Back to top

Kihívások a mezőgazdaságban: jön a vizsgaidőszak

A szélsőséges időjárás rontotta az idei sárgarépa minőségét, ám a neheze még hátravan. A megugrott energiaárak kapcsán ugyanis lehetetlen megjósolni az értékesítés alakulását a tárolási időszakban. A sárgarépa termesztésének, értékesítésének helyzetéről, legújabb kihívásairól a szabadszállási Róna Mezőgazdasági Szövetkezetben tájékozódtunk.

Az idén 130 hektáron termelnek sárgarépát és 35 hektáron gyökérpetrezselymet a szövetkezetben, és várhatóan a későbbiekben sem növelik a területüket, mert a növényvédelmi szempontból megkívánt ötéves vetésforgóba ezt tudják biztonságosan beilleszteni, tudtuk meg Varga Istvántól, a szabadszállási szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől, aki a FruitVeB egyik alelnöke.

Nem most kezdődött

Varga István szerint kiegyenlítődtek a költségek Európa-szerte
Varga István szerint kiegyenlítődtek a költségek Európa-szerte
A klímaváltozás hatásai 25-30 éve kezdtek láthatóvá válni. Az utolsó, kertészeti szempontból elfogadható tavasz 2004-2005 körül volt, már ami a tavaszi csapadék mennyiségét és eloszlását illeti. Azóta minden tavasszal csapadékhiány van, amire az öntözéssel hellyel-közzel már felkészültek a szabadföldi zöldségtermesztők. Termesztési szempontból kedvezőtlen, hogy a téli csapadék is hiányzik. Bár november–decemberben általában lehull 100-150 milliméter, januártól március közepéig legföljebb 20 milliméter csapadék érkezik az utóbbi években.

Jól időzített és átgondolt agrotechnikai műveletekkel a helyzet kezelhető, az idei 60-70 napos csapadékmentes nyári időszakot azonban egész Európa megszenvedte, remélhetően a mostanihoz hasonló súlyos aszály nem válik rendszeressé.

A sárgarépát is öntözték a szövetkezetben, az azonban nem helyettesíti teljesen a természetes csapadékot, hiszen az utóbbi érkezése lehűléssel is jár. Az elvárásoktól 25-30%-kal elmarad az idei répa, de nem is elsősorban a termésátlag (az körülbelül 15%-kal csökkent), hanem a beltartalom és az íz szenvedi meg az extrém időjárást.

Még a szezon elején vagyunk, a tavaszi vetésű állományokkal nincs gond. A tárolási fajták május és július közötti vetésekor viszont a legkisebb öntözési hiba is károkat okozott, az azok tenyészidejéből hátralévő 60-65 nap időjárása befolyással lesz az eredményekre. Mindenesetre az augusztus végén hullott 50-60 milliméter csapadék nagy segítség, említette Varga István.

Ágyás vagy bakhát?

Sárgarépa-termesztésben a fajta szerepe a technológián belül 30-35%. Öntözéssel a korszerű fajtákkal elérhető a hektáronkénti 80-160 tonnás termésátlag, amiből 65-80% lehet a piacra jutó első osztályú termény.

Szabadszálláson öt-hat fajtával fedik le a termesztési ciklust, szakaszosan vetnek, így folyamatosan friss áruval láthatják el a piacot.

Tavasszal, amint rá lehet menni a talajra, már vetnek, egészen július közepéig. 35 °C-ban répát vetni kihívás, de megoldható, mondta Varga István.

