0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Atkák a bambuszokon

Hazánkban is igen kedvelt, sőt talán egyre többfelé megtalálható dísznövények a bambuszok vagy más szóval botnádak, amelyeket erőszakos terjedésük ellenére gyakran ültetnek magánkertekbe is. Ezek a növények Kelet- és Délkelet-Ázsiában fontos szerepet töltenek be az emberek mindennapi életében, lakóépületeket, használati eszközöket készítenek belőlük, illetve egyes részeiket élelmiszerként is fogyasztják.

A világnak azon a táján is kedvelt dísznövények parkokban, városi tereken is.

Bár hazánkban többféle bambuszt is telepítenek, az eddig Magyarországon kimutatott atkák a Phyllo­stachys nemzetségbe tartozókról kerültek elő. Ezen talán nincs is mit csodálkozni, hiszen más génuszok (pl. Sasa, Arundinaria) fajaival szemben ezek a legkedveltebbek, ezeket ültetik a leggyakrabban. Két atkacsoport is károsítja őket.

Többféle apró, szabad szemmel alig látható, szabadon élő gubacsatka figyelhető meg a bambuszok levelein, sokszor nagy egyedszámban.

Elsősorban mikroszkóp alatt, de néha egy erősebb nagyítóval is láthatjuk a gubacsatkákat.

Közülük az egyik atkafaj a világos színezetű és ázsiai eredetű Aceria bambusae, amely nem okoz megfigyelhető tüneteket a bambuszok levelén. Szintén nem okoznak látható tüneteket az ugyancsak világos színezetű, és hazánkból a tudomány számára először felfedezett Adventacarus turulae és Abacarus kőrösicsomai nevű atkafajok sem, amelyek valószínűleg ázsiai eredetűek. Érdekes viszont, hogy a sötét színezetű, a tudomány számára szintén hazánkban felfedezett atkafaj, egy másik szabadon élő gubacsatka, a Mucotergum nigrum kártétele már jól látható a bambusz levelén. Ennek a feltételezhetően szintén ázsiai fajnak az egyedei a levelek enyhe elszíneződését és sárgulását okozhatják.

Takácsatkák is lehetnek a bambuszokon. A hazánkban telepített fajokon eredetileg Kelet-Ázsiában előforduló atkák okozhatnak különböző foltokat és elváltozásokat, amelyek egy dísznövényen komoly esztétikai hibának számítanak.

Az egyik ilyen faj a Schizotetranychus bambusae, amely jellegzetes hosszú szőrű takácsatka, és leggyakrabban a levelek tövénél figyelhető meg. Hálót képez, azonban a háló nagyon vékony és leginkább a levelek tövében látható. Ezek az atkák főleg a fiatal levelet károsítják, kisebb esztétikai kárt okozva. A bambuszon élő másik hazai takácsatkafaj, a Stigmaeopsis nanjingensis testének elülső részein levő szőrök eltérő hosszúságúak, így mikroszkóp alatt könnyen elkülöníthető a másik takácsatkától. Kártétele jelentős és szembetűnő, a levelek szélein nagy, világos sárgászöld, igen jellegzetes foltokat képez. Az atkák a levél fonákán találhatók a jól megfigyelhető hálójuk alatt.

Ez a faj az úgynevezett szociális takácsatkák közé tartozik, ahol a vízszintes, lapos háló védelme alatt együtt találhatók a kifejlett egyedek, a fiatalok és a tojások.

Ez a vízszintes, lapos háló nagyon jó a természetes ellenségek ellen, csupán egyetlen ragadozó atka, a Kelet-Ázsiában előforduló Typhlodromus bambusae képes a hálók alá hatolni és ott elpusztítani a növényt szívogató atkákat.

A hazai kereskedelmi forgalomban kapható ragadozó atkák (pl. Phytoseiulus persimilis és Stratiolaelaps scimitus) csak a Schizotetranychus bambusae fajt tudják hatékonyan pusztítani, mert azt a gyenge hálója nem védi meg a ragadozóktól, viszont a lapos hálójú Stigmae­opsis nanjingensis ellen tehetetlenek. Ráadásul a sűrű szövésű vízszintes háló a kontakt hatású atka elleni szerek ellen is jól védi a takácsatkákat.

Ezen takácsatkák ellen felszívódó hatású készítmények alkalmazhatók, de sokat tehetünk ellenük azzal is, ha a fertőzött leveleket rendszeresen eltávolítjuk a növényről.
Forrás: Kertészet és Szőlészet