0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. június 25.

Amikor sok a jóból

Nyáron általában elegendő fény áll rendelkezésre, hiányáról csak helytelen termőhelyválasztás esetén beszélünk (fényigényes növények árnyékos vagy félárnyékos kertben), bár egyes termésükért fogyasztott zöldségféle esetében napos helyen is előfordulhat, hogy hosszabb borús időszak alatt a termés beltartalmi értékei változnak, kevesebb színanyag, vagy cukor képződik.

A növények nagy része nagyobb lombozattal, egymást fedő, árnyékoló levelekkel rendelkezik, a károsan magas fényintenzitás közvetlen hatásait a lombozat határán levő növényi részeken tapasztalhatjuk. Az alsóbb leveleket, a levelek közé bújt terméseket nem éri közvetlenül az erős napfény.

Több zöldségféle kifejezetten érzékeny a megvilágítás hosszára, ezeknél ügyelni kell, hogy olyan fajtát válasszunk, ami fénytartam alapján nyári termesztésre ajánlott.

Spenótot például hosszú nappalok mellett nem tudunk eredményesen termeszteni, mert a növények nem nevelnek fogyasztható leveleket, hanem gyorsan magszárba szöknek.

Így van ez a tavaszi-őszi salátafajtákkal, a hónapos retekkel, valamint a kínai kellel is. Spenót esetében nyáron másik fajt kell használnunk (új-zélandi spenótot), kínai kelt szabadföldön ősszel tudunk csak termeszteni, míg a többi említett fajnál bőségesen találunk nyári termesztésű fajtacsoportokat.

A következőkben sorra vesszük a túlzott fény vagy a nem megfelelő nappalhossz káros hatásait zöldségfajonként.

A paprika zavartalan termékenyülésének és termésképzésének maximuma 20 ezer lux körüli értéken van. (Nyári zavartalan napsütés mellett akár 30-35 ezer lux értékeket is mérhetünk) A túl erős fény azonban nem egymagában érkezik, vele együtt általában károsan magas a hőmérséklet és alacsony a relatív páratartalom. Erős fény hatására a szár ízközei rövidülnek, a levelek kisebbek maradnak, a virágok termékenyülési aránya csökken, szélsőséges esetben nem lesz egyáltalán termés a töveken. Azonban, ha az erős fényintenzitású időszakra a növények már „felnőttek”, elegendő levelük és bimbójuk, terméskezdeményük is van, akkor nem lesz emiatt számottevő terméskiesés.

Sokkal gyakoribb az, hogy a lombozat által nem fedett terméseken napégési tünetek alakulnak ki.

A közvetlen fénynek kitett bogyók nap felőli részén károsodnak a sejtek, szövetek, ami egyébként a közvetlen napfény okozta, túlzott helyi felmelegedés hatására alakul ki. Az elhalt szövetrészeken kivilágosodó-beszáradó folt jelenik meg.

Hasonló napégés jelenhet meg paradicsombogyókon is, de a piros bogyójú fajtákon megfigyelhetjük azt is, hogy az erős napsütésnek kitett bogyók nem pirosodnak be megfelelően. Ez is a fény és hőmérséklet közös hatása, 32 °C fölött ugyanis gátolt a paradicsom piros színanyagának, a likopinnak a szintézise. Így a bogyó foltos lesz: sárga, narancssárga vagy fakó piros színű.

Súlyosabb esetben, amikor a sejtek, szövetek pusztulnak, ezüstösfehér foltok képződnek a bogyókon. A napégés a leveleken is megjelenhet, perzselésszerű, beszáradó foltok formájában a levéllemezeken, valamint a csészelevelek szélén is.

A napégés tünetei a tojásgyümölcs esetében is megfigyelhetők a felsőbb leveleken, ritkábban pedig a termésen is. A fajták nappalhosszúság igénye eltérő, a termesztésben rövid- és hosszúnappalos, valamint nappalközömbös fajták egyaránt fellelhetők. Szabadföldre a hosszúnappalos vagy a nappalközömbös fajtákat válasszuk.

Korai burgonyánál a fény káros hatásai leginkább a földdel nem jól fedett gumókon alakulnak ki. Ha a töltögetés nem megfelelő, bezöldül a héj és az alatta lévő szövetek. A zöld részek fogyasztása káros az emberi egészségre szolanintartalmuk miatt. Azt a tapasztalatot is érdemes figyelembe venni, hogy a korai burgonya gumói szedés után is bezöldülhetnek, ha fényen tároljuk azokat!

A paprikához és paradicsomhoz hasonlóan, a kabakosoknál is megjelenhet a napégés tünete, a leveleken szinte minden fajon, a termésen pedig főként görögdinnyénél. Uborkánál szinte minden szabadföldi állományban megfigyelhető, hogy a napnak legjobban kitett leveleken az érközök világosodnak, sárgulnak, majd elszáradnak (mindez 1-3 nap leforgása alatt lezajlik). Görögdinnyénél a termésen kivilágosodó folt jelenik meg, a termések pedig hamar „túlérnek”, legalábbis a hús állaga és íze alapján. Ha a megszokottnál hosszabb, több napos erősen felhős időszak köszönt be, a termések kevésbé lesznek édesek.