Kevesebb a haszon

Hazánkban húsz-harminc éve még nem voltak ilyen szigorú elvárások például a sárgarépa méretére és formájára, így akkoriban alacsony hozam mellett is jövedelmező volt a termesztése, ráadásul a nyolcvanas-kilencvenes években az átlagfogyasztó sokkal többet költött élelmiszerre annak ellenére, hogy a mostaninál jóval többen műveltek konyhakertet. Az uniós csatlakozással az áruházi élelmiszerforgalomban visszaestek az árak, és ezzel együtt csökkent a frisspiacra termelő kertészetek jövedelmezősége. A nyolcvanas-kilencvenes években alacsony volt a termesztési költség, így jelentős haszonnal számolhattak a termelők. Most csomagolva, áruházláncba beszállítva 10-15%-os eredményt lehet elérni. Ezért kell minél hatékonyabban, nagyobb területen termelni, de minél kisebb fajlagos önköltséggel, minél nagyobb termésátlagot elérve, hiszen már az összes európai termesztővel versenyzünk. A rövid ellátási láncban jóval nagyobb a haszonkulcs, de az eladható mennyiség számottevően kisebb, említette Varga István.

A sárgarépát bakhátas és ágyásos technológiával is termesztik a Rónánál. A bakhátak közti távolság 75 centiméter, mindegyiken két sor fut. Az ágyás 150 centiméter széles és három ikersor van rajta. A bakhátas termesztés előnye, hogy amikor már nagy a lomb, az ágyások közötti „alagútban” jól jár a levegő, ami csökkenti a növényvédelmi gondok kockázatát. Hátránya viszont, hogy a bakhátak 25 centiméterrel megemelt talajfelülete miatt nagyobb a párolgási felület. Az ágyásos technológiánál a szellőző hatás jóval kisebb mértékben érvényesül, az ágyások vízmegtartó képessége viszont jobb. Ez a kelesztő öntözésnél is nagy előny. Ágyásokat a szalmatakarásos technológiában készítenek; ennek a speciális szabadtéri tárolásnak az a lényege, hogy a lomb nélküli répát novemberben szalmával takarják, és csak tavasszal, márciusban szedik fel.

A bakhátak közti alagútban jól jár a levegő
A bakhátak közti alagútban jól jár a levegő

Az ilyenkor betakarított répa friss, nagyon jó ízű, és a hűtőházi tárolástól eltérően nem veszít a víztartalmából.

A vízpótlás mellett hűt is

A mikroszórófejes öntözés a növények környezetét is hűti
A mikroszórófejes öntözés a növények környezetét is hűti
Magyarországon sárgarépa termesztésekor a csapadékon kívül körülbelül 400 milliméter öntözővizet kell kijuttatni a tenyészidőszakban. A gyökérzöldségek nagyon jól hasznosítják az öntözővizet. Szabadszálláson a mikroszórófejes öntözést alkalmazzák, óránként 3-5 milliméteres maximum intenzitással. Bár nedvesíti a leveleket és ezzel növeli a fertőzések kockázatát, a mikroszórófejes öntözés előnye, hogy hűti a növények környezetét, ami igen jól jön 30 °C felett, amikor a lomb 40 °C-ra is forrósodhat, a relatív páratartalom pedig akár 20%-ra visszaesik. A mikroszórófejeket minden tavasszal kitelepítik, majd betakarítás után felszedik, hiszen a zöldségkultúrát a következő évben gabona követi. A mikroszórófejes rendszer kiépítése nem túl időigényes, egy traktor és két-három ember egy hektárt egy óra alatt telepít.

A mikroszórófejek 10 × 10 vagy 12 × 12 méterre vannak egymástól.

A belépő nyomás 4,3-4,5 bar, egy ágat 360 méterig lehet telepíteni, a nyomásszabályzós szórófejek 3 barral juttatják ki a vizet, tehát az ág végén is ugyanekkora a nyomás. Ez a technológia 15-17 év alatt forradalmasította a szántóföldi zöldségtermesztést. A betakarítás előtt, amikor már felszedték a mikroszórófejeket, vagy esetenként szakaszos öntözésre a konzolos rendszert is alkalmazzák, említette a szövetkezet kertészeti ágazatvezetője.

