0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Érdekességek a szén-dioxid trágyázásról, és az emberi szervezet oxigén felhasználásáról…

A növények (az állatokkal és az emberekkel ellentétben) képesek szervetlen anyagokból szervest előállítani. A levegő szén-dioxidját használják fel szén forrásként testük felépítéséhez, a Nap energiájának segítségével. Ezt a képességüket a kertészeti termesztésben is érdemes kihasználni.

Nagy szerencsénk van a növényekkel, hiszen felépítő anyagcseréjük során a levegő szén-dioxid tartalmát használják fel e folyamatokhoz, és ennek „mellékes termékeként” oxigént termelnek – nagyon leegyszerűsítve, ezzel biztosítják nekünk embereknek az életfeltételeket itt a Földön.

Gázzal trágyázni?

A szén-dioxid trágyázás megnevezés elsőre furcsának tűnhet, hiszen nem jellemző, hogy egy gáznemű anyaggal trágyáznánk a növényeinket, pedig ez zöldséghajtatással foglalkozó kertészetekben bevett szokás. Értelem szerűen gázzal csak zárt terű termesztő létesítményekben (fóliaház, üvegház) van értelme kezelni a növényeket, hiszen szabad térben az elillanna.

Hogy is működik ez?

A növényvilág fajainak jelentős része – közel 95 százaléka -, így a zöldségfélék is a „C3” növényekhez tartoznak, esetükben a szén-dioxid és az oxigén közvetlen rögzítését egy enzim segítségével (ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz) végzik, e folyamatra utaló nevüket (C3) az így képződő első stabil vegyületről, a három szénatomot tartalmazó (3-foszfoglicerátról) kapták.
Ez most bonyolultan hangzott, de a lényeg, hogy ezt a működést két tényező befolyásolja jelentősen, a levegőben a szén-dioxid és az oxigén aránya valamint a fényintenzitás, hiszen az abból származó energiát használja a növény.

Magas CO2 koncentrációnál fokozódik annak a megkötése a növényekben, azaz gyorsabb felépítő anyagcsere, intenzívebb fejlődés tapasztalható a növényeknél.

Az arányokban van a lényeg

Egy négyzetméternyi levélfelület óránként körülbelüké1-1,5 liter szén-dioxidot vesz fel optimális fény és hőmérsékleti viszonyok mellett. A termesztő házba betelepített növényzet térállása és levélfelületeinek nagysága alapján kiszámítható, hogy mekkora az a szén-dioxid mennyiség, amivel ez a folyamat elősegíthető, hatékonyabbá tehető.

Az üvegházakban és fóliasátrakban főleg azokban az időszakokban amikor a szellőztetés mondjuk a fűtés miatt csökkentett, megnövekedhet a növények által kibocsátott oxigén koncentráció, tehát szén-dioxid pótlás válhat szükségessé. Erre egyik megoldás a szellőztetés, hiszen a levegő 78,08 százaléka nitrogén, 20,93 százaléka oxigén és ezek mellett több kisebb koncentrációban jelen lévő anyag is található benne, szén-dioxid például 0,04 százalékban. Tehát ezt a kicsinek tűnő mennyiségű CO2-t ha szellőztetéssel beengedjük a sátrakba az már segít a növénynek, de aktívan szén-dioxid gáz bejuttatásával ennél ideálisabb összetételt is elérhetünk.

Kis változtatás is sokat ér

Mérések szerint ha egy fóliasátorban szellőztetéssel el tudjuk érni, hogy a szén-dioxid szint a kintivel megegyező legyen, csak ezzel 5-15 százalékos termésnövekedés érhető el. (Ezzel télen van a gond, mert ha szellőztetünk, azzal hűtjük is a benti levegő hőmérsékletet, azaz a levegő összetételt optimálissá tesszük ugyan a növénynek, de a hőmérsékleti elvárásait ezzel együtt nem tudjuk teljesíteni. Bemegy a szén-dioxid, de közben kimegy a meleg…)
Itt jön a képbe a szén-dioxid trágyázás, hiszen akkor a belső hőmérséklet is megmarad megfelelő szinten és a levegő összetétel is javul – a növény szemszögéből nézve…

Tehát ha CO2 gázt juttatunk a növényeknek és ezzel a levegőben ennek a szintje 800-1 000 ppm-re emelkedik (a 410 ppm-ről, ami a kinti levegőre jellemző érték) ez 10-30 százalékos termésnövekedést, koraiságot, salátaféléknél akár rövidebb tenyészidőt eredményez.

Ez persze csak akkor működik ilyen jól, ha minden más tényező adott: víz, tápanyagok, fény, optimális hőmérséklet…

Egy kis érdekesség

Amit mi emberek belélegzünk levegőt annak majdnem 21 százalék az oxigéntartalma, amit kilélegzünk, annál ez 16 százalékra csökken. A belélegzett levegőben a szén-dioxid aránya 0,04 %, a kilélegzettben pedig ez 4 százalék – azaz százszorosa a bejuttatottnak.
A nitrogéntartalom nem változik a be és kilélegzett levegő esetén, ám a kilélegzettnek a páratartalma jóval magasabb.

Jó bizonyíték ez arra, hogy mennyire szükségünk van a növények mienkével ellentétes képességeire, hiszen ők pont az oxigén szintet növelik és a szén-dioxid szintet csökkentik a levegőben – megteremtve a mi életfeltételeinket…

A légkör CO2 tartalma az utóbbi fél évszázadban 310 ppm-ről (1960-as évek adata) napjainkra 410 ppm-re emelkedett, ez az egyik oka a klímaváltozásnak is. Azaz ha több növény lenne a Földön és kevesebb emberi szén-dioxid termelő tevékenység, akkor nem lenne ekkora probléma a klímaváltozás. Egyébként a CO2 légköri koncentrációja évszakos változást is mutat, májusban magasabb, októberben alacsonyabb.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu