Back to top

Talajegészség, magyar előzményekkel

Még napjainkban is tartja magát a nézet, hogy minden újdonságot, fogalmat, technológiát csakis a „művelt Nyugat”, és leginkább Amerika fedezhet fel, vezethet be. Manapság ilyen a talajegészség (soil health), aminek fenntartására ugyan számos – hasznos – tanács érkezik a tengerentúlról, ám aki egy kicsit is jártas a témában, annak Cserháti, Manninger, Kemenesy neve is eszébe kell jusson.

Ők már az elmúlt évszázad elején tudták, hogy termésbiztonság csak biológiailag beérett, egészséges talajtól várható el.

Daoda Zoltán előadásáról ide kattintva olvashat.

Talajegészség az életünk záloga | MMG

 

Birkás Márta: a máshol, más termőhelyi és éghajlati viszonyok között kidolgozott ajánlás gyakran nem válik be Magyarországon
Birkás Márta: a máshol, más termőhelyi és éghajlati viszonyok között kidolgozott ajánlás gyakran nem válik be Magyarországon
Fotó: Nagy Mihály
A Bábolnai Gazdanapok Talajegészség az életünk záloga című konferencián Birkás Márta professzor és Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft. szakmai igazgatója is a helyes talajművelés és a talajmikrobák fontosságára hívták fel a figyelmet. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége Ifjú Gazda tagozata és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös rendezvényén a résztvevők „beleolvashattak” Gabe Brown Porból élet című könyvébe is Szabó László közgazdász, biogazdálkodó jóvoltából, aki saját bevallása szerint pár éve „kattant rá” a talajregenerációra. Ezúttal Birkás Márta előadását idézzük fel.

A konferenciát, amit Cseh Tibor, a Magosz megbízott főtitkára vezetett, Papp Zsolt György vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár, a Magosz Ifjú Gazda Tagozatának elnöke nyitotta meg. Mint elmondta, precíziós gazdálkodás elképzelhetetlen a talaj ismerete nélkül, az agrárium digitalizációja felé annak megismerésén keresztül vezet az út.

Talajérettség, beéredés

A talaj egészsége, mint a talajfunkciók mérőszáma, a talaj biológiai, fizikai és kémiai funkcióinak optimális állapotaként határozható meg – idézte a talajegészség bevezetőben említett amerikai definícióját Birkás Márta, a MATE professzora. Mint azonnal hozzátette, mi ezt talajérettségnek, más néven beéredésnek nevezzük, a kifejezéseket klasszikus szerzőink (Cserháti, Manninger, Kemenesy) honosították meg itthon. Talajérettségen ők a talajban végbemenő jótékony biológiai folyamat fizikai, biológiai és kémiai tényezők kedvező összhangját értették, megállapításuk szerint a talaj beéredett állapotában művelhető a legjobb minőségben, a legkisebb kárral és energiával.

Kemenesy Ernő a talajművelés alapvető céljának a talajérettség megteremtését, a talaj tartós morzsás állapotának kialakulását nevezte, azt, amely a legkedvezőbb viszonyokat biztosítja a növények és mikroszervezetek víz- és levegőellátására, a növényi tápanyagok folyamatos feltárására.

Már a ’60-as évek elején rávilágított, hogy „a talaj kedvező morzsás állapotát a mikroszervezetek építik fel, feltéve, ha el vannak látva szerves táplálékkal (gyökérmaradványokkal, istállótrágyával, zöldtrágyával stb.), és ha egyben gondoskodtunk kellő nedvességről és levegőről. Utóbbi két fizikai előfeltételt a korszerű talajműveléssel lehet megteremteni.”

Fotó: Nagy Mihály

További, korát meghaladó gondolatai szerint, „amikor a mikroszervezetek kedvező életfeltételeinek megteremtése érdekében a talaj fizikai tulajdonságainak megjavítására törekszünk, beszélünk biológiai talajművelésről. Hazai száraz viszonyaink között a hiány – különösen nyáron – leginkább a talajnedvességben jelentkezik, és így a talajérettség kialakulásának legtöbbször a vízhiány az oka, ennélfogva a biológiai talajművelés lényege legtöbbször a kellő vízgyűjtésben, az elpárolgás megakadályozásában rejlik.”

