Back to top

A járvány igazi oka az ember maga

PRRS, ASP, HPAI – ezek a mozaikszavak olyan járványos betegségeket jelölnek, amelyek miatt milliószámra kellett hazánkban haszonállatokat leölni. A vakcinázás számos esetben nem járható út. A fogyasztók egészséges élelmiszerhez, és a termelők gazdasági haszonhoz akkor juthatnak, ha a járványvédelmet erősítjük.

Erre is felhívta a figyelmet Bognár Lajos országos főállatorvos, akivel Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője beszélgetett.

A járvány igazi oka az ember maga| Dr. Bognár Lajossal, országos főállatorvossal beszélgettünk | MMG

 

2010-ben indult az a felmérés, aminek nyomán 2014-ben elkezdődött és 2022 februárjára egy-egy Csongrád-Csanád- illetve Hajdú-Bihar megyei telep kiürítésével be is fejeződött hazánkban a sertésállomány PRRS-mentesítése, vagyis hazánkban nincs olyan állat, amely e betegséggel fertőzött lenne. „Azt gondolom, hogy ez elsősorban gazdasági, másodsorban állategészségügyi eredmény, hiszen a betegség nagyon komoly gazdasági kárt tud okozni. Egyes becslések szerint 2 milliárd eurós éves veszteséget okoz a sertéstartóknak a világon.

Ráadásul a hazai állományok védelmével a hazai piacot is tudjuk védeni, hiszen ma már csak mentes státuszú állatokat szabad behozni Magyarországra”

– emelte ki a főállatorvos. A PRRS ugyan emberre nem veszélyes vírus, ám a sertéseknél szaporodási zavarokat, vetélést, alacsonyabb alomszámot, rossz növekedési erélyt okoz, a hízóállományokban pedig a légzőszervi megbetegedésekkel és a másodlagos bakteriális fertőzésekkel, így a megnövekedett állategészségügyi kiadásokkal is számolni kell – az okozott gazdasági kárt ezek után bárki megbecsülheti.

Fotó: mmg archív

„Nagyon szórt volt az állomány,

volt olyan megye, ahol az állományok 57 százaléka volt fertőzött, más megyékben pedig egyáltalán nem fordult elő a betegség"

– magyarázta Bognár Lajos. - „Az állattartó telepek közel harmada volt fertőzött, és ehhez képest jutottunk el oda, hogy összesen 7 milliárd forintos állami befektetéssel mára elmondhatjuk, hogy PRRS-mentes az ország.” A mentesítés évei alatt folyamatos vérvételekkel vizsgálták az állományokat, és a termelőkkel egyeztetve teljes állománycserét hajtottak végre, vagy vakcinázási program indult.

Fotó: Bokor Ádám

A PRRS-t tehát hazánkba már csak behurcolni lehet. Ennek ellenszere pedig a szigorú járványvédelem, ahogy az afrikai sertéspestis, illetve a baromfiállományunkat tizedelő magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) ellenszere is. Mindkét utóbbi betegség elsősorban az ember közvetítésével terjed –

ma már szó sincs arról, hogy csak a vaddisznókkal vagy a költöző vadmadarakkal érintkező háziállatok fertőződnek meg.

A legfrissebb kutatási eredmények alapján Európában endémiássá vált, illetve válhat a madárinfluenza.

Persze a kontaktust is meg kell akadályozni, azonban aki meg tudta oldani a PRRS-mentességet, az meg fogja tudni védeni az állatait az ASP-vel szemben is. Az állategészségügyi szabályok évszázadok óta ugyanazok: zártan kell tartani az állományt, nem szabad ismeretlen státuszú állatot behozni, nem szabad idegeneket beengedni a telepre – még a háztájiba sem! „Ezeket a kórokozókat a cipővel, ruhával, eszközökkel is be lehet hozni. Tehát nagyon fontos az állandó takarítás, fertőtlenítés, az eszközök, a ruházat megfelelő karbantartása, tisztítása, cseréje” – hangsúlyozta a főállatorvos. Ugyanilyen kritikus a takarmány is – az ASP vírusa például egy vaddisznójárta gabonában hónapokig túl tud élni, vagyis nem szabad friss takarmányt adni a sertéseknek.

Fotó: mmg archív

A madárinfluenza terjedésével kapcsolatosan Bognár Lajos elmondta, hogy természetesen a vírus bekerülhet teljesen zárt állományba, kőépületbe is, de azt látták, hogy a kitörések 40 százaléka valamilyen vizes élőhely egy kilométeres körzetében volt. Ha egy állomány megfertőződött, akkor a környező fóliasátras tartású állományok is szinte biztosan mind megbetegedtek – ezért is kellett több mint ötmillió madarat leölni. De azt is tudni kell, hogy,

amikor egy integrációban valamelyik telepen megjelent a vírus, azt szinte biztosan tovább vitték az integráció más telepére: takarmányszállítással, gépkocsival.

Ugyanígy terjedt a vírus a több fázisú nevelés során a naposlibáktól a tömésre szánt állományig szinte biztos, hogy a vírus végigment a láncon, tehát jól láthatóan a járvány igazi oka az ember maga.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Nőtt az orosz mezőgazdasági termelés

Oroszország mezőgazdasági termelése 2022-ben 10,2 százalékkal nőtt - derült ki az orosz szövetségi statisztikai szolgálat (Roszsztat) által szerdán közölt adatokból.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Némileg csökkenhetnek egyes élelmiszerek árai

Ez év második negyedévében várhatóan megáll az élelmiszerárak drasztikus mértékű növekedése, egyes termékpályacsoportoknál akár még fogyasztóiár-csökkenés is előfordulhat a MKB Bank és a Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága elemzőinek prognosztizálása szerint.

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Látható módon kell jelölni, ha rovarfehérjét tartalmaz egy termék

A vásárlók pontos tájékoztatása érdekében módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét az Agrárminisztérium, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain - jelentette be Nagy István tárcavezető.

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.