Back to top

Mit tartalmaz a legjobban teljesítő méhtakarmány? (1)

Ebben a cikksorozatban a Méhészet olvasói számára már ismert Randy Oliver méhészkutató méhtakarmányokra vonatkozó tanulmányát és kísérletét szemlézzük.

Randy Oliver igen gyakorlatias méhészkutató, aki többek között a varroa atka fertőzés kezelés témájában végez folyamatosan kísérleteket. Legutóbbi kísérleteiben és tanulmányában méhtakarmányokat hasonlít össze. Az összehasonlított lepények hazánkban nincsenek ugyan forgalomban, ám a tanulmány azért érdekes számunkra, mert megtudhatjuk belőle, mit kell tartalmaznia egy hatását maximálisan kifejtő virágporpótlónak. A cikksorozat végén megadjuk a Randy kísérleteiben legjobban szereplő  recept összetevőit is. A recept publikálásához a méhészek érdekében a gyártó is hozzájárult.

Bevezető cikkünkben azt taglaljuk, hogy miért lehet fontos és miért válhat méhészeti alapismeretté a jövőben a méhek aminosav szükségletéről való tudás és hogy ez milyen új technológiához vezethet.

Az elmúlt tél méhveszteségei több méhészt nagyon komolyan érintett hazánkban (lásd cikksorozatunkat itt), A téli méhpusztulások egyik kiemelt oka az előző év nyár végi gyenge minőségű virágporában vagy annak hiányában keresendő. Ez kiemelt témává teszi a méhészek számára a méhtakarmányozást.

Kiszáradt, repedezett termőföld Sáp közelében 2019. április 4-én
Kiszáradt, repedezett termőföld Sáp közelében 2019. április 4-én
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Általában magától értetődőnek vesszük, hogy augusztus elején, közepén van elegendő virágpor ahhoz, hogy a dajkaméhek megfelelően táplálják azokat a fejlődésben lévő lárvákat, melyekből a téli méhek fejlődnek ki. Sajnos az elmúlt évek aszálya épphogy nagyon sok helyen ezt ellehetetlenítette.

Ha a dajkáknak nem áll jó minőségű és elegendő virágpor a rendelkezésére ebben az időszakban, egy ideig saját testük tartalékaiból megoldják a problémát, de előbb-utóbb legyengülnek és nem tudják maradéktalanul ellátni feladatukat.

E miatt a kikelő méhek sem tudnak úgy fejlődni ahhoz, hogy a lehető legjobban túléljék a telet, majd felneveljék az első tavaszi generációt.

Reméljük, hogy az aszály nem marad állandó „vendégünk”, de sokan biztosra veszik, hogy sűrűbben lesz részünk benne, mint eddig volt. Ezért szinte biztosra vehető, hogy méhészeti alapismeret lesz a méhek aminosav szükségleteiről való tudás ahhoz, hogy a virágporhiány ellen a jövőben mesterséges pótlással hatékonyan fel tudjunk lépni.

Ez egyúttal új méhészeti technológiákat is előrevetít és olyan módszereket, melyeken első látásra el fogunk csodálkozni. Hiszen ha a méheknek olyan táplálékot tudunk adni az év bármely időszakában, mely hozzájárul a maradéktalan fejlődéshez az álca stádiumtól a kijáró méhekig, akkor elméletben lehetséges például az őszi serkentés, családszaporítás is. Erre eddig a méhésznek nem volt lehetősége, mivel kora ősszel a virágporkínálat a természetben megszűnik.

A magam részéről nagyon remélem, hogy  az utóbb említett technológia, még ha valóbban beválik a gyakorlatban is, nem lesz általános,

hiszen a méhészet szépsége egyrészt épp a természettel való együttélésben és együttműködésben rejlik, nem pedig a méhek mindenáron való kihasználásában.

Jó lenne, ha legalább a méhészet  megmaradna a „kézműves” és családi vállalkozások szintjén és nem válna egyfajta „nagyipari”, a természettel minden kapcsolatot nélkülöző állattartássá, ahogy ezt más ágazatoknál láthatjuk.

Viszont a változásokhoz alkalmazkodnunk kell, és hogy túléljék a családi vállalkozások, fontos tudnunk az ebben a cikksorozatban terítékre kerülő kísérletekről, receptről.

A folytatásban az alapokról, vagyis arról lesz szó, hogyan állapították meg a kutatók, hogy milyen aminosavakra van szükségük a méheknek a maradéktalan fejlődés érdekében.

Fontos figyelmeztetés: a virágporpótlás egyik problémája, hogy az alakos elemek (takarmányból származó liszt, élesztőmaradvány) a mézbe bele kerülhetnek, ha a mézkinyerési technológia során a méhészek a fészekből is pörgetnek olyan kereteket, melyben virágport illetve egyéb méhtakarmányt tárolnak a méhek. A virágpor nyilván nem okoz problémát, viszont az egyéb alakos elemek kizáró okok lehetnek a forgalomba hozatalhoz. Erre különösen a „kopaszra” pörgetőknek kell odafigyelniük.

 

A folytatást itt olvashatja: Kattintson ide!

 

 

Ajánljuk még:

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan válhatna húzóágazattá az élelmiszertermelés?

Át kell gondolni az életképtelen, nemzetközileg versenyképtelen kisgazdaságok támogatását, mivel veszteség az ágazat számára. Ugyanakkor ösztönözni szükséges a termékpályák menti szerveződéseket.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Vízcseppként vert hullámokat

Nem túlzok, ha azt állítom, hogy Dr. Szendrő Zsolt nyúltenyésztésben elért szelekciós, reprodukciós, viselkedési, tartási, állatjólléti, illetve hústermelési és húsminőségi kutatási eredményei jelentősen hozzájárultak a hazai és nemzetközi tenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Ehhez egy életpályára, elhivatottságra és munkaszeretetre volt szüksége.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.