Back to top

A hőhullám a tengerben is "aszályt" okozott

Spanyolországban rekord hosszú ideig, 42 napig tartott nyáron a hőhullám, aminek eredményeképp a Ebro torkolatánál a víz hőmérséklete elérte a 30 fokot. Ennek következtében az osztrigatelepek elpusztultak, de a tengeri ökoszisztémát is az "elsivatagosodás" fenyegeti.

A szakértők már július végén arra figyelmeztettek, hogy a mediterrán vidék nyugati részét sújtó kivételes tengeri hőhullám súlyos veszélyt jelent a vízi ökoszisztémára.

„A magas hőmérsékletek lerövidítik a szezont” – idézi a Phys.org Javier Franch osztrigatenyésztőt, aki három évtizede dolgozik az ágazatban, mely idén negyedével esett vissza.

Katalóniában, az Ebro folyó deltavidékének érzékeny partvidéki ökoszisztémájában keveredik az édes és sós, amit most a könyörtelenül tűző nap forralt fel. Normál esetben a vízben úszó fakeretekről lelógó köteleken akár 20 kilogramm osztriga is „megterem”. Most azonban senki sem dolgozik – nincs mit begyűjteni.

Carles Fernandez, az Ebro deltavidékén működő puhatestű tenyésztők szövetségének tanácsadója rámutatott, hogy a vízben hagyott osztriga-termés elvesztett. Bár ez már nem volt nagy mennyiség, mivel igyekeztek minél korábban begyűjteni a puhatestűeket, hogy csökkentsék a veszteségeiket.

„A probléma az, hogy a jövő évi fiatal állományt is elvesztettük, ami óriási költségeket jelent a következő évre vetítve”

– tette hozzá.

A hőhullám 150 tonnányi kereskedelmi méretű osztrigát pusztított el, és további 1000 tonnányi fiatalabb állomány semmisült meg a deltavidéken a becslések szerint.

A termelők számításai szerint 1 millió eurónál is nagyobb veszteséggel számolnak, mivel jövőre Olaszországból vagy Görögországból kell majd beszerezniük a növendék állományt.

„Amikor egy hétig 28 fok felett van a hőmérséklet, akkor előfordulnak veszteségek, de ezen a nyáron majd’ másfél hónapig tartott ez az időszak” – mondta Gerardo Bonet, a szövetség vezetője.

Az Ebro deltavidéke általában 3500 tonna kagylót és 800 tonna osztrigát szolgáltat, ezzel Katalónia Spanyolország második legnagyobb termelője, bár még így is jóval elmarad Galíciától, mely az északnyugati régióban, a hűvösebb atlanti partvidék előnyösebb időjárási körülményeit élvezi.

Az Ebro folyó deltájában nagy hagyománya van az osztriga és kagyló termelésnek
Az Ebro folyó deltájában nagy hagyománya van az osztriga és kagyló termelésnek
Fotó: Pixabay

Évek óta egyre rövidül a betakarítási időszak a deltában, mely korábban áprilistól augusztusig tartott.

Néhány tengeri élőlény populációja képtelen ilyen magas hőmérsékleten túlélni hosszú időn keresztül, ezért tömeges elhullásokra kell számítani, mutatott rá Emma Cebrian tengerbiológus, a Spanyol Nemzeti Kutató Tanács tagja (Spanish National Research Council, CISC).

„Képzeljünk el egy erdőt, ahol a fák 60-80 százaléka haldoklik, és ennek hatását a hozzá kapcsolódó biodiverzitásra” – tette hozzá.

A szárazföldi hőhullámok egy másikat generáltak a tengerben, ami elképzelhető, hogy a mediterrán térségben a legsúlyosabb az 1980-as évek óta – legalábbis egy folyamatban lévő adatelemzés szerint, melynek végleges eredménye novemberre várható.

Bár a tengeri hőhullámok nem újkeletűek, de egyre extrémebbé válnak és következményeik is egyre súlyosabbak.

A szakemberek szerint a mediterrán térség egyre inkább „trópusiasodik”, amit a puhatestű tenyésztők a saját bőrükön tapasztalnak.

Franch azon tépelődik, hogy növelnie kellene magasabb hőmérsékletet is tűrő osztriga-félének részarányát a tenyészetében. Jelenleg ez a hőtűrő puhatestű mindössze 10 százalékát teszi ki a teljes termelésének. Azonban reménykedik benne, hogy ennek segítségével biztosítható nem csak saját vállalkozásának jövője, de annak a 800 főnyi embernek is, akik az ágazatban dolgoznak az Ebro deltavidékén.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Századik születésnapját ünnepli a szegedi füvészkert

Százéves a Szegedi Tudományegyetem füvészkertje, a centenáriumot egész napos rendezvénnyel, fotókiállítással, gyermekprogramokkal és a Kaláka együttes koncertjével köszöntik szombaton - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Kevesebb gabona jut az éhező országokba

Megnyílt ugyan a gabonafolyosó, azonban az ENSZ szeptember 29-i adatai szerint 238 szállító konténerhajó indult el az ukrán kikötőkből, és 5,5 millió tonna gabonát szállít. Az áru nagy része a közepes és a magas jövedelmű országokba megy.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

Ön is segítheti a halak védelmét

A lakosság segítségét kérik a halak vándorlását akadályozó magyarországi gátak feltérképezéséhez a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI).

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.