A szalmatakarásos teleltetésre szánt répát ágyásokba vetik
A szalmatakarásos teleltetésre szánt répát ágyásokba vetik

Az alaptrágyán túl a sárgarépának csak nagyon indokolt esetben adnak fej­trágyát. Inkább lassú tápanyag-leadású szabályozott műtrágyákat juttatnak ki, ha úgy látják, hogy a piaci helyzet miatt tovább kell a répának a földben maradnia. A lombtrágyák és biostimulátorok használata is terjed az utóbbi években.

Gyomirtásra egyre korlátozottabbak a lehetőségek, de sorközműveléssel megoldható, lombzáródás után pedig nincs is szükség rá.

Ez általában ötven-hatvan nappal a kelés után következik be. Ha végignézünk a területen, feltűnik egy-egy állomány fölé magasodó gyom, de azok eltávolítása a lombsérülések miatt több kárt okozna, mint ha ott maradnak.

Lombzáródás után már nem gyomosodik az állomány
Lombzáródás után már nem gyomosodik az állomány

Mindenhol nőnek a költségek

Az öntözés energiaköltsége is megemelkedett, amíg tavaly 30 forint volt a villamos energia ára kilowattóránként, idén tavasszal már 110 forintot kellett fizetni érte, ősztől pedig 230-250 forintért kapják majd az áramot. A megemelkedett önköltséget nem mindig tudja érvényesíteni a termelő az eladási árban, mert azt a kereslet-kínálat szabályozza. A közeljövőben ez várhatóan változik, de most csendes a piac, a szokásosnál alacsonyabb a fogyasztás.

Az inputanyagok ára és a szállítási költségek kiegyenlítődtek Európában, tehát körülbelül ugyanannyiért tudnak termelni a kertészek mindenütt.

Ez a kiegyenlítődés Európa-szerte a kiskereskedelmi árakra is vonatkozik, mert a munkabér-, energia- és szállítási költségek növekedése az áruházláncokat ugyanúgy érinti. Varga István szerint a sárgarépa-termesztők helyzete annyival szerencsésebb, hogy alapvető zöldségnövényről van szó, így a vöröshagymával, paradicsommal együtt termesztésének felfutását prognosztizálják világviszonylatban.

A szalma alatt nem veszít minőségéből a répa
A szalma alatt nem veszít minőségéből a répa

Mozgások a piacon

A gyökérzöldségek termesztésekor az öntözésen kívül sarkalatos technológiai elem a betakarítás és a piaci megjelenés időzítése, és persze a tárolás. Nem mindegy, milyen fenológiai fázisban és fizikai állapotban történik a betárolás. A télen különösen nagy kihívás lesz a hűtőtárolás, hiszen még nem tudható, hogy az arra fordított energiaköltség érvényesíthető lesz-e majd az eladási árban. Az energia mindenhol drága lesz Európában, és a hűtéshez várhatóan egyre többen fognak napelemekbe beruházni.

E bizonytalanság miatt a termelők egy része inkább a földről adja el a termést, nem tárol, így viszont a betakarítási időszakban dömping alakul ki, ami alacsony eladási árakat eredményez.

Az idei répaszezonban is voltak stresszhelyzetek, a júniusi kánikula beköszöntével sok termelő próbált szabadulni az árujától, a gyors betakarítás mellett döntött, hiszen a kánikulában sokba került a gyökerek minőségének fenntartása a területen. Amikor kicsit csökkent a hőmérséklet, arra 25%-os áremelkedéssel reagált a piac.

Szakaszos vetéssel a betakarítás folyamatos, az értékesítési csúcs október közepétől karácsonyig tart
Szakaszos vetéssel a betakarítás folyamatos, az értékesítési csúcs október közepétől karácsonyig tart

Némi szezonalitás a gyökérzöldségek esetében is érezhető. Felpezsdül a piac, amikor megjelenik a friss sárgarépa június–júliusban, ám a lecsószezon beköszöntével a répa iránti kereslet valamelyest visszaesik, és a dinnyeszezonban is csökken. Nyaralások, grillezések időszakában sem keresett a répa, az újabb értékesítési szezon szeptember közepén indul, a csúcs pedig október 20-tól karácsonyig tart.

