Back to top

Kutyakemény évünk lesz, de nemcsak az agráriumban

A finanszírozás, a kezesség és a hitel kérdéseit vitatták meg a legjelentősebb hazai bankok agrárszakértői a Bábolnai Gazdanapokon szeptember 7-én. Egyetértettek, hogy nem a nagyberuházások időszakát éljük, de abban is, hogy a forgóeszközfinanszírozásban stabil partnerséget képesek biztosítani az agrárszereplőknek.

Kutyakemény évünk lesz, de nemcsak az agráriumban | MMG

Évtizedek óta nem látott mértékben drágult meg a hitel. A COVID után ugyanis olyan fellendülés jött, hogy a kapacitások nem érték utol a keresletet. Elszabadultak az árak, és mint minden, a kamatok is többe kerülnek. Az infláció mérséklése érdekében szigorító politikába kezdett a jegybank, amire a bankoknak is reagálniuk kellett. A jelenlegi kamatok mellett nem a nagy beruházásokról, hanem a konszolidációról fog szólni az előttünk álló időszak – vélekedett Zsarnóci Csaba, az OTP Agrárágazati Igazgatóságának főosztályvezetője.

A mezőgazdaságot várhatóan még inkább fel fogja értékelni a bankszektor, és az első gazdasági ágak között fog kijutni a válságból
A mezőgazdaságot várhatóan még inkább fel fogja értékelni a bankszektor, és az első gazdasági ágak között fog kijutni a válságból
Fotó: Varga Zsolt

Tökéletes viharban

Tavasszal még akadt beruházó ügyfél, aki azt mondta: 1,5 százalékos kamat felett nem tárgyal senkivel, de a banki szakemberek akkor már tudták, hogy 5-6 százalék alatt nem lesz hitel. A 70-es évek olajipari válságával és a 2008-9-es pénzügyi válsággal összevetve a mostani sokkal inkább az elsőhöz hasonlít. A ’70-es években kialakult nyersanyagpiaci válságot követő stagfálciós ciklust lassan növekvő gazdaság, magas munkanélküliség és infláció jellemezte, amit a gazdaságpolitika még „félre is kezelt”.

Most nem ez a helyzet, de a kamatok emelkedése olyan, mint a lázmérő: jelzi a bajt, de nem fogja megoldani.

Mert a baj, hogy nincs nyersanyag, illetve „irgalmatlanul drága” – mondta Hollósi Dávid, az MKB Bank és Takarékbank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

Herczeg András: "Az idei, de valószínűleg még a következő év is a likviditásfinanszírozásról fog szólni."
Herczeg András: "Az idei, de valószínűleg még a következő év is a likviditásfinanszírozásról fog szólni."
Fotó: Varga Zsolt
Tavaly év végén még egy siófoki agrárkonferencián úgy vélekedtek a szakemberek, hogy „barátkozni kell” a 7-8 százalékos piaci kamatok gondolatával, most viszont „boldogok lennénk” ennyivel, de lassan a duplája emelkedtek. Jó hír azonban, hogy - szemben 2008-cal -, most „nagyon erős bakrendszert talált ez a válság” – emelte ki Takáts Zsolt, a Raiffeisen Bank Kereskedelem- és Agrárfinanszírozás igazgatója. Nagy különbség, hogy semmi köze a bankokhoz, hiszen másfél-két éve növekednek az árak, általános az infláció, és nem tudjuk, eléri-e a ’90-es években tapasztalt 30 százalékos szintet. Akkor a bankrendszer nagyon visszafogottan hitelezett, most viszont, bár magasak a kamatok, de a tőkeerő, a likviditás rendelkezésre áll, a bankszektor el tudja látni a finanszírozási funkcióit.

A kamatkörnyezet nagyon megváltozott, ami szokatlan az ügyfelek számára, de az első félévben még semmiféle visszaesést nem lehetett tapasztalni a hitelfelvételben, sőt, a beruházásokban sem.

Mára már van mérséklődés – tájékoztatott Herczegh András, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány ügyvezető igazgatója. Hozzátette: az agrárhitelezést támogató állami alapítvány „nem inflációkövető”, a garanciavállalási díj változatlanul 1 százalék alatti. Az AVHGA sok esetben 0,2-0,3 százalékos díjért vállalja át a banki kockázat 80 százalékát. A továbbiak attól függenek, milyen eredményt hoznak a kormányzati intézkedések, a moratórium, az új Agrár Széchenyi Kártya, illetve a elfogadás előtt álló vidékfejlesztési program.

Zsarnóci Csaba: "A jelenlegi kamatok mellett nem a nagy beruházásokról, hanem a konszolidációról fog szólni az előttünk álló időszak."
Zsarnóci Csaba: "A jelenlegi kamatok mellett nem a nagy beruházásokról, hanem a konszolidációról fog szólni az előttünk álló időszak."
Fotó: Varga Zsolt
Az orosz-ukrán háború, az aszály és a finanszírozás drágulása következtében „tökéletes viharba került az agrárium” – fogalmazott Papp Gergely, a rendezvény moderátora, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese, aki attól tart, hogy „minden idők legbrutálisabb fél éve-egy éve előtt állunk.”

