Back to top

Öntözésfejlesztés: kormány-előterjesztés jön ősszel

Stratégiai kérdés az öntözés – ezzel a címmel rendeztek kerekasztalbeszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Földügyi Központ és működő öntözési közösségek részvételével a Bábolnai Gazdanapokon szeptember 10-én.

Öntözésfejlesztés - Kormányelőterjesztés jön ősszel | MMG

A NAK, a vízügy és az Agrárközgazdasági Intézet 2018-as országos vízigényfelmérése alapján, amibe 43 ezer gazdálkodó vontak be 1,2 millió hektáros területen, 300 ezer hektár öntözésbe vonását tűzték ki célként, amire számos kormányhatározat született. A főművi fejlesztések megvalósítása a vízügyi főigazgatóság feladata – mondta el Tasnádi Gabriella, a NAK vezető vízgazdálkodási szakértője.

Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Fotó: Kiss Gergely

A rendszerváltás előtt közel 400 ezer hektár termőterület volt öntözhető Magyarországon, de azt követően annyira visszaesett az igény, hogy a csatornák kapacitása rendkívüli módon lecsökkent – tájékoztatott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A megszűnt vízgazdálkodási társulatoktól 28 ezer kilométer csatornarendszer kezelését vette át a vízügy, amely eléggé megterhelő volt, és amikor elkezdtek gondolkodni a fejlesztések irányán, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hol van ezekre a legnagyobb igény.

Ez alapján állították össze az úgynevezett 104-es beruházási listát, amely tartalmazza az államilag fenntartott öntözési főművek korszerűsítésének menetét, és el is indultak a fejlesztések a Homokhátságon, valamint sok más területen.

Kínálati oldalon két külön program is kezeli a vízháztartási deficitet azokon a területeken, amelyeket gravitációs módon nem lehet ellátni: a Nyírségben és a teljes Homokhátságon. Ezeknek a projekteknek jelenleg a tervezése folyik, és akkor indulhat el a megvalósításuk, ha erre a költségvetés vagy az európai uniós támogatások forrást biztosítanak. A főigazgató hangsúlyozta: a főművek kapacitása „fel fog nőni az igényekhez”, de fontos, hogy „jól tudjuk megfogalmazni ezeket az igényeket”, vagyis oda jusson el a víz, ahol a legnagyobb az öntözési igény.

Fotó: MTI - Rosta Tibor

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: a rendkívüli öntözés lehetőségével idén 11 ezer hektáron éltek a gazdálkodók. Teljes egészében nem tudták kielégíteni az igényeket, azok élveztek elsőséget, akiknek volt vízhasználati szerződésük, de hosszú távon hasznos tudni, hol léptek fel rendkívüli igények.

A vízkereslet elmúlt években lezajlott fejlesztéséről Borsfai Atilla, a Nemzeti Földügyi Központ öntözésfejlesztési főosztályvezetője beszélt. Mint mondta, az NFK említett főosztálya nem hatóság, hanem a nemzeti öntözési ügynökség szerepét tölti be. Az a feladata, hogy a vízkeresleti oldal minél jobban illeszkedjen a kínálati oldali fejlesztésekhez, és minél előbb megvalósuljon az öntözött területek jelentős növelése. Hozzátette:

ma mintegy 200 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, amelyből 100-110 ezer hektárt öntöznek. Ezt szeretnék a következő évtizedben megduplázni, az évtized végéig pedig a 400 ezer hektár elérése a cél.

Bemutatta az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozást, hangsúlyozva, hogy akár 70 százalékos támogatási intenzitást is igénybe vehetnek a fejlesztéseikhez. A vidékfejlesztési program keretében jelenleg 100 milliárd forint áll rendelkezésre az egyéni gazdaságok és öntözési közösségek fejlesztéseinek támogatására, amelyből 48-50 millióról már támogatási döntés született, 18 milliós igény még elbírálás alatt áll, 23-25 millióra pedig még lehet pályázni december 31-ig. Tasnádi Gabriella ezt azzal egészítette ki, hogy vélhetően jó félévvel meg fogják hosszabbítani az év végéig tartó pályázati felhívást.

Biztatott a pályázatok benyújtására, mondván: a hozambiztonság megteremtése nemzetgazdasági érdek, és minél többen kezdenek öntözésbe, annál több termelő fogja finanszírozni egy-egy adott csatornaszakasz fenntartását. A vízgazdálkodás növekvő jelentőségét már az új KAP is tükrözi: a vízmegtartásra vonatkozó, eddig opcionális támogatások egyre inkább előírássá válnak.