A Róna Szövetkezetben a hűtőtárolás mellett a répa egy részét szalmatakarással a termőterületen hagyják. Ennél nincs hűtési költség, ám a be- és kitakarás növeli a ráfordítás összegét.

A fuvar is egyre drágább

A sárgarépa mellett 35 hektár petrezselyem, 6 hektár paszternák, 35 hektár cékla, már csak 15 hektár fűszerpaprika, 250 hektár csemegekukorica és 45 hektár zöldborsó van a Róna Szövetkezetben. A növényválasztásban és a területnagyság meghatározásában a vetésforgó mellett nagy súllyal esik latba a jövedelmezőség fenntartása. A takarmánykukorica, a csemegekukorica és a hibrid vetőmag-kukorica jövedelmezőség szempontjából vetélytársai lehetnek egymásnak, de ettől nem kell temetni a csemegekukoricát, mert a helyzet bármikor fordulhat és a feldolgozóipar hosszabb távon stabilitást nyújt a kiváló minőségű magyar csemegekukorica termesztőinek.

Varga István 1999 óta dolgozik a Rónában, azóta az öntözési módok és az agrotechnika sokat fejlődött, így jóval nagyobb átlagtermés érhető el mindegyik kultúrában, a munkaerőhiány azonban behatárolja a lehetőségeket, ezért is csökkentették a fűszerpaprika területét.

A termesztési költségeken kívül a csomagolóanyagok ára is drasztikusan emelkedett. Az áruházak mindig újítani akarnak a csomagoláson, és ezt a termelővel fizettetik meg. A sárgarépánál a karton ára 300 forint fölé ment, tehát a valamivel megnövekedett termelői árat elviszi a megdrágult csomagolóanyag, mondta példaként Nagy József, a Róna Mg. Szövetkezet elnöke.

Mérlegelni kell

Évek óta látható, hogy a kisebb gazdálkodók közül egyre többen feladják a termelést, a nagyobbak pedig bővítenek, hiszen nagyobb területre jobban megéri gépesíteni és ezzel nő a tevékenységük hatékonysága. Varga István szerint azonban a mostani helyzet a nagyobb termelőknél is okozhat problémát, mert az általuk megvalósított nagy beruházások hitelei komolyan terhelik őket. Nem biztos tehát, hogy a nehéz helyzet vesztesei csak a kisebb termelők közül kerülhetnek ki. Megfelelő rugalmassággal és piaci háttérrel a kisebb területen kertészkedők is talpon maradhatnak, de ahhoz most a korábbinál sokkal erőteljesebb kitartás kell, mondta a FruitVeB alelnöke.

A vendéglátó szektor szakmai szervezetei az éttermek és szállodák 20-30%-ának a bezárását jósolják – jobb esetben csak időszakosan. Varga István szerint ez ugyanúgy igaz lehet a kertészetekre is, és összefüggés van az okok között. Mindent a fogyasztó fog eldönteni, hogy megveszi-e a magasabb áron kínált termékeket, szolgáltatásokat. Ezért lehetséges, hogy új folyamatok indulnak el, például az éttermi zöldségkereslet visszaesésével nőhet az áruházi kereslet. De az is előfordulhat, hogy az éttermek erősítik a menzai vonalat, azaz a kisebb választékú, olcsóbb étkeztetést, hogy fennmaradjanak. Az is feltételezhető, hogy az emberek előbb mondanak le extra kiadásaikról, vagy egyes műszaki cikkeik újabbra cseréléséről, új ruhák vásárlásáról, mint a változatos étkezésről.