Szemmagasságtól lefele

Hasonlóan látja a helyzetet Hollósi Dávid, hiszen a termelés és értékesítés számos összetevője változott egyszerre. A legnagyobb gond szerinte az energiafüggőség, hiszen az élelmiszerelőállítás 70 százalékban fosszilis energiára épül.

A folyamatok legnagyobb kárvallottjai azonban nem a termelők, hanem a fogyasztók lehetnek.

Az elmúlt öt évben átlagosan 60 - 30-30 – százalékot költöttek a jövedelmükből élelmiszerre és energiára, ami várhatóan 70-80 százalékra vagy tovább fog emelkedni. Mivel béremelésre nem lehet számítani, tavaszra ezeken kívül nem tudnak majd másra költeni. A mezőgazdasági termelésben az okozna problémát, ha nem tudnák már megfizetni a termékek előállításának megemelkedett költségeit.

Hollósi Dávid: "Akik a minél nagyobb energiafüggetlenségbe ruháznak be, akár még a magas kamatok mellett is, nyertesen kerülhetnek ki a jelenlegi válságból."
Hollósi Dávid: "Akik a minél nagyobb energiafüggetlenségbe ruháznak be, akár még a magas kamatok mellett is, nyertesen kerülhetnek ki a jelenlegi válságból."
Fotó: Varga Zsolt
Az agrárszereplők jellemzően elhalasztják azokat a beruházásokat, amelyek nem az energetikához vagy a hatékonyságnöveléshez köthetők – számolt be Zsarnóci Csaba -, mivel a likviditás megőrzése a fő szempontjuk. Nem látják optimistán a jövőt, és a vidékfejlesztési támogatások is devalválódtak.

Valóban nem jó a gazdasági helyzet, különösen Európában, azon belül Közép- és Kelet-Európában – hangsúlyozta Takáts Zsolt -, de az iparágak közül még mindig nem az agrárium a legkockázatosabb finanszírozási szempontból.

A fogyasztói alkalmazkodás elkezdődött: „szemmagasságból haladunk lefele és a kevésbé márkázott termékeket választjuk”.

Míg a beruházás „lehetséges”, a forgóeszközfinanszírozás a megemelkedett input- és energiaköltségek miatt a „szükséges” pénzügyi kategóriába került. Egyes ügyfeleik 20-30 százalékos forgóeszközkeret-növekedést is igényelnek, amit ki tudnak szolgálni. „Szokták mondani, hogy néha azok járnak nagyon jól, akik tudnak anticiklusban beruházni, de a kockázatokat most különösen mérlegelni kell.”

Az állami támogatással kapcsolatos kérdésre Herczeg András úgy válaszolt, hogy azzal nagyobb problémákat kellene lefedni, mint eddig, de az EU által megszabott mozgástér nem nőtt, sőt. Egyetértett azzal, hogy az idei, de valószínűleg még a következő év is a likviditásfinanszírozásról fog szólni.

Túlélők és nyertesek

Mintegy ötszáz milliárd forgótőke hiányzik ágazatból a megemelkedett termelési költségek miatt – mondta Hollósi Dávid, aki szerint a jelenlegi bizonytalan szituációban „egyszerűen túl kell élni” pénzügyileg. Hozzátette:

akik éltek a megelőző évek nagyon kedvező lehetőségeivel, és hatékonysági beruházásokat hajtottak végre, azoknak ez biztosan sikerülni fog.

Akik pedig most a minél nagyobb energiafüggetlenségbe ruháznak be, akár még a magas kamatok mellett is, nyertesen kerülhetnek ki a jelenlegi válságból.

Takáts Zsolt: "Néha azok járnak nagyon jól, akik tudnak anticiklusban beruházni, de a kockázatokat most különösen mérlegelni kell.”
Takáts Zsolt: "Néha azok járnak nagyon jól, akik tudnak anticiklusban beruházni, de a kockázatokat most különösen mérlegelni kell.”
Fotó: Varga Zsolt
A megkérdezett szakemberek egyetértettek abban, hogy az agrárhitel-moratórium lehet pénzügyileg racionális döntés, de a lehetőségét minden gazdálkodónak egyedileg és banki tanácsadóival konzultálva érdemes mérlegelnie. Az OTP szakembere azt emelte ki, hogy elsősorban annak javasolják a moratóriumot, aki ezzel a jövőre nézve javítani tudja a helyzetét, például egy energiahatékonysági beruházással.

A forint instabilitásával kapcsolatban több szakértő is kiemelte, hogy csak azoknak ajánlják az euró alapú hitelt, akiknek van természetes fedezetük, például euróbevételük.

