A világnak azon a táján is kedvelt dísznövények parkokban, városi tereken is.
Bár hazánkban többféle bambuszt is telepítenek, az eddig Magyarországon kimutatott atkák a Phyllostachys nemzetségbe tartozókról kerültek elő. Ezen talán nincs is mit csodálkozni, hiszen más génuszok (pl. Sasa, Arundinaria) fajaival szemben ezek a legkedveltebbek, ezeket ültetik a leggyakrabban. Két atkacsoport is károsítja őket.
Többféle apró, szabad szemmel alig látható, szabadon élő gubacsatka figyelhető meg a bambuszok levelein, sokszor nagy egyedszámban.
Közülük az egyik atkafaj a világos színezetű és ázsiai eredetű Aceria bambusae, amely nem okoz megfigyelhető tüneteket a bambuszok levelén. Szintén nem okoznak látható tüneteket az ugyancsak világos színezetű, és hazánkból a tudomány számára először felfedezett Adventacarus turulae és Abacarus kőrösicsomai nevű atkafajok sem, amelyek valószínűleg ázsiai eredetűek. Érdekes viszont, hogy a sötét színezetű, a tudomány számára szintén hazánkban felfedezett atkafaj, egy másik szabadon élő gubacsatka, a Mucotergum nigrum kártétele már jól látható a bambusz levelén. Ennek a feltételezhetően szintén ázsiai fajnak az egyedei a levelek enyhe elszíneződését és sárgulását okozhatják.
Az egyik ilyen faj a Schizotetranychus bambusae, amely jellegzetes hosszú szőrű takácsatka, és leggyakrabban a levelek tövénél figyelhető meg. Hálót képez, azonban a háló nagyon vékony és leginkább a levelek tövében látható. Ezek az atkák főleg a fiatal levelet károsítják, kisebb esztétikai kárt okozva. 
A bambuszon élő másik hazai takácsatkafaj, a Stigmaeopsis nanjingensis testének elülső részein levő szőrök eltérő hosszúságúak, így mikroszkóp alatt könnyen elkülöníthető a másik takácsatkától. Kártétele jelentős és szembetűnő, a levelek szélein nagy, világos sárgászöld, igen jellegzetes foltokat képez. Az atkák a levél fonákán találhatók a jól megfigyelhető hálójuk alatt.
Ez a vízszintes, lapos háló nagyon jó a természetes ellenségek ellen, csupán egyetlen ragadozó atka, a Kelet-Ázsiában előforduló Typhlodromus bambusae képes a hálók alá hatolni és ott elpusztítani a növényt szívogató atkákat.
A hazai kereskedelmi forgalomban kapható ragadozó atkák (pl. Phytoseiulus persimilis és Stratiolaelaps scimitus) csak a Schizotetranychus bambusae fajt tudják hatékonyan pusztítani, mert azt a gyenge hálója nem védi meg a ragadozóktól, viszont a lapos hálójú Stigmaeopsis nanjingensis ellen tehetetlenek. Ráadásul a sűrű szövésű vízszintes háló a kontakt hatású atka elleni szerek ellen is jól védi a takácsatkákat.
