Back to top

Borászati melléktermékből értékes alapanyag – erre fejlődik az agrárium

Éves szinten több tízezer tonna borászati hulladék képződik a feldolgozott szőlő után. A megmaradt mag és héj azonban rendkívül értékes alapanyag, ráadásul ezek hasznosítása is történhet környezetbarát módon.

Ezt vizsgálja a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat egyik nyertese, a technológia szélesebb körű elterjedése pedig az európai zöld megállapodás fontos eleméhez, a körforgásos biogazdaság kialakításához is hozzájárulhat.

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem részeként az EU 2019-ben jelentette meg hosszú távú stratégiáját, az európai zöld megállapodást. Ennek egyik fontos eleme a körforgásos biogazdaság kialakítása, illetve az olyan hatékony és fenntartható termelési módszerek, technológiák bevezetése, amelyek úgy növelik a termelékenységet, hogy közben csökkentik a környezeti terhelést. Ennek hazai lehetőségeit vizsgálja Balogh Marcell János, a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat alapképzés kategória egyik győztese, aki környezetbarát technológiával oldja meg a borászati hulladékok feldolgozását. .

Magyarországon 2019-ben közel fél millió tonna szőlőtermést takarítottak be, aminek nagyjából 30 százalékából készítettek bort.

A borgyártás mellékterméke a szőlő héjából, a kacsból és a magból álló törköly, ami a szőlő tömegének körülbelül 10-30 százalékát teszi ki.

Ezt a bioaktív – antimikrobiális, gombaellenes és antibakteriális – anyagokban rendkívül gazdag hulladékot az élelmiszer-, a kozmetikai-, a gyógyszer-, a textilipar és számos egyéb terület is hasznosítani tudja. Így például a szőlőmagból kinyerhető zsírokat és olajokat a kozmetikai ipar alkalmazza, a héjban található színezőanyagokkal ruhákat festenek, a rendkívül erős antioxidánsok pedig stresszcsökkentő, rákellenes és koleszterinszint-szabályzó készítmények fontos alapanyagai. Mindezek mellett az újabb kutatások alapján a környezetszennyező műanyag fóliák és csomagolások (PE, PP) stabilizálására is használható, felhasználásával tehát biológiailag lebomló műanyagok készülhetnek.

A rendkívül értékes bioaktív anyagok kivonására azonban eddig nem túl környezetbarát eljárást alkalmaztak. A vizes oldásnál ugyanis hiába a víz maga zöld oldószer, a keletkezett szennyvíz csak bonyolult tisztítási folyamatot követően kerülhet vissza a rendszerbe.

A fiatal szakember ezért egy, a kávé és a tea koffeinmentesítésénél már használt zöld technológia használatát vizsgálja. „A körforgásos gazdaságnak nemcsak az a célja, hogy csökkentse az ipari hulladék mennyiségét, hanem hogy abból értéknövelt termékeket állítson elő. A hagyományos, vízzel történő oldás helyett ezért szén-dioxidot alkalmaztam oldószerként. Így ugyanis nem keletkezik plusz hulladék, szennyvíz, amelyet aztán szintén kezelni kell. A technológia így egyszerre gazdaságos, hatékony és környezetbarát, mivel csökkenti az élelmiszeripari hulladék mennyiségét és fenntartható módon állít elő értékes új termékeket” – fejtette ki Balogh Marcell János.

Még több innovatív fenntartható ötlet az agár hallgatóktól

„Marcell példája csak egy a sok közül arra, hogy az ifjú agrárszakemberek évről évre milyen innovatív ötletekkel nyűgözik le a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat szakmai zsűrijét.

Az elmúlt hét évben összesen 20 felsőoktatási intézmény 336 tehetséges diákja nyújtotta be pályamunkáját.

Közülük pedig eddig 53 hallgató kapott összesen 8 millió forint támogatást, hogy folytassa tanulmányait, kutatómunkáját, amellyel jelentős változást hozhatnak az ágazat fejlődésében és a klímaváltozás elleni harcban” – magyarázta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője. A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra 2022. szeptember 30-ig lehet benyújtani a dolgozatokat alap-, mesterképzés és PhD kategóriában, részletek ezen a linken érhetők el.

Forrás: 
K&H Bank

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

A Digitális Bemutató Gazdaságokon is múlik a jövő agráriumának sikere

Újabb tizenöt agrárinnovációt alkalmazó gazdálkodó nyerte el a Digitális Agrárakadémia konzorciuma által alapított Digitális Bemutató Gazdaság Díjat.

A globális élelmiszerárak változatlanok

Gyakorlatilag nem változtak az élelmiszerek világpiaci árai novemberben októberhez képest.

Egy év a kürti borászatban

A szőlő már a hordókban érik, amikor Sütő Zsolt kürti borászt arra kérem, hogy értékelje a 2022-es évet. Zsolt villamosmérnök, de már húsz éve vállalkozásszerűen bort készít. Tizenkét hektáron gazdálkodik természethűen, amiből 5 hektár fejművelésű tőkés szőlő. Borászatában, a Strekov1075-ben saját területein termett biominőségű szőlőt dolgoz fel.

A KAP II. pillére szerinti vidéki együttműködések különböző formái

Az együttműködések támogatásának egyik általános célja az agrárium és a helyi közösségek tagjainak ösztönzése a közös cselekvésre és közös projektek megvalósítására. Tekintettel a magyar mezőgazdaság strukturális helyzetére, valamint a közeli és a távolabbi jövőben formálódó kihívásokra, a fenntartható mezőgazdaság megvalósulásában a gazdálkodói együttműködéseknek kiemelkedően fontos szerepe van.

A méhészeti ágazat változásai

A magyar agrárium egyik nemzetközi jelentőségű, kiváló termékeket előállító, nagy szaktudást és sok élőmunkát igénylő ágazata a méhészet. Az elmúlt évtizedben számos intézkedés segítette a méhészetet, amivel a magyar méhészek versenyképessége erősödhetett.

Az illatos Tramini és értékes utódai

Sok kedvező tulajdonsága miatt magyar szőlőnemesítők is használták keresztezéseikhez a Piros traminit. A fajta átadta utódaiba a jó cukorgyűjtő hajlamot, a fagytűrést, a termékenységet és a korai érést. Három államilag elismert fehérborszőlő született ezekből a keresztezésekből, mindegyik zamatos minőségi bort ad.

Házak szigetelése gyékénnyel, hínárral…

A phys.org több cikkben is foglalkozott az épületszigetelések újszerű, környezetverát lehetőségeivel. Az energia egyre drágább, így az energiapazarló épületek szigetelése igen sürgetővé vált, amit természetes anyagokkal is meg lehet oldani.

Csökkent a kiskereskedelemben az élelmiszerek forgalma

Októberben 0,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt az egy évvel korábbihoz képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elindult az idei téli szezonális ellenőrzés az élelmiszerláncban

Idén december 5-18. között rendelte el a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára. Az egész országra kiterjedő kéthetes ellenőrzéssorozat idején a szakemberek fokozott jelenléte várható az élelmiszerlánc minden területén.