Papp Gergely: Nem lenne jó, ha nemcsak a KAP, hanem minden bank, áruházlánc és egyéb gazdasági-társadalmi szereplő más-más fenntarthatósági követelményeket támasztana az élelmiszertermelők felé.
Papp Gergely: Nem lenne jó, ha nemcsak a KAP, hanem minden bank, áruházlánc és egyéb gazdasági-társadalmi szereplő más-más fenntarthatósági követelményeket támasztana az élelmiszertermelők felé.
Fotó: Varga Zsolt
Érdekes vita alakult ki a mezőgazdasági termeléssel és élelmiszerelőállítással kapcsolatos zöldkövetelmények kapcsán. Papp Gergely felvetette, hogy nem lenne jó, ha nemcsak a KAP, hanem minden bank, áruházlánc és egyéb gazdasági-társadalmi szereplő más-más fenntarthatósági követelményeket támasztana az élelmiszertermelők felé. A banki szakértők szerint akkor tudnak jól finanszírozni, ha a mezőgazdaság stabil, jól teljesít, és partnerként kezeli őket. A jövőben több együttműködésre lesz szükség, „többet fognak beszélgetni az ügyfelekkel”, a tanácsadásnak nagyobb jelentősége lesz.

A termelők viszont akkor járnak jól, ha nem „többféle táncrendnek” kell egyszerre megfelelniük, hanem kezdeményezik és szervezik a különféle elvárások egységesítését, rendszerbe foglalását, amiben a NAK-ra fontos szerep hárulhat.

A közeljövőre vonatkozó „kutyakemény” előrejelzések mellett az is elhangzott a végszók között, hogy a mezőgazdaságot várhatóan még inkább fel fogja értékelni a bankszektor, és az első gazdasági ágak között fog kijutni a gazdasági krízisből.

Bár magasak a kamatok, de a tőkeerő, a likviditás rendelkezésre áll, a bankszektor el tudja látni a finanszírozási funkcióit
Bár magasak a kamatok, de a tőkeerő, a likviditás rendelkezésre áll, a bankszektor el tudja látni a finanszírozási funkcióit
Fotó: Varga Zsolt

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A harmadik negyedévében 7,7 százalékkal nőttek a beruházások

A harmadik negyedévben 7,7 százalékkal nőtt a beruházások volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva, és 1,9 százalékkal emelkedett az előző negyedévhez képest szezonálisan kiigazítva - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az első három negyedévben 7,7 százalékos volt a beruházások növekedése a múlt év azonos időszakához képest.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Egy népszerű őszi zöldséggel az erősebb immunrendszerért és a fogyás elősegítéséért

A megfázásos és influenzás időszak idején sokan próbálnak egészségesek maradni és leadni néhány kilót még a karácsonyi ünnepek előtt. Bármi legyen is az oka, mindig fontos, hogy az egészségünkre koncentráljunk, ami azt jelenti, hogy komolyan kell vennünk az étrendünket...

Válogatós vendég? Nem mindegy, milyen színű a tányér!

Mostanában készült az első kutatás arra vonatkozólag, hogy befolyásolja-e az ételben válogatós egyének „ízlését” az, hogy milyen színű tányérban kapják az ételt. Az akadémikusok meglepő felfedezést tettek.

Magas aflatoxin-szennyezés kockázat - kiemelt hatósági és vállalkozói figyelem indokolt a takarmányoknál, tej és tejtermékeknél

Országos célellenőrzést rendelt el a Nébih miután közvetlen fogyasztásra szánt tejtermékekben határérték feletti mennyiségben mutatott ki aflatoxin-szennyezést a hatóság laboratóriuma. Az érintett tételek nincsenek forgalomban, a hazai tej és tejtermékek biztonsággal fogyaszthatók.

Kárpát-medencei mézfesztivált rendeznek Zalaegerszegen

Tizennyolc mézlovagrend felvonulásával december 3-án kétnapos Kárpát-medencei mézfesztivál kezdődik a zalai megyeszékhelyen - jelentették be egy sajtótájékoztatón.

Átadták a Penny megújult karcagi logisztikai központját

Átadták a Penny Market Kft. megújult karcagi logisztikai központját pénteken, a mintegy 7 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően csaknem száz új munkahely létesült.

A laskagomba is segíthet az afrikai élelmezési problémák megoldásában

Öt ország - köztük Magyarország - hét kutatóintézete és egyeteme, valamint kis- és középvállalkozások vesznek részt abban a kutatási projektben, amelynek célja fenntartható, biomasszaalapú élelmiszer-értékláncok kialakítása Afrikában - közölte a Bay Zoltán Kutatóközpont az MTI-vel. Magyar részről egy laskagomba-termesztő társaság is részt vesz a programban.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Építkezik a magyar gazdatársadalom

A délvidéki gazdaszervezeteket tömörítő Vajdasági Agráregyesületek Szövetségét (VASZ) 2006-ban alapították. Az azóta eltelt 16 évben nem kevesebb, mint 73 gazdaszervezet és mintegy 8 ezer gazdálkodó ernyőszervezetévé terebélyesedett az érdekvédelmi szervezet. A VASZ-nak sokáig nem volt saját székháza, és 2018-ban felszólították őket, hogy hagyják el addig bérelt „otthonukat”.