Kihívások a mezőgazdaságban: jön a vizsgaidőszak

Az idén 130 hektáron termelnek sárgarépát és 35 hektáron gyökérpetrezselymet a szövetkezetben, és várhatóan a későbbiekben sem növelik a területüket, mert a növényvédelmi szempontból megkívánt ötéves vetésforgóba ezt tudják biztonságosan beilleszteni, tudtuk meg Varga Istvántól, a szabadszállási szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől, aki a FruitVeB egyik alelnöke.

Nem most kezdődött

A klímaváltozás hatásai 25-30 éve kezdtek láthatóvá válni. Az utolsó, kertészeti szempontból elfogadható tavasz 2004-2005 körül volt, már ami a tavaszi csapadék mennyiségét és eloszlását illeti. Azóta minden tavasszal csapadékhiány van, amire az öntözéssel hellyel-közzel már felkészültek a szabadföldi zöldségtermesztők. Termesztési szempontból kedvezőtlen, hogy a téli csapadék is hiányzik. Bár november–decemberben általában lehull 100-150 milliméter, januártól március közepéig legföljebb 20 milliméter csapadék érkezik az utóbbi években.

A sárgarépát is öntözték a szövetkezetben, az azonban nem helyettesíti teljesen a természetes csapadékot, hiszen az utóbbi érkezése lehűléssel is jár. Az elvárásoktól 25-30%-kal elmarad az idei répa, de nem is elsősorban a termésátlag (az körülbelül 15%-kal csökkent), hanem a beltartalom és az íz szenvedi meg az extrém időjárást.

Még a szezon elején vagyunk, a tavaszi vetésű állományokkal nincs gond. A tárolási fajták május és július közötti vetésekor viszont a legkisebb öntözési hiba is károkat okozott, az azok tenyészidejéből hátralévő 60-65 nap időjárása befolyással lesz az eredményekre. Mindenesetre az augusztus végén hullott 50-60 milliméter csapadék nagy segítség, említette Varga István.

Ágyás vagy bakhát?

Sárgarépa-termesztésben a fajta szerepe a technológián belül 30-35%. Öntözéssel a korszerű fajtákkal elérhető a hektáronkénti 80-160 tonnás termésátlag, amiből 65-80% lehet a piacra jutó első osztályú termény.

Tavasszal, amint rá lehet menni a talajra, már vetnek, egészen július közepéig. 35 °C-ban répát vetni kihívás, de megoldható, mondta Varga István.

Kevesebb a haszon Hazánkban húsz-harminc éve még nem voltak ilyen szigorú elvárások például a sárgarépa méretére és formájára, így akkoriban alacsony hozam mellett is jövedelmező volt a termesztése, ráadásul a nyolcvanas-kilencvenes években az átlagfogyasztó sokkal többet költött élelmiszerre annak ellenére, hogy a mostaninál jóval többen műveltek konyhakertet. Az uniós csatlakozással az áruházi élelmiszerforgalomban visszaestek az árak, és ezzel együtt csökkent a frisspiacra termelő kertészetek jövedelmezősége. A nyolcvanas-kilencvenes években alacsony volt a termesztési költség, így jelentős haszonnal számolhattak a termelők. Most csomagolva, áruházláncba beszállítva 10-15%-os eredményt lehet elérni. Ezért kell minél hatékonyabban, nagyobb területen termelni, de minél kisebb fajlagos önköltséggel, minél nagyobb termésátlagot elérve, hiszen már az összes európai termesztővel versenyzünk. A rövid ellátási láncban jóval nagyobb a haszonkulcs, de az eladható mennyiség számottevően kisebb, említette Varga István.

