Back to top

Érdekességek a szén-dioxid trágyázásról, és az emberi szervezet oxigén felhasználásáról...

A növények (az állatokkal és az emberekkel ellentétben) képesek szervetlen anyagokból szervest előállítani. A levegő szén-dioxidját használják fel szén forrásként testük felépítéséhez, a Nap energiájának segítségével. Ezt a képességüket a kertészeti termesztésben is érdemes kihasználni.

Nagy szerencsénk van a növényekkel, hiszen felépítő anyagcseréjük során a levegő szén-dioxid tartalmát használják fel e folyamatokhoz, és ennek „mellékes termékeként” oxigént termelnek – nagyon leegyszerűsítve, ezzel biztosítják nekünk embereknek az életfeltételeket itt a Földön.

Gázzal trágyázni?

A szén-dioxid trágyázás megnevezés elsőre furcsának tűnhet, hiszen nem jellemző, hogy egy gáznemű anyaggal trágyáznánk a növényeinket, pedig ez zöldséghajtatással foglalkozó kertészetekben bevett szokás. Értelem szerűen gázzal csak zárt terű termesztő létesítményekben (fóliaház, üvegház) van értelme kezelni a növényeket, hiszen szabad térben az elillanna.

A levélben a zöld színtest az egyik titok, ennek köszönhetően képes a növény a Nap energiáját hasznosítva szervetlen anyagból szervest előállítani...
A levélben a zöld színtest az egyik titok, ennek köszönhetően képes a növény a Nap energiáját hasznosítva szervetlen anyagból szervest előállítani...
Hogy is működik ez?

A növényvilág fajainak jelentős része – közel 95 százaléka -, így a zöldségfélék is a „C3” növényekhez tartoznak, esetükben a szén-dioxid és az oxigén közvetlen rögzítését egy enzim segítségével (ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz) végzik, e folyamatra utaló nevüket (C3) az így képződő első stabil vegyületről, a három szénatomot tartalmazó (3-foszfoglicerátról) kapták.
Ez most bonyolultan hangzott, de a lényeg, hogy ezt a működést két tényező befolyásolja jelentősen, a levegőben a szén-dioxid és az oxigén aránya valamint a fényintenzitás, hiszen az abból származó energiát használja a növény.

Magas CO2 koncentrációnál fokozódik annak a megkötése a növényekben, azaz gyorsabb felépítő anyagcsere, intenzívebb fejlődés tapasztalható a növényeknél.

Az arányokban van a lényeg

Egy négyzetméternyi levélfelület óránként körülbelüké1-1,5 liter szén-dioxidot vesz fel optimális fény és hőmérsékleti viszonyok mellett. A termesztő házba betelepített növényzet térállása és levélfelületeinek nagysága alapján kiszámítható, hogy mekkora az a szén-dioxid mennyiség, amivel ez a folyamat elősegíthető, hatékonyabbá tehető.

Fotó: Bokor Ádám

Az üvegházakban és fóliasátrakban főleg azokban az időszakokban amikor a szellőztetés mondjuk a fűtés miatt csökkentett, megnövekedhet a növények által kibocsátott oxigén koncentráció, tehát szén-dioxid pótlás válhat szükségessé. Erre egyik megoldás a szellőztetés, hiszen a levegő 78,08 százaléka nitrogén, 20,93 százaléka oxigén és ezek mellett több kisebb koncentrációban jelen lévő anyag is található benne, szén-dioxid például 0,04 százalékban. Tehát ezt a kicsinek tűnő mennyiségű CO2-t ha szellőztetéssel beengedjük a sátrakba az már segít a növénynek, de aktívan szén-dioxid gáz bejuttatásával ennél ideálisabb összetételt is elérhetünk.

Kis változtatás is sokat ér

E módszerrel jelentősen növelhető a termelés eredményessége
E módszerrel jelentősen növelhető a termelés eredményessége
Mérések szerint ha egy fóliasátorban szellőztetéssel el tudjuk érni, hogy a szén-dioxid szint a kintivel megegyező legyen, csak ezzel 5-15 százalékos termésnövekedés érhető el. (Ezzel télen van a gond, mert ha szellőztetünk, azzal hűtjük is a benti levegő hőmérsékletet, azaz a levegő összetételt optimálissá tesszük ugyan a növénynek, de a hőmérsékleti elvárásait ezzel együtt nem tudjuk teljesíteni. Bemegy a szén-dioxid, de közben kimegy a meleg…)
Itt jön a képbe a szén-dioxid trágyázás, hiszen akkor a belső hőmérséklet is megmarad megfelelő szinten és a levegő összetétel is javul – a növény szemszögéből nézve…

Tehát ha CO2 gázt juttatunk a növényeknek és ezzel a levegőben ennek a szintje 800-1 000 ppm-re emelkedik (a 410 ppm-ről, ami a kinti levegőre jellemző érték) ez 10-30 százalékos termésnövekedést, koraiságot, salátaféléknél akár rövidebb tenyészidőt eredményez.

Ez persze csak akkor működik ilyen jól, ha minden más tényező adott: víz, tápanyagok, fény, optimális hőmérséklet…

Egy kis érdekesség

Amit mi emberek belélegzünk levegőt annak majdnem 21 százalék az oxigéntartalma, amit kilélegzünk, annál ez 16 százalékra csökken. A belélegzett levegőben a szén-dioxid aránya 0,04 %, a kilélegzettben pedig ez 4 százalék – azaz százszorosa a bejuttatottnak.
A nitrogéntartalom nem változik a be és kilélegzett levegő esetén, ám a kilélegzettnek a páratartalma jóval magasabb.

Jó bizonyíték ez arra, hogy mennyire szükségünk van a növények mienkével ellentétes képességeire, hiszen ők pont az oxigén szintet növelik és a szén-dioxid szintet csökkentik a levegőben – megteremtve a mi életfeltételeinket…

A légkör CO2 tartalma az utóbbi fél évszázadban 310 ppm-ről (1960-as évek adata) napjainkra 410 ppm-re emelkedett, ez az egyik oka a klímaváltozásnak is. Azaz ha több növény lenne a Földön és kevesebb emberi szén-dioxid termelő tevékenység, akkor nem lenne ekkora probléma a klímaváltozás. Egyébként a CO2 légköri koncentrációja évszakos változást is mutat, májusban magasabb, októberben alacsonyabb.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rengeteg a kihívás, de fejlesztés nélkül nincs jövő

A FruitVeB kertészeti évértékelő konferenciáján kiemelten szóltak a tervezett támogatási rendszer és a finanszírozási környezet várható hatásairól a fejlesztésekre, valamint a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos szabályok változásairól. Az alágazatok beszámolójából kiderült, hogy a nehézségeken csak a további fejlesztések és a nagyobb fokú együttműködések segíthetnek túljutni.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Kevesebb holland szamóca

Érik a holland üvegházi szamóca, az első szállítmányok pedig máris elindultak a boltokba. A várakozások azonban mérsékeltek, mert amíg az elmúlt években számottevően bővült az üvegházi szamóca területe, addig idén egyre kevesebb kertész termeli a népszerű gyümölcsöt. 

Kert a tűzoltóállomás tetején

A német Épületzöldítők Szövetségének tagjai elsöprő többséggel szavazták meg a 2022-es év zöldtetőjét, amit az egyesület egyik tagja, a Paul Bauder GmbH & Co. KG tervezőiroda álmodott és valósított meg a karlsruhei tűzoltóállomás járműcsarnoka felett.

Az 5 legfontosabb tápanyag a nők számára

A nők számos életszakaszon mennek keresztül, miközben a testük folyamatos változásokon esik át. E változások során testüknek egyedi táplálkozási igényei vannak, amelyek központi szerepet játszanak az egészség optimalizálásában. Hasznos lehet, ha tisztában vagyunk néhány kulcsfontosságú tápanyaggal, amelyekre szükség van ahhoz, hogy táplálni tudjuk a szervezetünket az egyes életszakaszokban.

Nincs párja az olasz datolyaszilvának

Népszerű a datolyaszilva Olaszországban, a kereslet állandó, az árak jól alakulnak Mirko Zanelli, az Apofruit értékesítési menedzsere szerint.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.