A 104-es főművi fejlesztési lista alapján folyamatosan egyeztet a vízüggyel az NFK – húzta alá Borsfai Atilla -, hogy minél közelebb vigyék az elérhető vizet a gazdákhoz.

Durván 760 folyókilométer főművekhez kapcsolódó és további 1971 folyókilométer nem főművekhez kapcsolódó harmadlagos vízmű korszerűsítésére lenne szükség a vízkereslet kielégítéséhez, amely összesen 300-350 ezer hektár öntözésbe vonását tenné lehetővé. Ennek óriási jelentősége lenne az élelmiszertermelésben, de több 100 milliárdos beruházást jelent a következő tíz évben.

Az első hazai öntözési közösségek egyike a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség, amely közel két éves tervezési folyamat eredményeként valósult meg, 38 termelő, kft-k és őstermelők összefogásával. Nem volt egyszerű feladat a különálló termelői egységek összekovácsolása és a pályázatok benyújtása – mondta Szigeti Tamás ügyvezető -, amit még a COVID is hátráltatott. Egyesülésük a pályázati támogatások elnyerését célozta. Vízügyi beruházásaikra, új eszközök, gépek beszerzésére 70 százalékos támogatási intenzitás mellett 90 millió forint támogatásban részesültek, fenntartásra és üzemeltetésre pedig 180 millió forintot kaptak 3 évre. Utóbbi a humánerőforrás költségeit is fedezi. Hálásak az NFK és az AM támogatásáért. Az országban az elsők között már meg is kapták a támogatás első részletét, amely szintén nem volt egyszerű, mivel az irányító hatóság és az Államkincstár részére is új feladatot jelentett.

Az emelkedő energiaárak mellett különösen fontos számukra a támogatás. 2021-ben 20 forintot fizettek egy köbméter víz kitermelésére elegendő áramért, idén 43-at, jövőre pedig 200 forint körüli összegről egyeztet velük a szolgáltató.

Az NFK támogatásával, koordinálásával 1300 hektárra szereztek érvényes vízjogi engedélyt. 700 hektáron gazdálkodnak, amiből a vetésforgó szabályait követve 4-500 hektár vízigényes kerti kultúrát, jelentős részben fűszerpaprikát, emellett csemegekukoricát, fokhagymát, káposztaféléket öntöznek évente.

A 2021 áprilisában alapított Balatonszéplaki Öntözési és Szolgáltató Szövetkezet a tihanyi káptalan egykori birtokán jött létre, amelyet 1949-ben állami gazdasággá alakítottak – számolt be Volenszki Tamás elnök. A területen 1957-ben létesült az első gyümölcsültetvény, amit még árasztásos öntözéssel tápláltak, majd 1963 és ’67 között megépítették a ma is használt csővezetékes rendszert. A területen gazdálkodók a NAK-tól, az AM-tól és az NFK-tól kértek segítséget öntözési közösségük létrehozásához. Huszonegy tagjuk között 90 és 0,5 hektáros gazdálkodók is akadnak. A szövetkezeti formát választották, mivel igazságosnak érezték, hogy mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik. Az öntözési rendszer modernizálásáról, fejlesztéséről folyamatosan egyeztetnek az NFK-val és a kamarával. Vízjogi engedélyük évi 300 ezer köbméterre szól, amely elhanyagolható mennyiség ahhoz képest, hogy egyetlen forró nyári napon 500 ezer köbméter párolog el a Balatonból.

A hazai öntözés jövője kapcsán Láng István elmondta:

nem biztos, hogy helytálló a sokat emlegetett megállapítás, ami szerint „víztermelő ország” vagyunk. A Tiszából idén csak két hónapig folyt le nagyobb mennyiség, mint amennyi beérkezett. A Duna mentén a geomorfológiai viszonyok miatt nincs hely tározásra, és ugyanez a helyzet a Drávával is. Egyszerűnek tűnhet tározókat építeni, de nagyobb realitása van a mederduzzasztásnak és a vízpótlásnak.

Jelenleg 150 tározó van az országban, 18 épült a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, és 17-et terveznek a következőben, de ezek lokális jelentőségűek. A vásárhelyi tározók építésekor mindenki tiltakozott a kisajátítás ellen, és minden elöntéskor kármentesítést kell fizetni, ami nem tesz lehetővé tartós vízborítást. A síkvidékeken eleve mélyebb tározókat kell építeni, mert különben a víz elromlik, öntözésre alkalmatlanná válik. A Kisköre és Csongrád közötti szakaszon 220 millió köbméter víz hiányzik a talajból a Tisza alacsony szintje miatt, ami a vízkivételi lehetőségeket is korlátozza. Lehet preferálni a tározást, de a vízkészlet kijuttatása a legnagyobb probléma. „A főműveknek kell felnőniük” ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen az öntözési területeket.

