0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Rugalmasság és egyszerűsítés az AKG jövője

A 35. Bábolnai Gazdanapokon ismét számos szakmai kerekasztal-beszélgetést tartottak annak érdekében, hogy a gazdák hasznos információkhoz jussanak az agráriumot érintő különféle témákban. Egyike volt ezeknek az Agrár-környezetgazdálkodás (AKG) kerekasztal-beszélgetés, ahol az AKG támogatási rendszer működéséről, hasznosságáról, következő ciklusában a további módosításairól volt szó.

youtube://v/ux_fGC4oZGs

A Fórum Színpadon tartott kerekasztal-beszélgetés moderátora Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesület elnöke volt, aki egyebek mellett arról kérdezte Kovács László Zsoltot, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége tagját, Zászlós Tibort, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnökét, Nagy Attilát, az Agrárminisztérium Fejlesztéspolitikai Főosztály főosztályvezetőjét, Várszegi Gábort, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkönyezet-védelmi Igazgatóság osztályvezetőjét, Holló Mátyást, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnökségi tagját, valamint Bátor Árpádot, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet elnökét, hogy az AKG támogatási rendszerének jelenlegi formája, mennyire sikeres és alkalmazható a valóságban.

Zászlós Tibor ezt a kérdést állattenyésztői oldalról közelítette meg, kifejtette: az AKG kedvezően érinti az állattartókat, hiszen olyan fenntarthatósági elképzeléseket kell megvalósítani az állattenyésztőnek, ami a környezetvédelemmel, a fenntarthatósággal és nyilvánvaló, a jövő gazdálkodásával foglalkozik.

Hozzátette, az állattenyésztés mindig is híve volt az AKG-nak, az is marad, hiszen az ágazat szereplői szeretik az állatot, a természetet és a későbbiekben is olyan élelmiszert akarnak előállítani, amelyik megfelelő körülmények között készül el.

Kovács László Zsolt növénytermesztői oldalról elmondta: „Ha AKG nem lenne, akkor a gabonatermesztőknek sok esetben, különösen az Alföldön és az aszály sújtotta régiókban gazdálkodók esetében, nagyon nagy problémájuk lenne.”

Ehhez hozzátette, az AKG támogatások biztos forrást jelentenek a gazdáknak, amennyiben teljesítik a feltételeket. Ezzel pedig a hiteleiket, a különböző ráfordításaikat tudják kompenzálni, fedezni.

A szaktanácsadókra kitérve az előadók megjegyezték, abban kell segíteni a gazdálkodókat, hogy a kötelező előírásokon felül olyan plusz vállalásokat tegyenek az érintettek, ami a környezetkímélő gazdálkodást segíti, de úgy, hogy meg is lehessen azokat valósítani. Ezen túlmenően a szaktanácsadókra olyan további feladatok is hárulnak, mint a kötelezettségek betartásában a határidőkre való figyelmeztetések, valamint a képzésekre való felhívások.  Persze a gazdálkodók is arra törekszenek, hogy minél egyszerűbben gazdálkodjanak kellő jövedelmezőség ellenében.

Az előírások betartásával kapcsolatban az előadók továbbá kifejtették véleményüket, miszerint a növényvédelmi és tápanyag-utánpótlási direktívák egyaránt fontosak, az adott terület biodiverzitásának a fenntartása viszont csak természetvédelmi kitűzésekkel, legeltetéssel biztosított.

Ugyanakkor a hatóanyagok kivonásával az integrált növényvédelem egyre nehezebbé válik. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb növényélettani, kártevő ismereti szaktudásra van szüksége a gazdáknak – valamint a környezetben élő hasznos élőlények megfelelő hasznosítása is fontos feladat. Ugyanakkor mindezek összehangolására ebben az esetben is egyre nagyobb szükség van a szaktanácsadókra.

Nagy Attila felhívta a megjelentek figyelmét, az Agrárminisztérium továbbra is nyitott a gazdák visszajelzéseire és újabb észrevételeikre annak érdekében, hogy az AKG pályázatok és támogatások minél alkalmazhatóbbak és hatékonyabbak legyen a jövőben.

Az AKG jövőbeli módosítása kapcsán a kerekasztal-beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy a feltételek lehetnének rugalmasabbak, azaz a különböző programokon belül is lehessen átjárhatóság, akár éves ciklusban is. A másik módosítási javaslat az előírások egyszerűsítését taglalta, főként adminisztrációs oldalról.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu