A nedves élőhelyeket kedvelő gyógynövények közül több ma már tiltólistán szerepel ,vagy egyszerűen csökkent a jelentősége. Előbbieknél az ok sokszor az, hogy valóban rendelkeznek gyógyhatással, de kedvezőtlen hatású anyagokat is tartalmazhatnak. Ilyen például a kálmos, de a menták és a vízitorma ma is közkedvelt és sokak által használt, fogyasztott fajok.
Aki rendelkezik egy kisebb kerti tóval, annak érdemes ott elhelyezni e nedvességkedvelő növényeket, vagy a kert nedvesebb részében keressünk nekik helyet. Ezek a fajok egyszerre dísznövényként és haszonnövényként is felhasználhatók.
A csikorgófű (Gratiola officinalis) a mocsárrétek, láprétek mérgező növénye. A népi gyógyászatban korábban vízhajtó, hánytató, gilisztaűző hatása miatt használták. Hipochondria (képzelt betegség), hisztéria, elmezavar esetén is javasolták, később az állatgyógyászatban maradt jelentősége. Ma már inkább csak érdekesség, hiszen e betegségekre sokkal jobb és biztonságosabb gyógyszer, vagy gyógynövényekből készült növényi gyógyszer van forgalomban.
A macskagyökér (Valeriana officinalis) gyökérdrogjának kellemetlen szagú hatóanyaga, a valériánsav izgalomba hozza a kandúr macskákat, innen ered a növény neve is. A macskagyökér a nedves élőhelyeket kedveli, a kerti tó közelében érdemes helyet találni számára. A kimerültségből, túlterheltségből eredő álmatlanság gyógyszere. Ideges szív- és gyomorpanaszok elleni teakeverékek egyik alkotórésze. Ma már inkább csak a belőle készült, mellékhatásoktól mentes enyhe idegcsillapító, görcsoldó, altató növényi gyógyszerek kerülnek forgalomba, melyek jól adagolhatók, így biztonságosan használhatók.
A libapimpó (Potentilla anserina) tömegesen tenyészik árokpartokon, nedves parlagokon. Magas a csersavtartalma, emiatt jó összehúzó szer és vérzéscsillapító. Korábban gyomor- és bélvérzés, bélhurut, valamint menstruációs zavarok elleni teák alkotórésze volt. Jó száj- és garatöblögető szer.
A kutyabenge (Frangula alnus) láperdőkben, folyóparti ligeterdőkben gyakori cserje. Kellemetlen szagú kérge adja a drogot, melynek érdekessége, hogy frissen mérgezést okozhat, csak egy esztendei szárítás után, vagy hőkezelést követően lehet biztonságosan használni. Összetevői fokozzák a vastagbél izomzatának működését, ezzel elősegítik a helyes bélmozgást, fokozzák a bélnyálka termelődését, valamint mindennek köszönhetően a széklet maradéktalan kiürítését és a puffadás megszüntetését. Hatóanyagai az antrakinonok a vastagbélben megakadályozzák a víz és az ásványi sók felszívódását, így alakul ki a hashajtó hatása. A kutyabenge az elfogyasztása után 10-12 óra alatt fejti ki székrekedés ellenes hatását, ezért érdemes lefekvés előtt, kora este alkalmazni. Szintén az antrakinonoknak köszönhetően a kutyabenge kérge támogatja a prosztata egészséges működését, valamint hozzájárulhat a prosztatarák megelőzéséhez.
A mentafajok és fajták is kedvelik a nyirkos élőhelyeket. Hazánkban is sokfelé megtalálható és egyszerűen tartható a kertben is a vízi menta (Mentha aquatica).
Elterjedési területe Európa, Ázsia és Afrika. Kerüli a nagyon hideg és meleg helyeket, például Európa északi részét és a sivatagos földrészeket is. A vízi menta többnyire felálló, egyszerű vagy elágazó szárú, 20 — 80 cm magas évelő növény. Megdörzsölve erős borsmentaillatot áraszt. Levelei többé-kevésbé szőrösek, kerek vagy keskenyedő vállból tojásdad vagy hosszúkás alakúak, szélük csipkés, fűrészes, hosszuk 2 — 6 cm. A rózsaszín vagy lila virágok a hajtás csúcsán összezsúfolódva gömb formájú fejecskét alkotnak, tehát virága is látványos. Az alsóbb levelek hónaljában fejlődő álörvök jóval kisebbek.
Az ivaros szaporodás mellett kúszó gyöktörzsével és hosszú, föld feletti leveles indáival is terjeszkedik. Teája szélhajtó, valamint gyomor- és epebántalmak ellen használják, ezen kívül bélféregűző hatása is ismert. A levelek forrázata gyomor- és bélgörcs ellen javasolható. Megszünteti a felfúvódást, serkenti a bél- és epeműködést. Ideges álmatlanság, szívpanaszok orvossága.
A legfontosabb hatóanyagából, a mentolból előállított cseppek külsőleg hűsítő tulajdonságuknál fogva fájdalomcsillapító hatásúak. Öblögetőszerként a szájüreg fertőtlenítője, nyálkahártya-gyulladások gyógyszere, külsőleg pedig reumás bántalmak borogatására használják. A növény föld feletti részét gyűjtsük a virágzáskor.
Gyöktörzse kúszó, elágazó, kellemes illatú, kesernyésen fűszeres ízű. Gyümölcslevesek, gyümölcssaláták, de legfőként borok, likőrök és pálinkák fűszerezésére használták. Különböző teakeverékekben gyomorsavtermelést szabályozó, étvágyjavító, emésztést serkentő, nyugtató hatását hasznosították és étvágygerjesztő hatása is ismert volt.
Az orvosi vízitorma (Nasturtium officinale) nagyon elterjedt faj, csaknem az egész világon előfordul. Évelő növény, olykor alámerült, a csomókon legyökerező, kúszó vagy felemelkedő szárakkal. Magassága 30 — 50, ritkán a 80 cm. A levelek húsosak, fényes zöldek, 5—15 levélkéből szárnyasan összetettek. A levélzete télen is zöld marad.
Érdekes, borsos aromája rendívül jó ízt ad salátáknak, spenótnak, krémleveseknek, a fűszeres túrónak, de akár rizs is ízesíthető vele. Felaprítva még az egyszerű vajas kenyeret is feldobja. A vízitorma levele, szára, vagy a belőle nyert lé igazi vitamin bomba lehet a szervezet számára: C-, K-, és A-vitaminokban, 18 féle aminosavban, magnéziumban, kalciumban, folsavban, tiaminban, káliumban, riboflavinban gazdag. Rendszeres fogyasztásával szervezetünk ellenállóbbá válik a különböző vírusos és baktériumos megbetegedésekkel szemben. Tisztítja a tüdőt, a légutakat. Serkenti az emésztést, illetve a belek és a gyomor munkáját, hiszen a benne lévő K-vitamin segít a fehérjék lebontásában. A máj és epe működésére is kedvezően hat, továbbá fogyasztásával megelőzhető a homok- és kőképződés a vesében.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