Egyelőre nem lehet tudni, mennyivel fogja növelni a vízkészletjárulékot és vízszolgáltatási díjat az energiaáremelés, de Láng István szerint mindenképpen kormányzati döntésre van szükség a kérdésben, mivel a díjakat az elmúlt 2 évben nem lehetett emelni, amit 2020 után 490 millió, 2021 után pedig 1,4 milliárd forinttal kompenzált az állam. A szolgáltatási szerződéseket márciusig kell megkötni.

Borsfai Atilla hozzátette, hogy

a vízkivételi díjak változók. Ahol gravitációs a rendszer, ott lényegesen alacsonyabbak, mint ott, ahol szivattyúval kell kiemelni a vizet.

Annak is komoly anyagi vonzata lesz, ha egyszer kiépül és egységes állami kezelésbe kerül az akár 3200 folyamkilométernyi harmadlagos vízmű, amivel el lehetne érni a már említett 400 ezer hektáros öntözést. Őszre kormány-előterjesztés készül a következő tíz évre vonatkozó középtávú öntözésfejlesztési tervek ütemezéséről és forrásairól.

A 127 öntözési közösség 59-60 ezer hektárt öntöz, amiből 43 ezer hektár újonnan bevont terület. Az érintett termelők legalább 25 százaléka sehol sem öntözött korábban, ami jelzi, hogy a gazdatársadalom is „megmozdult”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A túlélésünk érdekében szükséges a zöldítés

Ha nem tesszük meg a zöld fordulatot, akkor az emberiségnek nincs jövője - hívta fel a figyelmet az ENSZ Közgyűlésének elnöke kedden az energiaügyekről, klímaügyekről és zöld átmenetről szóló kerekasztal-fórumon a szervezet New York-i székházában magyar szervezésben.

Szorosabbra fűzik a magyar-üzbég agrárkapcsolatokat

A kertészetek és üvegházak fejlesztéséről, a szőlészet és borászat vonatkozásában, valamint a 2023-2024-es időszakra vonatkozó munkatervről írt alá három megállapodást Nagy István agrárminiszter Aziz Voitov üzbég mezőgazdasági tárcavezetővel kedden, Budapesten.

33. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Szeptember végén került megrendezésre immár 33. alkalommal a Nyúltenyésztési Tudományos Nap. A Kaposváron tartott rendezvényen az ágazat szereplői a hazai kutatók legfrissebb tudományos kutatási irányait és eredményeit ismerhették meg, majd sor került az ágazat helyzetét összefoglaló kerekasztal beszélgetésre is.

Megjelent a feldolgozóipari kkv-k energiatámogatási programjának pályázati felhívása

Megjelent a feldolgozóipari kis- és közepes vállalkozások (kkv) energiatámogatási programjának pályázati felhívása; a pályázatra október 20-ától regisztrálhatnak az energiaintenzív cégek - közölte a Technológiai és Ipari Minisztérium a közösségi oldalán hétvégén.

Október közepétől kezdődik a közvetlen támogatások előlegfizetése

Október 17-től Magyarország - az elmúlt évekhez hasonlóan - a közvetlen támogatások esetében megindítja az előlegfizetést a gazdálkodók számára.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Gazdafórum a Szigeti Farmon: terítéken a zöldítés

A Kalocsa melletti Szigeti Farmon tartott gazdafórum fő témái a közös agrárpolitika változásai voltak, élükön a zöld alapszabályokat (Zöld Felépítmény) tartalmazó agrárkörnyezet-gazdálkodási (AKG), és az új elemként induló, önkéntes agro-ökológiai programokkal (AÖP). A szeptember végi tanácskozásra mintegy 90 helyi és dél-alföldi termelő érkezett.

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

A Földön minden nyolcadik madárfajt a kihalás fenyegeti

Négyévente teszi közzé jelentését a BirdLife International a Föld madárvilágának helyzetéről. Az idei beszámoló szerint a mezőgazdaság terjeszkedése és egyre nagyobb intenzitása a fajok 73 százalékát fenyegeti. De a fakitermelés, az idegenhonos fajok térhódítása, a természeti erőforrások kiaknázása és az éghajlatváltozás is szerepel a veszélyforrások között.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.