Back to top

Hazánk PRRS-mentes

Magyarországon a sertésállomány PRRS-mentes, vagyis nincs olyan sertés, amely a légzőszervi és reprodukciós zavarokat keltő, vírusos betegséggel fertőzött lenne. A mentesítés során az állategészségügyi hatóság és sertéstartók szoros együttműködésével számos telepet számoltak fel. Egyes gazdaságokban teljes állományokat cseréltek le, mások vakcinázási programot indítva számolták fel a betegséget.

Fotó: Csatlós Norbert
2010-ben indult az a felmérés, aminek nyomán 2014-ben elkezdődött és 2022 februárjára egy-egy Csongrád-Csanád- illetve Hajdú-Bihar megyei telep kiürítésével be is fejeződött hazánkban a sertésállomány PRRS-mentesítése, vagyis hazánkban nincs olyan állat, amely a sertések légzőszervi és reprodukciós zavarokat keltő, vírusos betegségével fertőzött lenne.

„Azt gondolom, hogy ez elsősorban nagyon fontos gazdasági, másodsorban állategészségügyi eredmény, hiszen a betegség nagyon komoly gazdasági kártételt tud okozni.

Egyes becslések szerint 2 milliárd eurós éves veszteséget okoz a sertéstartóknak a világon.

Ráadásul a hazai állományok védelmével kapcsolatban a hazai piacot is tudjuk védeni, hiszen a mentesség elérésével csak mentes státuszú állatokat szabad behozni Magyarországra” – mondta el az MMG Direkt adásában dr. Bognár Lajos, országos főállatorvos.

Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos az MMG Direkt stúdiójában
Dr. Bognár Lajos országos főállatorvos az MMG Direkt stúdiójában
Fotó: Bokor Ádám

A PRRS ugyan emberre nem veszélyes vírus, ám a sertéseknél szaporodási zavarokat, vetélést, alacsonyabb alomszámot, rossz növekedési erélyt okoz, a hízóállományokban a légzőszervi megbetegedésekkel és a másodlagos bakteriális fertőzésekkel, így megnövekedett állategészségügyi kiadásokkal is számolni kell – az okozott gazdasági kárt ezek után bárki megbecsülheti.

„Éppen a magyar eredmények miatt, Dániában is most kezdődik egy országos mentesítési program, illetve Hollandiában vannak még próbálkozások. A magyar mentesítési programnak az volt az újdonsága, hogy területi alapon, állománycserével, illetve vakcinázással egybekötött módon tudtunk fertőtleníteni"

– magyarázta Bognár Lajos.

Fotó: mmg archív
Nagyon szórt volt az állomány, volt olyan megye, ahol az állományok 57 százaléka volt fertőzött, más megyékben pedig egyáltalán nem fordult elő a betegség. Az állattartó telepek közel harmada volt fertőzött, és ehhez képest jutottunk el oda, hogy évi 6-800 millió, összesen 7 milliárd forintos állami befektetéssel mára elmondhatjuk, hogy mentessé vált az ország.” A mentesítés évei alatt folyamatos vérvételekkel vizsgálták az állományokat, és a termelőkkel egyeztetve a fertőzöttség mértékétől függően teljes állománycserét hajtottak végre, vagy vakcinázási program indult.

 

A PRRS-t tehát hazánkba már csak behurcolni lehet. Ennek ellenszere pedig a szigorú járványvédelem fenntartása. Az állategészségügyi szabályok évszázadok óta ugyanazok:

zártan kell tartani az állományt, nem szabad ismeretlen státuszú állatot behozni, nem szabad idegeneket beengedni az állományba – még a háztáji állományba sem!

különböző vírusok
különböző vírusok
Fotó: mmg
„Ezeket a vírusokat, baktériumokat a cipővel, ruhával, eszközökkel is be lehet hozni. Tehát itt elértünk a következő nagyon fontos ponthoz, az állandó takarítás, fertőtlenítés, az eszközök, a ruházat megfelelő karbantartása, tisztítása, cseréje az, ami nagyon fontos” – hangsúlyozta a főállatorvos.

Az állategészségügy státusz megőrzése érdekében az országos főállatorvos sertéscenzust rendelt el. A Nébih elsősorban a kisebb sertéstartók számára egy járványvédelmi útmutatót is készített, amelyet az összeírás során juttatnak el az érintett gazdákhoz.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Szójababot kukorica helyett?

A tavalyi aszály miatt az Egyesült Államok egyes területein a húsmarhák abraktakarmányában részben a szójabab lépett a kukorica helyébe. Kutatók azonban több dologra is figyelmeztetnek a szója etetésével kapcsolatban.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

Az Alltech 2023-as Agri-Food-felmérése

Közzétette legutóbbi globális takarmánytermelési felmérésének adatait az Alltech. Az immár tizenkettedszer elkészített, 142 ország több mint 28 ezer takarmánygyárának adatai alapján készült elemzés szerint a jelentős makrogazdasági kihívások ellenére a világ takarmánytermelése 2022-ben gyakorlatilag változatlan volt, 1,266 milliárd tonna, ami alig 0,42 százalékkal marad el a 2021-estől.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.