A sárgarépát bakhátas és ágyásos technológiával is termesztik a Rónánál. A bakhátak közti távolság 75 centiméter, mindegyiken két sor fut. Az ágyás 150 centiméter széles és három ikersor van rajta. A bakhátas termesztés előnye, hogy amikor már nagy a lomb, az ágyások közötti „alagútban” jól jár a levegő, ami csökkenti a növényvédelmi gondok kockázatát. Hátránya viszont, hogy a bakhátak 25 centiméterrel megemelt talajfelülete miatt nagyobb a párolgási felület. Az ágyásos technológiánál a szellőző hatás jóval kisebb mértékben érvényesül, az ágyások vízmegtartó képessége viszont jobb. Ez a kelesztő öntözésnél is nagy előny. Ágyásokat a szalmatakarásos technológiában készítenek; ennek a speciális szabadtéri tárolásnak az a lényege, hogy a lomb nélküli répát novemberben szalmával takarják, és csak tavasszal, márciusban szedik fel.

A vízpótlás mellett hűt is

Magyarországon sárgarépa termesztésekor a csapadékon kívül körülbelül 400 milliméter öntözővizet kell kijuttatni a tenyészidőszakban. A gyökérzöldségek nagyon jól hasznosítják az öntözővizet. Szabadszálláson a mikroszórófejes öntözést alkalmazzák, óránként 3-5 milliméteres maximum intenzitással. Bár nedvesíti a leveleket és ezzel növeli a fertőzések kockázatát, a mikroszórófejes öntözés előnye, hogy hűti a növények környezetét, ami igen jól jön 30 °C felett, amikor a lomb 40 °C-ra is forrósodhat, a relatív páratartalom pedig akár 20%-ra visszaesik. A mikroszórófejeket minden tavasszal kitelepítik, majd betakarítás után felszedik, hiszen a zöldségkultúrát a következő évben gabona követi. A mikroszórófejes rendszer kiépítése nem túl időigényes, egy traktor és két-három ember egy hektárt egy óra alatt telepít.

A belépő nyomás 4,3-4,5 bar, egy ágat 360 méterig lehet telepíteni, a nyomásszabályzós szórófejek 3 barral juttatják ki a vizet, tehát az ág végén is ugyanekkora a nyomás. Ez a technológia 15-17 év alatt forradalmasította a szántóföldi zöldségtermesztést. A betakarítás előtt, amikor már felszedték a mikroszórófejeket, vagy esetenként szakaszos öntözésre a konzolos rendszert is alkalmazzák, említette a szövetkezet kertészeti ágazatvezetője.

Az alaptrágyán túl a sárgarépának csak nagyon indokolt esetben adnak fej­trágyát. Inkább lassú tápanyag-leadású szabályozott műtrágyákat juttatnak ki, ha úgy látják, hogy a piaci helyzet miatt tovább kell a répának a földben maradnia. A lombtrágyák és biostimulátorok használata is terjed az utóbbi években.

Ez általában ötven-hatvan nappal a kelés után következik be. Ha végignézünk a területen, feltűnik egy-egy állomány fölé magasodó gyom, de azok eltávolítása a lombsérülések miatt több kárt okozna, mint ha ott maradnak.

Mindenhol nőnek a költségek

Az öntözés energiaköltsége is megemelkedett, amíg tavaly 30 forint volt a villamos energia ára kilowattóránként, idén tavasszal már 110 forintot kellett fizetni érte, ősztől pedig 230-250 forintért kapják majd az áramot. A megemelkedett önköltséget nem mindig tudja érvényesíteni a termelő az eladási árban, mert azt a kereslet-kínálat szabályozza. A közeljövőben ez várhatóan változik, de most csendes a piac, a szokásosnál alacsonyabb a fogyasztás.

Ez a kiegyenlítődés Európa-szerte a kiskereskedelmi árakra is vonatkozik, mert a munkabér-, energia- és szállítási költségek növekedése az áruházláncokat ugyanúgy érinti. Varga István szerint a sárgarépa-termesztők helyzete annyival szerencsésebb, hogy alapvető zöldségnövényről van szó, így a vöröshagymával, paradicsommal együtt termesztésének felfutását prognosztizálják világviszonylatban.