A támogatással megvalósuló beruházásoknál sok nyertes pályázó szembesül azzal, hogy beruházásának támogatási intenzitása az áremelkedések miatt csökkent. Az áremelkedések akár a 30%-ot is elérhetik, ezért a termelőknek mérlegelniük kell. Ha létfontosságú beruházásról van szó, akkor érdemes belevágni, ha nem, akkor lehet, hogy jobb későbbre halasztani. Kemény vizsgaidőszak lesz a mostani ilyen szempontból is a kertészeteknek, hangsúlyozta Varga István.

A fuvarköltségek növekedése mindenkit érint. Talán ebben annyi a pozitívum, hogy a kereskedőknek kevésbé éri meg nagy távolságról, külföldről behozni árut, helyette a magyart fogják előnyben részesíteni. Volt is rá példa a közelmúltban, hogy az egyik vevő által keresett 6-8-as helyett csak 4-6-os méretű hagymája volt a szövetkezetnek, ezért először nem jött össze az üzlet, ám hamarosan visszatért a vevő, és vitte, ami volt.

Hollandiából nem is olyan régen 1300-1700 euróért érkezett egy hűtőkamion, ez most 2500 euróba kerül.

A korszerű fajták öntözve jócskán 100 tonna feletti termést adnak hektáronként
A korszerű fajták öntözve jócskán 100 tonna feletti termést adnak hektáronként
Az áruházak szeretnek akciózni, de ennek akkor van értelme, ha mindenki nyer vele – a vevő olcsóbban kapja meg a terméket, a termelő pedig jóval nagyobb tételt tud értékesíteni –, ez azonban az utóbbi időben nem mindig jön össze. Érezhető a forgalom csökkenése, és a hétközi megrendeléseken látni, hogy a lakosságnak már magas a mostani árszint. Azonban azt tudatosítani kellene a fogyasztókban, hogy a magas árak a magas költségekből és a 30% körüli kereskedelmi árrésből adódnak, nem a termelők haszna nő, hangsúlyozta Nagy József.

Takarmány helyett répalé

A feldolgozás növeli a termék hozzáadott értékét, de ezzel is adódhatnak problémák. A Róna Mg. Szövetkezet az utóbbi években több termény feldolgozásának is nekilátott.

Érdekes módon egy éve kezdtek komolyabban érdeklődni a vákuumfóliázott és előfőzött cékla és csemegekukorica iránt, előtte csak egy-két helyen volt kapható, most pedig néhány áruház saját márkás terméket kér, mondta a szövetkezet elnöke.

A megbízható alapanyag-ellátás esetén is óriási kihívás a feldolgozás, szigorú követelményeknek megfelelő épület, gépesítés, szakemberek és audit kell hozzá, illetve e tevékenység kockázatát is növeli a dráguló energia, főleg úgy, hogy nem tudható, meddig tart az áremelkedés.

Répalé készítését is tervezik a szövetkezetben
Répalé készítését is tervezik a szövetkezetben
Az élelmiszerpazarlás a termelőknél kezdődik, erre is jó válasz lehet a termékfejlesztés. Míg más országokban jellemző, hogy a másodosztályú zöldségek olcsóbban kaphatók a boltokban, ez hazánkban ritkaságszámba megy, bár vannak kezdeményezések. Sárgarépából például évjárattól függően akár 30-35% is lehet a másodosztályú, az alak- vagy mérethibás termékek pedig jelenleg takarmányozási célra kerülnek, pedig minőségük megegyezik az első osztályúéval. A szövetkezet tervei között szerepel egy répaléüzem létrehozása, ahol a legmodernebb technológiával a palackozott levet magas nyomáson tartósítják, és így maximálisan megőrzi beltartami értékeit.

Olcsó, de kiváló minőségű alapanyagból nagyszerű terméket lehetne gyártani. Hogy ez a beruházás a jelen helyzetben mikorra lesz beütemezhető, még megjósolhatatlan, említette Nagy József.