Fotó: Wikimedia
Az egészséges talaj

  • Kellemes illatú
  • Morzsás szerkezetű
  • Nyirkos
  • Sok benne a gilisztajárat és a giliszta
  • Biológiailag aktív (jó feltáródás)
  • Mélyen lazult réteg, ami természetes vagy kialakítás után javult

Nem szabad elfelejteni, hogy a kalászos tarlók talaja aratás után dohos szagú, ami a feltáródás után tűnik el; a felső réteg biológiai javulását kímélő műveléssel mélyebbre lehet vinni. Aratás után fontos a biológiailag aktív réteg kialakítása, majd kiterjesztése.

A beteg talaj

  • Kiszárított
  • Tömörödött
  • Levegőtlen
  • Rossz szagú (anaerob mikrobatevékenység mellékterméke)
  • Őrzi a művelés hatásokat
  • Biológiailag inaktív

USDA-ajánlások

Az Egyesült Államok agrárminisztériuma (USDA) a fő talajegészség-elvek között az élő növények és gyökereik folyamatos jelenlétét, a minimális talajbolygatást, a maximális felszíntakarást és maximális biodiverzitást említi. Ezekhez Birkás Márta a szervesanyag-kímélést és -javítást tette hozzá.

Az amerikai javaslat szerint az élő növények és gyökereik folyamatos jelenléte alapvető feltétel a szerves anyag növeléséhez, amihez a professzor szerint szervesanyag-kímélő talajművelésre van szükség.

Számos kérdés felmerülhet ennek kapcsán, például, hogy van-e esély a főnövény előtt vagy után jól gyökerező zöldtárgya- vagy takarónövény termesztésére. Van-e elegendő víz a talajban a kellő zöldtömeg eléréséhez, és a jól gyökerező takaró- vagy zöldtrágya-növény után marad-e elegendő víz a következő főnövény termesztéséhez, van-e esély a talaj mély beázására?

Mert olyan évek, mint az idei, sajnos egyre gyakrabban fordulhatnak elő. A talaj lazultságára is érdemes figyelni, arra, hogy adott időben alkalmas-e jól gyökerező növény termesztésére.

Az amerikai javaslat szerint a megoldás az éghajlati és termőhelyi viszonyokhoz alkalmazkodó művelés, ami Birkás Márta szerint azért fontos figyelmeztetés, mert a máshol, más termőhelyi és éghajlati viszonyok között kidolgozott ajánlás gyakran nem válik be Magyarországon.

Javasolják a minimális talajbolygatást is, aminek elvitathatatlan előnye, hogy kevesebb vizet és szerves anyagot vesztünk. Át kell gondolni azonban, hogy a talaj adott állapota megengedi-e a művelés radikális csökkentését, hiszen termeszteni akarunk. Megválaszolandó kérdés az is, hogy van-e elegendő víz a talajművelés radikális csökkentéséhez, és hogy egyáltalán mikor, a művelési rendszer melyik fázisában lehet csökkenteni azt? A professzor szerint tarlógondozásnál, alapművelésnél már lehet, feltéve, ha nem vagy másként szántunk, és magágy készítésekor is. Mint hozzátette, a legnagyobb kérdés, hogy a gazdák felhagynak-e a víz- és szervesanyag-vesztő szántásokkal? Tapasztalata szerint siralmas a szántások minősége itthon, „mert nem az a baj, hogy szántanak, hanem ahogyan szántanak” – mondta. További kérdés Birkás Márta szerint, hogy okszerűen alkalmazzák-e a talajlazítást? Ha ugyanis egy talajt soha nem lazítottak, és egyszerre próbálja valaki ötven-hatvan centi mélyen föltörni, a víz azonnal leszalad, nem lesz haszna a lazításnak. Tanácsa szerint lépésről lépésre, fokozatosan kell lejjebb vinni a biológiailag aktív réteget, és ismét az egyik nagy elődöt, Manninger G. Adolfot idézte, aki már a '30-as években azt mondta, hogy a kultivátorral kultúrát viszünk a talajba.

A minimális talajbolygatás megvalósításához tehát elengedhetetlen a talajállapot ismerete, ezért, ahogy a professzor fogalmazott, „nem kell szégyellni az ásó, a pálcaszonda használatát, mert csak azokkal lehet belelátni a talajba, és csak annak ismeretében alkalmazható hatékonyan a modern technika.”

