Hogy került a holdkőzet a jurtába?

A cégnél nagyon büszkék a magyar vetőmag nemesítés hagyományaira, ami közel 130 éves múltra tekint vissza, hangsúlyozta Sándorfy András, a Marton Genetics ügyvezetője. Mostani céljuk, hogy ezt a tudást, vetőmagot visszajuttassák Közép-Ázsiába, ahonnan a magyarság is származik. Mindezt egy kisfilmben is bemutatják a jurtában.

Őseink törzsmaradványai ma is ott vannak ezekben a közép-ázsiai országokban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Kirgizisztánban, ahol egy jelentős agrár- és élelmiszeripari robbanás várható. Ugyan nem olyan értelemben, mint itt Európában vagy Észak-Amerikában, ahol már a digitális technológia kezd uralkodóvá válni, hanem mennyiségi növekedés - ezt pedig a nálunk meglévő tudással tudjuk segíteni, azt visszajuttatni hozzájuk. Étkezési kultúránk ugyanis összeköt minket: míg másoknál rizs, batáta vagy banán az alapélelmiszer, addig nálunk a búza alapú, vadkovásszal kelesztett kenyér és lepény, ami semelyik más népcsoportra nem jellemző - mondta Sándorfy András.

- tette hozzá az ügyvezető.

- És mikor jut el a martonvásári búza a Holdra?

- Nagyon jó kérdés. Megkockáztatom azt, hogy lehet, hogy előbb eljutunk a Marsra. Tettünk egy vállalást, hogy 2027-re a NASA Mars programjával együttműködve magyar vetőmagot, magyar genetikai alapot fogunk eljuttatni a Marsra 2027-ig - mondta Dr. Balla Zoltán, a Marton Genetics Kormányzati és vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.

A jurta közepén bemutatott holdkőzetről elmondta: ez egy modellezés része, az aszályos időszakhoz van köze, amit most Magyarországon és Európa-szerte átélünk. Olyan klimatikus viszonyok közt kell most termeszteni, hogy az akár a Holdon is lehetne. Ezek a viszonyok között terméket, produktumot létrehozni nem könnyű, ezt szimbolizálja a Hold.

- Az installáció része egy kukoricasor is, ami nem helyben nőtt, hanem a kiállítás előestéjén szálanként helyezték el.

- Viccesen azt is mondhatnám, hogy olyan varázsvetőmagokkal rendelkezünk, hogy a kiállítást megelőző este elvetettük, és láss csodát, a kiállításra ilyen gyönyörű hibrid növényeink nőttek, amik már termést is hoztak, mondta Sándorfy András. Az idei aszályos időszakot minden gazda megszenvedte, de különösen a hibrid növények, leginkább a kukorica sínylette meg. A jurta mellett bemutatott installáció a Mosonmagyaróvár és a Győr között található Dunai MG Zrt. fajta sorozata. Ez egy úgymond provokációs bemutató, mivel Győr-Moson-Sopron megye, Komárom-Esztergom megye környékén találhatunk olyan hibrid, illetve fajta sorokat, amelyek igenis tudtak csövet növeszteni, ellentétben sok olyan országrésszel, ahol az aszály miatt több bemutató sor megsemmisült, mutatott rá az ügyvezető.