Holtpontra került az a kezdeményezés is, mely szerint a nagy üzemi konyháknak és éttermeknek 80%-ban magyar alapanyagot kellene használniuk. A szövetkezet ajánlatára nem érkezett visszajelzés, és ezzel nincsenek egyedül. A szövetkezet zöldségchipset is gyártott, ám jelenleg ebből mindenki a hollandot vagy spanyolt vásárolja, a hagyományos technológiával készítettet nem keresik a vevők. Van egy új német eljárás, amelynél a zöldséget- gyümölcsöt elektromos sokkal kezelik, így kilyukadnak a sejtfalak, kimegy a víz a sejtekből és a cukor egy része, ezáltal csökken a zsírtartalom és a sütési idő, és az eredeti méretét és színét is jobban megőrzi a termék. Ennek bevezetése is a jövő tervei közt szerepel, említette Nagy József.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/36 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Változott a fogyasztói magatartás

A magyar zöldség-gyümölcs árakat a globális hatások mellett az idényjelleg és az időjárás is erősen befolyásolja. A kereskedelmi láncok törekednek arra, hogy minél több magyar eredetű terméket kínáljanak és kiegyenlített legyen a forgalom, derült ki a körkérdésünkre adott válaszokból.

Még mielőtt feledésbe merülne

Egy sor olyan zöldséget ismerünk mi is, amelyek nélkül egy generációval korábban még elképzelhetetlen volt a téli étrend, most pedig az adja a folyamatos témát az ágazatnak, hogy miként lehetne a forgalom visszaesését megállítani. Nyugat-Európa tradicionális téli zöldsége, a halványított cikória is ezzel küzd, a Belgiumban másodszor megrendezett cikóriahét fogyasztásélénkítő hatása azonban úgy tűnik, meggyőző.

Kevesebbet vásároltunk decemberben

Tavaly decemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,8, naptárhatástól megtisztítva 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest - jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Januártól a Nébih felületén kell vezetni az elektronikus permetezési naplót

A Nébih elektronikus gazdálkodási napló (e-GN) rendszerébe integrálódik az elektronikus permetezési napló. A felületen január 1-jétől a 10 hektárnál nagyobb összterületen gazdálkodóknak naprakész nyilvántartást kell vezetniük a szántóföldi kultúrában végzett rovarölő szeres kezelésekről.

Még nem tért teljesen magához a sörpiac a pandémia után

Nőtt tavaly a magyarországi söripari cégek értékesítése az előző évhez képest, de továbbra is elmaradt a 2019. évitől, a hazai termelés 2022-ben a 2021-es szint közelében alakult. A termékek között - az előző évek tendenciáját folytatva - tovább emelkedett a prémium- és szuperprémium kategóriájú, illetve az alkoholmentes sörök aránya - mondta el Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója az MTI kérdésére.

Esnek a globális élelmiszerárak

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint januárban az átfogó árindex 131,2 pont lett, ami 1,1 pont (0,8 százalék) csökkenés decemberhez képest. Ez volt a 10. egymást követő havi csökkenés.

Német–francia együttműködés

Az Élysée-szerződés aláírásának 60. évfordulója alkalmából megtartott francia–német miniszteri tanácskozáson Cem Özdemir német mezőgazdasági miniszter és francia kollégája, Marc Fesneau szoros együttműködésről állapodtak meg a kulcsfontosságú európai agrárpolitikai projektek során.

Zabital tejkosztümben

„shhh…This Is Not M*lk” felirattal forgalmaz és reklámoz egy 3,5 százalékos zsírtartalmú zabitalt a Danone. Látszólag nem is sért ezzel jogszabályt, hiszen az elnevezésben és a reklám­szlogenben nem szerepel a tej szó. Ennek ellenére mégis megkérdőjelezhetőnek tűnik a szlogen, mert egy szót látványosan kiemelnek benne – azt, hogy MILK.