Az első legkiterjedtebb kutatási tanulmányt az alacsony szénhidrát- és magas zsírtartalmú diétával kapcsolatban a kettes típusú cukorbetegségben és zsírmájban szenvedő betegeken végezték Dániában. A hat hónapon át tartó vizsgálat során megállapították, hogy ez az étrend javította a nem alkoholos zsírmájat (NAFLD), amely világszerte az emberek több mint 25%-át, valamint a 2-es típusú cukorbetegek 55%-át érinti. Ugyanakkor a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők vércukorszintjére is pozitív hatással volt ez az étrend.
„Ha a májban zsír halmozódik fel, akkor előnyös lehet a zsírok fogyasztása” – mondta Camilla Dalby Hansen, klinikai kutatási asszisztens, a dániai Odense Egyetemi Kórház orvosa a tanulmány eredményeit ismertetve a londoni Nemzetközi Májkongresszuson.
Az alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú étrendet „egy klasszikus, zsírszegény diétás étrenddel” hasonlították össze, amely alacsony zsírtartalmú és magas teljes kiőrlésű gabonafélékben, például zabban, burgonyában és zöldségekben gazdag. Ezzel szemben az alacsony szénhidráttartalmú, magas zsírtartalmú étrend „nagyon magas zsírtartalmú”. „Elsősorban egészséges zsírokat, például avokádót, olívaolajat, dióféléket és magvakat, de sajtot, tejszínt, magas zsírtartalmú tejtermékeket is tartalmaz” – mondta Hansen.
Negyed liter olívaolajnak megfelelő zsír
A résztvevők naponta negyed liter olívaolajnak megfelelő zsírt fogyasztottak. „Tényleg sokat kellett változtatniuk a gondolkodásmódjukon, mert nehéz volt elkezdeniük ennyi zsírt enni. Ugyanis évtizedeken át azt hallották, hogy a zsírfogyasztás egészségtelen” – mondta Hansen.
A százhatvanöt résztvevő hat hónapon keresztül folytatta ezt az étrendet, amely során különböző vizsgálatokat végeztek, többek között májbiopsziát is. „Azt mondtuk a résztvevőknek, hogy egyenek nyugodtan, amíg jóllaknak. Ezt nagy előnynek találtuk, mert a mai diétákkal kapcsolatban a legfőbb probléma az, hogy hosszú távon nagyon nehéz fenntartani őket” – emelte ki Hansen.
Míg az egészséges zsírok fogyasztását ajánlották, az LDL-koleszterin, más néven „rossz koleszterin” eredményei nem változtak attól függően, hogy a résztvevők egészséges vagy telített zsírokat fogyasztottak-e, amelyek például szalonnából származnak. „Ez volt a hipotézisünk, hogy ha sok telített zsírt fogyasztanak, akkor az talán befolyásolja az LDL-eredményeket, de nem ezt láttuk” – mondta Hansen. Hozzátette, hogy ezek az eredmények a jövőben talán több lehetőséget adnak a betegeknek, hogy maguk választhassák ki, mi illik az életmódjukba
– mondta Hansen. Hozzátette, hogy a diéta követése során elengedhetetlen az orvossal való rendszeres konzultálás és az utóellenőrzések elvégzése.
A tanulmányt kommentálva Zobair M. Younossi, az amerikai Inova Fairfax Medical Campus orvosi tanszékének elnöke kiemelte, hogy hosszú távú adatokra van szükség ahhoz, hogy megértsük ennek a diétának a valódi eredményét.