Mozgások a piacon

A gyökérzöldségek termesztésekor az öntözésen kívül sarkalatos technológiai elem a betakarítás és a piaci megjelenés időzítése, és persze a tárolás. Nem mindegy, milyen fenológiai fázisban és fizikai állapotban történik a betárolás. A télen különösen nagy kihívás lesz a hűtőtárolás, hiszen még nem tudható, hogy az arra fordított energiaköltség érvényesíthető lesz-e majd az eladási árban. Az energia mindenhol drága lesz Európában, és a hűtéshez várhatóan egyre többen fognak napelemekbe beruházni.

Az idei répaszezonban is voltak stresszhelyzetek, a júniusi kánikula beköszöntével sok termelő próbált szabadulni az árujától, a gyors betakarítás mellett döntött, hiszen a kánikulában sokba került a gyökerek minőségének fenntartása a területen. Amikor kicsit csökkent a hőmérséklet, arra 25%-os áremelkedéssel reagált a piac.

Némi szezonalitás a gyökérzöldségek esetében is érezhető. Felpezsdül a piac, amikor megjelenik a friss sárgarépa június–júliusban, ám a lecsószezon beköszöntével a répa iránti kereslet valamelyest visszaesik, és a dinnyeszezonban is csökken. Nyaralások, grillezések időszakában sem keresett a répa, az újabb értékesítési szezon szeptember közepén indul, a csúcs pedig október 20-tól karácsonyig tart.

A fuvar is egyre drágább

A sárgarépa mellett 35 hektár petrezselyem, 6 hektár paszternák, 35 hektár cékla, már csak 15 hektár fűszerpaprika, 250 hektár csemegekukorica és 45 hektár zöldborsó van a Róna Szövetkezetben. A növényválasztásban és a területnagyság meghatározásában a vetésforgó mellett nagy súllyal esik latba a jövedelmezőség fenntartása. A takarmánykukorica, a csemegekukorica és a hibrid vetőmag-kukorica jövedelmezőség szempontjából vetélytársai lehetnek egymásnak, de ettől nem kell temetni a csemegekukoricát, mert a helyzet bármikor fordulhat és a feldolgozóipar hosszabb távon stabilitást nyújt a kiváló minőségű magyar csemegekukorica termesztőinek.

A termesztési költségeken kívül a csomagolóanyagok ára is drasztikusan emelkedett. Az áruházak mindig újítani akarnak a csomagoláson, és ezt a termelővel fizettetik meg. A sárgarépánál a karton ára 300 forint fölé ment, tehát a valamivel megnövekedett termelői árat elviszi a megdrágult csomagolóanyag, mondta példaként Nagy József, a Róna Mg. Szövetkezet elnöke.

Mérlegelni kell Évek óta látható, hogy a kisebb gazdálkodók közül egyre többen feladják a termelést, a nagyobbak pedig bővítenek, hiszen nagyobb területre jobban megéri gépesíteni és ezzel nő a tevékenységük hatékonysága. Varga István szerint azonban a mostani helyzet a nagyobb termelőknél is okozhat problémát, mert az általuk megvalósított nagy beruházások hitelei komolyan terhelik őket. Nem biztos tehát, hogy a nehéz helyzet vesztesei csak a kisebb termelők közül kerülhetnek ki. Megfelelő rugalmassággal és piaci háttérrel a kisebb területen kertészkedők is talpon maradhatnak, de ahhoz most a korábbinál sokkal erőteljesebb kitartás kell, mondta a FruitVeB alelnöke. A vendéglátó szektor szakmai szervezetei az éttermek és szállodák 20-30%-ának a bezárását jósolják – jobb esetben csak időszakosan. Varga István szerint ez ugyanúgy igaz lehet a kertészetekre is, és összefüggés van az okok között. Mindent a fogyasztó fog eldönteni, hogy megveszi-e a magasabb áron kínált termékeket, szolgáltatásokat. Ezért lehetséges, hogy új folyamatok indulnak el, például az éttermi zöldségkereslet visszaesésével nőhet az áruházi kereslet. De az is előfordulhat, hogy az éttermek erősítik a menzai vonalat, azaz a kisebb választékú, olcsóbb étkeztetést, hogy fennmaradjanak. Az is feltételezhető, hogy az emberek előbb mondanak le extra kiadásaikról, vagy egyes műszaki cikkeik újabbra cseréléséről, új ruhák vásárlásáról, mint a változatos étkezésről. A támogatással megvalósuló beruházásoknál sok nyertes pályázó szembesül azzal, hogy beruházásának támogatási intenzitása az áremelkedések miatt csökkent. Az áremelkedések akár a 30%-ot is elérhetik, ezért a termelőknek mérlegelniük kell. Ha létfontosságú beruházásról van szó, akkor érdemes belevágni, ha nem, akkor lehet, hogy jobb későbbre halasztani. Kemény vizsgaidőszak lesz a mostani ilyen szempontból is a kertészeteknek, hangsúlyozta Varga István.

A fuvarköltségek növekedése mindenkit érint. Talán ebben annyi a pozitívum, hogy a kereskedőknek kevésbé éri meg nagy távolságról, külföldről behozni árut, helyette a magyart fogják előnyben részesíteni. Volt is rá példa a közelmúltban, hogy az egyik vevő által keresett 6-8-as helyett csak 4-6-os méretű hagymája volt a szövetkezetnek, ezért először nem jött össze az üzlet, ám hamarosan visszatért a vevő, és vitte, ami volt.

Az áruházak szeretnek akciózni, de ennek akkor van értelme, ha mindenki nyer vele – a vevő olcsóbban kapja meg a terméket, a termelő pedig jóval nagyobb tételt tud értékesíteni –, ez azonban az utóbbi időben nem mindig jön össze. Érezhető a forgalom csökkenése, és a hétközi megrendeléseken látni, hogy a lakosságnak már magas a mostani árszint. Azonban azt tudatosítani kellene a fogyasztókban, hogy a magas árak a magas költségekből és a 30% körüli kereskedelmi árrésből adódnak, nem a termelők haszna nő, hangsúlyozta Nagy József.

Takarmány helyett répalé

A feldolgozás növeli a termék hozzáadott értékét, de ezzel is adódhatnak problémák. A Róna Mg. Szövetkezet az utóbbi években több termény feldolgozásának is nekilátott.

A megbízható alapanyag-ellátás esetén is óriási kihívás a feldolgozás, szigorú követelményeknek megfelelő épület, gépesítés, szakemberek és audit kell hozzá, illetve e tevékenység kockázatát is növeli a dráguló energia, főleg úgy, hogy nem tudható, meddig tart az áremelkedés.

Az élelmiszerpazarlás a termelőknél kezdődik, erre is jó válasz lehet a termékfejlesztés. Míg más országokban jellemző, hogy a másodosztályú zöldségek olcsóbban kaphatók a boltokban, ez hazánkban ritkaságszámba megy, bár vannak kezdeményezések. Sárgarépából például évjárattól függően akár 30-35% is lehet a másodosztályú, az alak- vagy mérethibás termékek pedig jelenleg takarmányozási célra kerülnek, pedig minőségük megegyezik az első osztályúéval. A szövetkezet tervei között szerepel egy répaléüzem létrehozása, ahol a legmodernebb technológiával a palackozott levet magas nyomáson tartósítják, és így maximálisan megőrzi beltartami értékeit.

Holtpontra került az a kezdeményezés is, mely szerint a nagy üzemi konyháknak és éttermeknek 80%-ban magyar alapanyagot kellene használniuk. A szövetkezet ajánlatára nem érkezett visszajelzés, és ezzel nincsenek egyedül. A szövetkezet zöldségchipset is gyártott, ám jelenleg ebből mindenki a hollandot vagy spanyolt vásárolja, a hagyományos technológiával készítettet nem keresik a vevők. Van egy új német eljárás, amelynél a zöldséget- gyümölcsöt elektromos sokkal kezelik, így kilyukadnak a sejtfalak, kimegy a víz a sejtekből és a cukor egy része, ezáltal csökken a zsírtartalom és a sütési idő, és az eredeti méretét és színét is jobban megőrzi a termék. Ennek bevezetése is a jövő tervei közt szerepel, említette Nagy József.