Szintén nem újdonság az USDA maximális felszíntakarásra vonatkozó ajánlása. Nyilvánvaló előnye, hogy aratás után nem marad védtelen a talaj, ami a nyári időszakban különösen fontos. Ráadásul, miután betöltötte védő funkcióját, a talajba jutva szerves anyagként hasznosul. De itt is felmerülnek kérdések. Így például, hogy van-e ennek növényvédelmi kockázata? A professzor tapasztalatai szerint eltérő kártevő, kórokozó esetén minimális a kockázat, ehhez azonban hatásos növényvédelemre van szükség a tenyészidőben. További kérdés az is, hogy az aratástól vetésig terjedő időszakban csökken-e a takaróanyag aránya a talajban. „Ez a talaj biológiai tevékenységétől függ, ha biológiailag nagyon aktív, akkor igen, nagyon szépen csökkenni fog, és utána a talajba keverve föltáródik” – adta meg a választ az előadó. Sokat segít az is, ha a vetett sorok között van „takaró”. Mint felidézte, tavalyi napraforgó tartamkísérletükben aratás után az optimálishoz képest két héttel később szecskázták a szárat. A talaj, különösen a szántott, kiszáradt. A felszíntakarásnak azonban feltétele a növények egészséges állapotban tartása aratásig, foglalta össze a teendőket a professzor.

Nem ilyen egyértelmű az USDA által ajánlott maximális biodiverzitás elérése az élő talaj fenntartása érdekében. Nagy kérdés ugyanis, hogy hová sorolható a kártevő rovar, vagy a napraforgót, kukoricát tönkretevő nyúl, vaddisznó, szarvas. Másként feltéve a kérdést:

a termesztett növényt veszélyeztető állatok növelik-e a talaj egészségét, például a taposásukkal.

Nem kérdés viszont: a hasznos mikrobák és a földigiliszták védelmet érdemelnek. Tápanyagra (tarlómaradványra, istállótrágyára) azonban mindkettőnek szüksége van. Fontos, ide tartozó kérdés a talajegészségügy, a kórokozók korlátozása. „A maximális biodiverzitást tehát csínján kell értékelni” – hangsúlyozta Birkás Márta.

Bábolnán nem csak beszéltek róla, de be is mutattak egy talajszelvényt, ismertették a talajtípusok legfontosabb agronómiai tulajdonságait és a talajtani összefüggéseket.
Bábolnán nem csak beszéltek róla, de be is mutattak egy talajszelvényt, ismertették a talajtípusok legfontosabb agronómiai tulajdonságait és a talajtani összefüggéseket.
Fotó: Csatlós Norbert

A professzor ajánlásai

Az egészséges talaj eléréséhez, az USDA által ajánlottak mellé, Birkás Márta a szervesanyag-kímélést és -javítást ajánlja. Ezt a talaj jó vízvisszatartással hálálja meg, ami esélyt adhat a rövid ideig tartó aszályok túlélésére. Hosszabb időszakot tekintve pedig mérsékelt talajellenállás, ebből következően pedig alacsonyabb művelési költség az eredmény. E kedvező eredmények eléréséhez azonban ismerni kell a szervesanyag-utánpótlási forrásokat, mert „a tarlómaradvány nem alsórendű anyag, hanem védőanyag és szervesanyag-utánpótlási forrás” – hangsúlyozta sokadszor az előadó, ahogy az egyes művelések hatásával is tisztában kell lenni. Így például azzal, hogy a nyitva hagyott szántás szervesanyag-vesztő, az elmunkált közepesen kímélő.

Lazításnál számít a használt konstrukció, tél előtt jó választás a nem nagy felületű sárkánykerekes változat, nyáron azonban kevés.

A kultivátoros művelés szervesanyag-kímélő, ahogy 6-8 év után a direktvetés is. További tanácsa, hogy a tarlómaradványokat minél kisebbre kell szecskázni, jól el kell teríteni, hogy a talajba lehessen keverni (nem aláforgatni!), mert csak így táródnak föl.

„A talajegészséget tehát sem túllihegni, sem lebecsülni nem érdemes” – mondta végül Birkás Márta, hozzátéve, hogy bár amerikai javaslat, ne feledjük, hogy magyar előzményei is vannak.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Volt, ahol a szokásosnál háromszor több eső esett

Az aszályos nyár után a kilencedik legcsapadékosabb szeptember volt az idei 1901 óta - közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat kedden a Facebook-oldalán.

Az energiaárak a Füvészkert növényeit is veszélybe sodorják

Óriási költségtételt jelent a növényházak, sok esetben a melegházak fűtése. Mivel a pálmaházi talajba ültetett növényeket nem lehet mozgatni, más megoldást kell találni a megmentésükre.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Közel 4 millió tonna takarmány készült tavaly

A Magyarországon működő keverőüzemek 2021-ben 3,956 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő, 2020-hoz képest 3,4 százalékkal többet - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett összefoglalóban.