Back to top

Szenzoros talajvizsgálatok és egy terepi nap az idei Talajtani Vándorgyűlésen

A 2022-es Talajtani Vándorgyűlésnek a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, Hódmezővásárhelyen adott otthont. A legfrissebb talajtani kutatási eredményekről tartottak előadásokat és posztereket a vándorgyűlés résztvevőinek.

A megnyitó napján Dr. Mikó Edit a kar dékánja a legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy meg kell tudni felelni ennek a nagyon-nagyon változó világnak. Olyan szakembereket kell képezni, akik nem csak a technológiákat ismerik, hanem értik, hogy miért következnek be a környezeti változások, és hogyan tudnak rá gyorsan reagálni. Tóth Tibor, a Talajtani Társaság elnöke a kétévente megrendezésre kerülő vándorgyűlés nyitó beszédében, elfogultság nélkül nagyon fontosnak nevezte azt a témakört, amit a három napos gyűlésen kerül megvitatásra.

Fotó: Agrárminisztérium
Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára beszédében felhívta a figyelmet, hogy az új Közös Agrárpolitika (KAP) 2027-ig tartó időszakában az agráriumra háromszor annyi forrás jut majd, mint korábban, ennek egy részét talajjavításra és –védelemre kell fordítani. A Talajtani Vándorgyűlés első napjáról a részletes beszámolót korábbi cikkünkben: itt olvashatja.

A talajtani szakértők továbbképzésével folytatódott az országos Talajtani Vándorgyűlés második szakmai napja, amelyen négy előadást hallgathattak meg a résztvevők, a társszervező SZTE Mezőgazdasági Kar épületében.

Dr. Tóth Tamás, Geomega Kft.
Dr. Tóth Tamás, Geomega Kft.
Fotó: SZTE Mezőgazdasági Kar
Az első előadó Dr. Tóth Tamás volt, a Geomega Kft. képviseletében, aki a modern geofizikai módszerek alkalmazási lehetőségeit mutatta be a talajtani vizsgálatokban.

Előadásában ismertette a talaj elektromos vezetőképességét befolyásoló tényezőket, valamint a talajok elektromos vezetőképességének mérési módszereit: úgymint az egyenáramú elektromos mérések illetve az elektromágneses mérések.

Elmondta, hogy a geofizikai mérések szoros kapcsolatban vannak a hozamtérképekkel.

Árvai Mátyás előadásában a műholdas és a drónos távérzékelés jellemzőiről és lehetőségeiről beszélt, majd konkrét vizsgálatokat ismertetett, amelyeket elvégeztek a talaj-, termőhely- és élőhely-térképezésben (selyemkóró borítottság vizsgálata, talajlakó emlősök élőhelytérképezése, kisparcellás szántóföldi kísérletek vizsgálata).

Szalai Zoltán ismertette az UV-ViS-NIR diffúz reflektancia alapú mérések alkalmazhatóságának korlátait a talajok vizsgálatában. Elmondta, hogy ezek a mérések segítségül szolgálnak a talajok szervesanyag és agyagtartalmának meghatározásában.

Szabó Brigitta a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak számításáról és térképezéséről tartott előadást.

Kiemelte, hogy a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak a mérése költséges, ezért a mérés helyett különböző becslési módszereket lehet alkalmazni.

Ezt követően ismertette a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak becslésére alkalmazható módszereket, illetve bemutatta egy ilyen becslési módszernek a webes alkalmazását is. Elmondta, hogy készítettek egy az európai talajokra vonatkozó talajhidrológiai térképet is.

Fotó: SZTE Mezőgazdasági Kar

Ugyanezen a napon a szekció előadásokon két további helyszínen a talajgenetika és talajtérképezés, valamint a talajtani oktatás, talajkémia és talajszennyezettségi témáját járták körül a résztvevők.

Az Poszter szekcióban 43 munkát vonultattak fel a Talajtani Vándorgyűlésre érkezők a legkülönfélébb talajtannal kapcsolatos kutatásokat bemutatva.

Fotó: ​​​​SZTE Mezőgazdasági Kar
Az esős idő miatt a korábban tervezett helyszín helyett szintén az SZTE Mezőgazdasági Kar épületében tartották meg a szenzoros talajvizsgálati bemutatót. Ennek részeként a Geomega Kft. munkatársai bemutatták a mérésekhez használt eszközöket. Dr. Tóth Tamás részletezte az eljárások gyakorlati nehézségeit és azok megoldásait, valamint ismertette a terepi naphoz készített mérési eredményeket. Ezt követően Dr. Duray Balázs, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának munkatársa a drónok nyújtotta lehetőségekről beszélt a hallgatóságnak.