A hüvelyes zöldségek közül a zöldborsó egyébként is főként tavaszi növény, de időnként másodvetésben is termesztik, amikor a magas fényintenzitás hatására jellegzetesen rövid ízközei lesznek.

A borsó egyébként nyári vetésben kevés levelet fejleszt, majd csak néhány, általában kisebb hüvelyt, benne kevés, kis maggal, de ez inkább a hőmérséklet hatása, kombinálva valamelyest az erős fénnyel. Bab másodvetésénél – főként szemes bab esetében – javasolt a nappalközömbös fajták választása. A túl erős napsugárzás és az attól kialakuló magas helyi hőmérséklet hatására a bableveleken is megfigyelhető a napégés sárgulással, majd gyors száradással járó folyamata, míg a napnak kitett hüvelyeken vizenyős foltokat figyelhetünk meg, amelyek később rozsdabarnára színeződnek.

A káposztafélék közül a karfiolt kell mindenképpen megemlíteni, mint a túlzott fényerősségre kedvezőtlenül reagáló zöldségfélét. Ha a rózsát nem takarja lomb, a rózsa sárgulhat, majd lilás színű lesz, és legtöbbször kesernyés ízű.

A gyökérzöldségeknél a fénnyel kapcsolatos rendellenességek közül a sárgarépa zöldfejűségét kell megemlíteni, azaz amikor a földből kilógó „fejrészt” fény éri, az bezöldül. Ennek a zöld résznek a kedvezőtlen színhatás mellett legtöbbször kesernyés az íze. Különösen akkor alakul ki, ha kötött a talaj (a gyökér kitolja magát, mert nehéz lefelé haladni), vagy a laza talaj lemosódik bakhátas termesztésnél, esetleg nem vetettük elég mélyre. Valamelyest segít, ha erősebb lombú fajtát választunk, de általában érdemes ezt a jelenséget enyhe töltögetéssel megelőzni, akár síkművelésben is.

A levélzöldségek esetében, a már említett spenót és a salátafélék nappalhosszúságra való érzékenysége mellett az is előfordul, hogy egyes fajok, fajtatípusok erős fény hatására túl kemény, rostos, nehezen emészthető leveleket fejlesztenek. A cikória és egyes endíviasaláták árnyékolás nélkül, fényen fejlődő zöld részei fogyaszthatatlanul keserűek, a fény hatására alkaloidok képződnek bennük. A fényerősség növekedésével a keserű íz fokozódik.

Vöröshagyma és fokhagyma esetében a hagymarész hosszú nappalokon fejlődik ki. Az erős fény ellen a levelek alakjuk, méretük, irányuk alapján is jól védekeznek, de a vöröshagymánál a hagymafejek húsos pikkelylevelei bezöldülnek, tárolhatóságuk rosszabb lesz, ha fény éri őket.

Erre a talajfelszínhez közeli, kilátszódó hagymafejek esetében, valamint felszedés után, utóérleléskor (szárításkor) is kell figyelni. A póréhagyma fejlődésére általában nem káros a sok fény, de a fogyasztott szárrész meghosszabbításáért földdel töltögetjük a töveket. A töltögetésnek körkörösnek kell lennie, hogy egyenletesen legyenek „fehérek” a szárak.

A károsan erős fény ellen a területválasztáson és fajtaválasztáson kívül agrotechnikai módszerekkel is védekezhetünk. Legtöbbször takarni igyekszünk a növényeket, vagy az érzékeny növényi részeket. Talán a legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás a megfelelő növénysűrűség kialakítása, amikor a növények egymást árnyékolhatják. A lombozat méretének szabályozása (önárnyékolás) elsősorban a tápanyag- és vízellátás szabályozásával (erősebb levélzet nevelése), karfiolnál, egyes salátaféléknél saját leveleik rátörésével vagy összekötözésével érhető el. Növényállomány árnyékolására felmerülhet még árnyékolóhálók alkalmazása, azonban azoknak mozgathatóknak kell lenniük, ami általában költséges és bonyolult megoldás.

Bár a nyárnak legtöbbször örülünk – a napsütés, a fény és a meleg, többségünknek a több szabadidő jobb hangulatot eredményez, mint más évszakok –, és a zöldségnövények többsége is kedveli a meleget és a sok fényt, bosszúságot is okozhat a nyári időjárás.

Túl meleg, aszály, kevés légmozgás – ezek általános problémák, de minden évben gondot okoz a hirtelen változó időjárás. Ezeket a hirtelen eseményeket legtöbbször csak tehetetlenül nézzük, van azonban, amire felkészülhetünk, ha ismerjük a növényeink igényeit, jó fajtákat és technológiát választunk. Ebben a cikkben főként a túl sok fény kérdésével foglalkozunk.

Forrás: Kerti Kalendárium