történő befogása, amelyet aztán eltávolítanak és megsemmisítenek.

Általában ezek a módszerek csak tavasszal és nyár elején alkalmazhatók. Csökkentik a vegyszerhasználat szükségességét, és hasznosak a későn mézelő területeken.

Minden biotechnikai védekezés azon a tényen alapul, hogy az atka a méhfiasításban szaporodik. A nyitott fiasítás felhasználható a varroa befogására és a kaptárból való eltávolítására. Ha egy méhcsaládban nincsen fiasítás, és egy nyitott fias keretet adunk hozzá, az atkák beletelepszenek a fiasításba, hogy szaporodjanak, így ha a méhek a fiasítást lefedik, a méhész eltávolíthatja és megsemmisítheti a keretet a belezárt atkákkal együtt.

3. kép: Bal oldalon szitafenekű aljdeszka, jobb oldalon hagyományos alsó tábla
3. kép: Bal oldalon szitafenekű aljdeszka, jobb oldalon hagyományos alsó tábla

Egy másik népszerű módszer az atkanépesség csökkentésére a hazánkban is elterjedt nyitott szitafenekű aljdeszka/higiénikus alj (3. kép) használata. Habár hatékonyságának mértékét vitatják, egy méhcsalád tömör aljdeszkájának szitahálóra cserélésével akár 15 százalékkal is csökkenthető a varroa-népesség. A szitafenekű aljdeszka, amely alatt ragacsos borítás fogja fel a lehulló atkákat, hasznos eszköz az atkanépesség méretének becslésére.

Vitathatatlan előnyei ellenére a legtöbb biotechnikai módszer csak az év korlátozott időszakában alkalmazható. Továbbá a hatékony IPM/IAP-stratégia érdekében ezeket a védekezési módokat érdemes más módszerekkel, például vegyszerekkel kombinálni.

2010-ben Ausztráliában tartottak egy előadást, amely a varroa elleni kezelés nem vegyszeres és minimális vegyszerhasználatú lehetőségeit részletezte. A jelentés ingyenesen letölthető: „Non-chemical and minimum chemical use options for managing varroa”.

További speciális eljárás a csapdázás, amely rendkívül sikeres lehet, noha az ilyen módszerek általában viszonylag időigényesek, bonyolultak és nagyban függenek a jó időzítéstől, ezért tapasztalt méhészek vagy kisüzemi méhészek számára a legalkalmasabbak.

Más módszerek, mint például a szórt/sörétes fiasítás (2. kép) eltávolítása, sokkal gyorsabbak és kevésbé bonyolultak. A szórt fiasítás eltávolítása nem befolyásolja a család méretét vagy a méztermelést, viszont az atka szaporodását visszavetheti, így csökkentheti az egyéb védekezési módszerek alkalmazásának gyakoriságát. A szezon elején 3-4 teljesen fedett szórt fias keret eltávolítása 50–70 százalékkal csökkenti a végső atkanépességet. (Folytatjuk)

Bagóné dr. Vántus Viola

tudományos munkatárs,

PTE ÁOK Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Vakcina a borjúhasmenés megelőzésére

Egy német állategészségügyi vállalat, a Boehringer Ingelheim Animal Health piacra dobta az első borjúhasmenés megelőzésére alkalmas vakcinát, a Fencovis-t.

Rosszul adták be a vakcinát, elpusztultak az állatok

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) szerint Vietnam illetékesei megállapították az afrikai sertéspestis elleni új vakcina beadása után elpusztult sertések elhullásának okát. A vietnámi tisztviselők jelentése alapján közölték, hogy a sertéspusztulás „az irányelveknek meg nem felelő vakcinázási eljárások” miatt következett be.

Október elejétől ebzárlat és legeltetési tilalom Békés megyében

Ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el október 1. és 21. között Békés megye közigazgatási területén a Békés Megyei Kormányhivatal, mert a rókák veszettségének megelőzése érdekében csalétek-vakcinákat helyeznek ki repülőgépes kiszórással - közölte a békési önkormányzat kedden az MTI-vel.

Veszett rókát találtak

Veszettséget igazolt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma egy, a betegség gyanúja miatt kilőtt rókánál. Az idegrendszeri tüneteket is mutató állatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község területén ejtették el múlt héten. A járványügyi nyomozás folyamatban van, a betegség behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be.

A COVID-hoz hasonló, potenciálisan veszélyes vírust azonosítottak

Oroszországi kis patkósdenevérekből mutatták ki azt a vírust, mely igen hasonló a SARS-CoV-2-höz. Elképzelhető, hogy ez a vírus is képes embereket megfertőzni, és úgy tűnik, az eddigi vakcinák sem nyújtanak védelmet velük szemben.