0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Az aszálynak is vannak tapasztalatai

A szántóföldi növények tekintetében különleges és tanulságos év az idei. Általánosságban, de csak általánosságban igaz, hogy a nyugati országrészben elvetett növények sokkal jobb állapotban vannak, mint Keleten.

Dr. Kiss Erzsébet, az IKR Agrár Kft. fejlesztési tanácsadója azonban arról számolt be a Bábolnai Gazdanapokon, hogy Nyugat-Dunántúlon is vannak olyan területek, amelyek az átlagosnál jóval kevesebb csapadékot kaptak, és ez meglátszik a kukorica fajtabemutatón is.

A meteorológiai adatok tanúsága szerint Bábolnán pontosan a sokéves átlag fele esett. Ebben az évben idáig a szokásos 580 mm helyett mindössze 240 milliméter csapadékot kaptak. Ez a vízhiány a kísérleteikre, így a fajtabemutatóra is rányomja a bélyegét.

– Nincs az a genetika, ami mindent kibír, még annak ellenére sem, hogy a nemesítők folyamatosan a fajták szárazság- és stressztűrésének javításán dolgoznak.

A növény is élőlény, és nem lehet teljesen kiiktatni a környezetéből, hangsúlyozza dr. Kiss Erzsébet, hogy természetesen reagálnak a környezeti feltételek változására, ami meg is látszik rajtuk.

Ezért nem hirdettek az idén fajtabemutatót, bár akit érdekel, most is megtekintheti, hogy ilyen körülmények között mit tudnak az abban szereplő fajták.

Ami szembetűnő, hogy rövidebbek a csövek, némelyik ki sem telt teljesen, a silókukoricák közül néhány csövet sem hozott.

– Ennek ellenére sok kelet-magyarországi gazda szívesen megelégedne ezzel az állapottal, mondja a szakember, aki azonban örvendetesnek nevezte, hogy idén alig tapasztaltak szárdőlést, ami az elvetett 41 fajtából mindössze kettőnél fordult elő. Ez is a genetikai előrehaladásnak köszönhető, a nemesítők ugyanis feljavították a szárfuzárium-ellenállóságot. Húsz évvel ezelőtt még előfordult, hogy egy előző esti szélvihar másnapra a bemutató mindegyik fajtáját ledöntötte.

Az aszály ellenére az idén is látható a bemutatón néhány olyan hibrid, amelyiknek még zöld a szára és jó csöveket növesztett. Ezek termését, ahogy eddig minden évben, az idén is bemérik, hogy lássák, egy ilyen évjáratban, mint a mostani, mire képesek.

– A fajtakísérleteinket is azért tartjuk fönn, hogy kiválasszuk azokat a hibrideket, amiket az IKR Agrár Kft. jó szívvel ajánlhat a partnereinek, hangsúlyozza a szakember. Mint elmondta, szaktanáccsal is a rendelkezésükre állnak, hogy a területükre legjobban illő fajtát válasszák.

A szakember szerint mára bebizonyosodott, hogy a hazai körülmények között a korábbi fajták tekinthetők a legbiztonságosabbnak.

Azok, a későbbiekhez képest, a bábolnai fajtabemutatón is sokkal jobb képet mutatnak: jobb volt a megtermékenyülésük, a szemkitelés és nagyobb a csövek mérete. A júliusi, több hétig tartó nagyon száraz és forró időszakot azok a későbbi érésű fajták viselték nehezen, ha egyáltalán elviselték, amik éppen akkor virágoztak vagy akkor lett volna a megtermékenyülési és a szemkitelési időszakuk.

A cirok, a bemutató másik növénye, nagy reménység, és a kukoricatermesztés alternatívája lehet, mondja dr. Kiss Erzsébet. Elterjedése gátját egyedül termesztése vertikális rendszerének a hiánya jelenti, érdeklődő ugyanis lenne rá. Idei tapasztalatuk, hogy sokan már inkább erre a növényre kíváncsiak, arra, hogy ilyen körülmények között mit ígér. Szívesen termesztenék is, de nem tudják, ki veszi át, hol és kinek tudják eladni, nincs meg az az útja a szántóföldtől a piacig, a takarmányozásig, ami a kukoricánál vagy a búzánál már régóta létezik. Ezt kellene minél gyorsabban megszervezni, mondja a szakember, hiszen ma már nem csak állateledelként hasznosítható, termése humán élelmezésre is használható. Az új fajták tannintartalma már alacsony, nem éri el az uniós szabvány szerinti 0,4 százalékot sem. Fehérjetartalma jobb, mint a kukoricáé és nincs benne glutén.

Termesztéséhez – a kukoricához képest – kevesebb műtrágyára, tápanyagra, és sokkal, 50-60 százalékkal kevesebb vízre van szükség.

Ha pedig jó körülmények közé kerül, akkor versenyképes a kukoricával. A tavalyi bemutatón 10 és 12 tonna közötti termést adott, az idén, bár megérezte az aszályt, a júliusi, augusztusi hőségnapokban összepöndörödött a levele, a fajták zöme a szeptember eleji esők hatására magához tért, volt olyan, amelyik újra bugákat hozott. Tehát a regenerálódó képessége is nagyon jó.

Az idei aszály ellenére vagy éppen az ilyen körülmények között is szerezhető tapasztalatok miatt jövőre is megszervezzük a bemutatót, mondta végül dr. Kiss Erzsébet

Forrás: magyarmezogazdasag.hu