Aki járt már Bécs különleges városrészében, a Grinzingben megérti a látogatók lelkesedését. Ha év közben nem is tudunk olyan sok borkiméréssel – Heuriger-el, azaz borozóval – találkozni, mint az osztrák fővárosban, a Budafoki Pezsgő Bornapok három napján egy helyen nagyon sok magyar borral lehet ismerkedni. Ráadásul csak néhány villamosmegállónyira a város szívétől… Budafok is lehetne egész évben Budapest „grinzing-je”, talán még megélem, hiszen minden adottsága megvan hozzá.
Már a római időkben is lakott volt, a borról lett híres – az innen bányászott kövekből épült a fél belváros, és bohó napjaiban itt lubickolt Krúdy éjszaka a Dunában –, a főváros legmediterránabb negyede, XXII. kerülete, Budafok. A Duna fölé magasodó, hegyre kapaszkodó zegzugos utcák még úgy különleges hangulatot árasztanak, hogy a városrészben az elmúlt 50 évben jó pár lakótelepet és modern épületet emeltek.
Újbóli benépesülése Savoyai Jenő nevéhez kötődik. A francia katona, aki az osztrák seregben épített karriert, a törökök kiűzése után egy földbirtokos özvegyétől vette meg a Dunába omló szirtfalról Promontoriumnak elnevezett területet Csepellel és Ráckevével együtt 1698-ban. A Csepellel szemben lévő területre ekkor még tilos volt házat építeni, de a Savoyai által betelepített rác és német ajkú telepesek 7 évre adómentességet kaptak, ha a Duna szemközti oldalán lévő mészkőhegy lankáira szőlőt telepítettek, majd azt művelték. Végül az utcákba rendeződött, templommal, iskolával ellátott település alapításának engedélyéről szóló dokumentumot Mária Terézia adta ki. Az 1739-ben zsellérközséggé kinevezett Promontor élete innentől kezdve bő száz éven át főleg a borról szólt.
A bányászat nyomán azonban nemcsak a barlanglakások, de az a 80-120 km hosszú – a pontos számot ma sem ismerjük –, szerteágazó vájatrendszer is megjelent, amely a filoxéra előtt tökéletes hely volt a helyi szőlősgazdáknak a bor tárolására – az üresen maradt pincerendszert pedig budai és pesti vendéglősök bérelték bortárolás céljából. A város és így a vámhatár közelsége nemcsak a vendéglősöket inspirálta arra, hogy Budafokon tartsanak fenn pincét, de mások is úgy gondolták, hogy a bornak és a pezsgőnek van létjogosultsága Budafokon.
Budafokon az 1900-as évek elején már 302 kereskedelmi borpincészet üzemelt. Nem mellékesen 1882-ben jött létre a ma is világszerte ismert Törley Pezsgőgyár, 1886-ban pedig a Francois Pezsgőgyár.
Szakemberek elmondása szerint
Mindezek felfedezése a turizmus fellendítésében óriási segítséget jelenthetne. Ha néhány évvel ezelőtt fesztiválmentes hétköznapokon a szomjas turista szeretett volna egy pohár borra beülni valahová, igencsak kereshette a nyitva lévő poharazót, nem találta. Ma több helyen is várják azokat, akik a régi budafoki hangulatot szeretnék megidézni. Ebben is segít az új lendületet kapott Promontórium Borlovagrend, amely szorgalmasan dolgozik a budafoki borkultúra megújításáért. Budafoki Pezsgő Bornapokon évek óta szervezi a lovagrendek felvonulását, új tagok avatásával teszi színesebbé a programot, s hogy a szakmaiság se maradjon el, Dr. Urbán András kistermelői borversenyen aranyérmeinek kiosztására is itt kerül sor, idén pedig közös koccintást szerveztek a közönséggel a megalakulásuk 30. évfordulója alkalmából.
