Back to top

Díszbogarak - szépek, de árthatnak is

Világszerte csaknem 15 ezer fajával a bogarak rendjének nyolcadik legnépesebb családja a díszbogaraké (Buprestidae). A fajok túlnyomó többsége a trópusokon él, és a mérsékelt övi fajok jelentős része is leginkább a meleg, napsütötte élőhelyeket kedveli. Számos fajuk védett, ugyanakkor olyanok is akadnak közöttük, amik érzékeny károk okozására is képesek.

A díszbogarak feje rövid és széles, szárny- fedőik megnyúltak. Sok fajuk fémes színezetű, árnyalatuk az őket szemlélő látószögétől függően változik. Ez a feltűnő színezet a ragadozók figyelmeztetését, illetve elriasztását szolgálja.

Látványos szépségük vitathatatlan, egyes fajaikat a természeti népek ékszerként is használták, illetve használják ma is. Innen származik a család fajainak angol neve (jewel beetle = ékszerbogár), de tulajdonképpen a magyar elnevezés is.

A Magyarországon honos 119 díszbogárfaj mérete 1,5-32 milliméter közötti, de nagyobb részük 10 milliméternél kisebb. Többségük élő vagy elhalt fában fejlődik, de vannak közöttük levélaknázók is.

Arias-díszbogár
Arias-díszbogár

A 8-14 milliméteres védett Arias-díszbogarat először az 1970-es évek ben a Balaton-felvidéken találták meg, később a Cserhátban és Fót környékén is tapasztalták jelenlétét. Molyhos tölgyesekhez kötődik, lárvái karvastagságú ágakban fejlődnek és ott is bábozódnak. A kifejlett bogarak tavasszal, napsütéses időben rajzanak, szem elé azonban ritkán kerülnek, mert többnyire a koronában tartózkodnak.

Tükrös díszbogár
Tükrös díszbogár
Termetesebb (10-27 mm) faj a tükrös díszbogár. Lárvái kökény és különféle gyümölcsfák gyökereiben 3-5 évig fejlődnek. Az 1950-es évek óta határozottan megritkult, ma már védett.

Még nála is nagyobb (23-32 mm) a rezes-bronzos fényű nagy fenyvesdíszbogár. Leginkább a Dunántúlon találkozhatunk velük.

Lárvái 3-6 évig fejlődnek elhalt erdei- és feketefenyő fájában, tuskóiban vagy gyökereiben.

Nagy fenyvesdíszbogár
Nagy fenyvesdíszbogár

Az elterjedt sárgafoltos díszbogár lárvái a sajmeggy és a szilva részben élő, részben elhalt fájában fejlődnek. Május–júniusban a tápnövényein láthatjuk.

Sárgafoltos díszbogár
Sárgafoltos díszbogár
Az apró (3-3,5 mm) fűz-vájárdíszbogár a levelekben fejlődő kisebbség egyik képviselője. Csontszínű, fényes lárvája különböző lombos fák (füzek, nyárak, hársak, szilek) leveleiben aknáz.

Fűz-vájárdíszbogár lárvája
Fűz-vájárdíszbogár lárvája

Szépség ide vagy oda, némelyikük azért felettébb bosszantó dolgokat is művel.

Kétpettyes karcsúdíszbogár lárvái
Kétpettyes karcsúdíszbogár lárvái
Az egész országban elterjedt kétpettyes karcsúdíszbogár lárvái a tölgyek kérge alatt fejlődnek. Általában lombrágó hernyók tömeges fellépése után, vagy aszályos időszakokat követően jelennek meg nagy számban.

A vízszintesen futó lárvajáratok néhány hét alatt elpusztítják a megtámadott fákat.

A kifejlett bogarakat a nyár elején, erdőszélen pusztuló vagy már elhalt fákon, illetve napsütötte erdőszéli farakásokon láthatjuk nagyobb mértékben. Az új évezred első éveiben a zöld karcsúdíszbogár  okozott nagy riadalmat. Lárvája kígyózó járatokat rág a kéreg alatt, tömeges jelenlétekor a fa gyorsan elpusztulhat. A súlyosan aszályos időszakban megbontott, idős zalai bükkösökben okozott komoly károkat.