Összefoglalójában kiemelte a hiperspektrális eljárások talajtani vonatkozásait.

A Talajtani Vándorgyűlés zárónapján, került sor az úgynevezett Terepi napra. Félő volt, hogy az előző napok időjárása miatt nagy lesz a sár, ezért a Hód-Mezőgazda Zrt. segítségével két traktor vontatású személyszállító pótkocsin érkeztek a szakemberek a talajszelvényekhez Békéssámson határában. Szerencsére gyönyörű napsütés fogadta őket. Több mint 30 talajtani szakértő és kicsivel több kutató és oktató vett részt a talajok leírásában. Most először részletes szenzoros talajvizsgálatok (pl. vezetőképesség) is gazdagították a talajtani információk körét, amire a szakemberek a szelvény vizsgálata közben támaszkodhattak. A jól sikerült terepnap után egy óra körül indult vissza a társaság Hódmezővásárhelyre vagy ki-ki hazafelé.

A talajtani vándorgyűlés során kirajzolódott a Mezőgazdasági Kar törekvése, hogy a tevékenységét a digitális mezőgazdaság oktatása és kutatása érdekében kívánja fejleszteni.
Forrás: 
Talajtani Vándorgyűlés/SZTE Mezőgazdasági Kar

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Rengeteg a kihívás, de fejlesztés nélkül nincs jövő

A FruitVeB kertészeti évértékelő konferenciáján kiemelten szóltak a tervezett támogatási rendszer és a finanszírozási környezet várható hatásairól a fejlesztésekre, valamint a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos szabályok változásairól. Az alágazatok beszámolójából kiderült, hogy a nehézségeken csak a további fejlesztések és a nagyobb fokú együttműködések segíthetnek túljutni.

Minden a termőtalajjal kezdődik

A századforduló és a rendszerváltás talajtani és talajvédelmi tevékenységeiben betöltött elkötelezett munkája és meghatározó szerepe elismeréseként Szabóné Kele Gabriellát, a Fejér Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának nyugalmazott igazgatóhelyettesét tüntették ki a Stefanovits Pál Életműdíjjal december 8-án a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői kampuszán.

A vízimadarak segítenek a növényeknek a klímaváltozás túlélésében

Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai spanyol kutatókkal együttműködve a Velencei-tó tőkés récéinek ürülékmintáit vizsgálva megállapították, hogy nemcsak az eddig ismert békaszőlőfajok terjesztésében vállalnak kulcsszerepet.

Harmonikus nitrogénellátás segíti a terméshozam növelését

A változó energia- és földgáz árak miatt az európai műtrágyagyártás nagy része már hónapok óta gyártási problémákkal néz szembe. A műtrágya ellátás és árazás nagy kihívás elé állítja a magyar gazdákat is. Jelen helyzetben jelentősen megnőtt az innováció szerepe, hiszen a növénytáplálás fejlesztése nagyban hozzájárulhat a növénytermesztés sikeréhez.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.

Fenntartható vízgazdálkodás az élhető jövőért

Hosszútávon fenntartható vízgazdálkodást kell kialakítani, amely az állampolgárok mellett a gazdálkodóknak is élhető jövőt teremt – hangsúlyozta Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára Prágában, a cseh elnökség keretében megrendezett BIOEAST konferencián.

Áremelkedések miatt nőtt a mezőgazdasági kibocsátási érték

A mezőgazdaság teljes kibocsátási értéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot az idei évben, ami 15 százalékkal több az egy évvel korábbinál. A növekedéshez az árak 42 százalékos emelkedése járult hozzá, míg a teljes termelési volumen 19 százalékkal, ezen belül a növénytermesztésé 28, az állattenyésztésé 6,1 százalékkal csökkent, a szolgáltatásoké 1,0 százalékkal nőtt - közölte szerdán első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Agráriskola a végeken

Történelmileg Magyarországot jól „lefedik” a középfokú mezőgazdasági szakképző iskolák, területileg is, vagyis az ország minden településéről viszonylag kevés utazással elérhető valamelyik agrárképzést nyújtó szakoktatási intézmény, technikum vagy szakképző iskola, és legtöbbjük kollégiumi elhelyezést is biztosít.