Zöld karcsúdíszbogár
Zöld karcsúdíszbogár

A kifejezetten „csinos”, mediterrán elterjedésű boróka-tarkadíszbogár 1999-es, első magyarországi észlelése (Barcsi-ősborókás) szenzációnak számított, így védetté nyilvánították. Az egykoron ritkaságnak számító faj ma már az egyik legveszélyesebb dísznövénykártevő. A boróka mellett ugyanis a tuják is tápnövényei. Ezeket akár tömegesen is pusztítja.

Boróka-tarkadíszbogár
Boróka-tarkadíszbogár

A boróka mellett a tuják is tápnövényei a boróka-tarkadíszbogárnak
A boróka mellett a tuják is tápnövényei a boróka-tarkadíszbogárnak
Amikor kártételei nyilvánvalóvá váltak, lekerült a védett fajok listájáról. Az önerős terjeszkedésnél vélhetően jelentősebb hatású volt, hogy a Nyugat-Európából (ahová valószínűleg a mediterrán területekről hurcolták be) érkező örökzöld szállítmányokkal az ország számos részébe eljutott.

A 8-15 mm hosszú, 2-3,5 mm széles ázsiai kőrisrontó karcsúdíszbogár az EU-ban még nincs jelen, de az orosz–ukrán határt már átlépte, és folyamatosan tart nyugat felé.

Eredeti hazája az orosz Távol-Kelet, Kína és Korea. Az ottani kőriseken nem okoz gondot. 2002-ben az USA-ban és Kanadában is megjelent. Az azt követő két évtizedben tömeges kőrispusztulást, ezzel csillagászati összegű károkat idézett elő. Kisebb távolságokra önerőből, messzebbre a fertőzött fa- anyag szállításával terjed. Magyarországi megjelenésére is fel kell készülnünk.

Előrejelzés csapdázással

Az EGERERDŐ Zrt. Mátrafüredi Erdészetének tölgyeseiben és bükköseiben az ATK Növényvédelmi Intézete, a SOE ERTI Erdővédelmi Osztályának közreműködésével, az Agrilus díszbogarak számos fajának a rajzáskövetésére alkalmas „MULTz csapdát” fejleszt.

Az eddigi eredmények szerint legalább nyolc tölgyhöz és bükkhöz kötődő díszbogárfaj csapdázására alkalmas.

Ugyanezt a csapdatípust használják Észtországban (ezt az EU tagállamot közelítette meg leginkább a faj) az ázsiai kőrisrontó karcsúdíszbogár monitorozására is. A hatékony csapda alapvető jelentőségű lehet egy terjeszkedő idegenhonos faj meg- jelenésének korai felfedezésében. Az időben történő észlelés pedig a legfontosabb feltétele a súlyosabb károk megelőzésének.

Csóka György
SOE ERTI Erdővédelmi Osztály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A türelem orchideát terem

Csak nagyon kevesen vállalkoznak orchidea termesztésére üzemi körülmények között, mégis a tordasi Botta Kertészet egy különleges szépségnek, a cymbídium orchidea (csónakorchidea) termesztésére szakosodott. A családi kertészet az orchideát vágottvirágként és cserepes dísznövényként is értékesíti, évről évre igyekeznek gazdag szín- és fajtaválasztékkal kielégíteni a piaci igényeket.

A neandervölgyiek hatalmas elefántokra vadásztak

Egy új tanulmány szerint a neandervölgyiek nagyobb csoportokban élhettek, mint eddig hittük, és hatalmas elefántokra vadásztak, amelyek akár háromszor nagyobbak voltak a ma ismert fajoknál.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Fontos a származás

Hiánypótló összeállítást készített a Bajor Erdészeti Igazgatóság, amellyel a jövőben a klímabarát erdők telepítését kívánják könnyebbé tenni, jelentette be Michaela Kaniber tartományi agrárminiszter.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Önként vonult állatkertbe egy medve

Vélhetően túl korán ébredt fel a téli álomból, és élelemkeresés közben mászott át a Marosvásárhelyi Állatkert kerítésén.