Back to top

Öntözésfejlesztés: kormány-előterjesztés jön ősszel

Stratégiai kérdés az öntözés – ezzel a címmel rendeztek kerekasztalbeszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Földügyi Központ és működő öntözési közösségek részvételével a Bábolnai Gazdanapokon szeptember 10-én.

Öntözésfejlesztés - Kormányelőterjesztés jön ősszel | MMG

A NAK, a vízügy és az Agrárközgazdasági Intézet 2018-as országos vízigényfelmérése alapján, amibe 43 ezer gazdálkodó vontak be 1,2 millió hektáros területen, 300 ezer hektár öntözésbe vonását tűzték ki célként, amire számos kormányhatározat született. A főművi fejlesztések megvalósítása a vízügyi főigazgatóság feladata – mondta el Tasnádi Gabriella, a NAK vezető vízgazdálkodási szakértője.

Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Fotó: Kiss Gergely

A rendszerváltás előtt közel 400 ezer hektár termőterület volt öntözhető Magyarországon, de azt követően annyira visszaesett az igény, hogy a csatornák kapacitása rendkívüli módon lecsökkent – tájékoztatott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A megszűnt vízgazdálkodási társulatoktól 28 ezer kilométer csatornarendszer kezelését vette át a vízügy, amely eléggé megterhelő volt, és amikor elkezdtek gondolkodni a fejlesztések irányán, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hol van ezekre a legnagyobb igény.

Ez alapján állították össze az úgynevezett 104-es beruházási listát, amely tartalmazza az államilag fenntartott öntözési főművek korszerűsítésének menetét, és el is indultak a fejlesztések a Homokhátságon, valamint sok más területen.

Kínálati oldalon két külön program is kezeli a vízháztartási deficitet azokon a területeken, amelyeket gravitációs módon nem lehet ellátni: a Nyírségben és a teljes Homokhátságon. Ezeknek a projekteknek jelenleg a tervezése folyik, és akkor indulhat el a megvalósításuk, ha erre a költségvetés vagy az európai uniós támogatások forrást biztosítanak. A főigazgató hangsúlyozta: a főművek kapacitása „fel fog nőni az igényekhez”, de fontos, hogy „jól tudjuk megfogalmazni ezeket az igényeket”, vagyis oda jusson el a víz, ahol a legnagyobb az öntözési igény.

Fotó: MTI - Rosta Tibor

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: a rendkívüli öntözés lehetőségével idén 11 ezer hektáron éltek a gazdálkodók. Teljes egészében nem tudták kielégíteni az igényeket, azok élveztek elsőséget, akiknek volt vízhasználati szerződésük, de hosszú távon hasznos tudni, hol léptek fel rendkívüli igények.

A vízkereslet elmúlt években lezajlott fejlesztéséről Borsfai Atilla, a Nemzeti Földügyi Központ öntözésfejlesztési főosztályvezetője beszélt. Mint mondta, az NFK említett főosztálya nem hatóság, hanem a nemzeti öntözési ügynökség szerepét tölti be. Az a feladata, hogy a vízkeresleti oldal minél jobban illeszkedjen a kínálati oldali fejlesztésekhez, és minél előbb megvalósuljon az öntözött területek jelentős növelése. Hozzátette:

ma mintegy 200 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, amelyből 100-110 ezer hektárt öntöznek. Ezt szeretnék a következő évtizedben megduplázni, az évtized végéig pedig a 400 ezer hektár elérése a cél.

Bemutatta az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozást, hangsúlyozva, hogy akár 70 százalékos támogatási intenzitást is igénybe vehetnek a fejlesztéseikhez. A vidékfejlesztési program keretében jelenleg 100 milliárd forint áll rendelkezésre az egyéni gazdaságok és öntözési közösségek fejlesztéseinek támogatására, amelyből 48-50 millióról már támogatási döntés született, 18 milliós igény még elbírálás alatt áll, 23-25 millióra pedig még lehet pályázni december 31-ig. Tasnádi Gabriella ezt azzal egészítette ki, hogy vélhetően jó félévvel meg fogják hosszabbítani az év végéig tartó pályázati felhívást.

Biztatott a pályázatok benyújtására, mondván: a hozambiztonság megteremtése nemzetgazdasági érdek, és minél többen kezdenek öntözésbe, annál több termelő fogja finanszírozni egy-egy adott csatornaszakasz fenntartását. A vízgazdálkodás növekvő jelentőségét már az új KAP is tükrözi: a vízmegtartásra vonatkozó, eddig opcionális támogatások egyre inkább előírássá válnak.

A 104-es főművi fejlesztési lista alapján folyamatosan egyeztet a vízüggyel az NFK – húzta alá Borsfai Atilla -, hogy minél közelebb vigyék az elérhető vizet a gazdákhoz.

Durván 760 folyókilométer főművekhez kapcsolódó és további 1971 folyókilométer nem főművekhez kapcsolódó harmadlagos vízmű korszerűsítésére lenne szükség a vízkereslet kielégítéséhez, amely összesen 300-350 ezer hektár öntözésbe vonását tenné lehetővé. Ennek óriási jelentősége lenne az élelmiszertermelésben, de több 100 milliárdos beruházást jelent a következő tíz évben.

Az első hazai öntözési közösségek egyike a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség, amely közel két éves tervezési folyamat eredményeként valósult meg, 38 termelő, kft-k és őstermelők összefogásával. Nem volt egyszerű feladat a különálló termelői egységek összekovácsolása és a pályázatok benyújtása – mondta Szigeti Tamás ügyvezető -, amit még a COVID is hátráltatott. Egyesülésük a pályázati támogatások elnyerését célozta. Vízügyi beruházásaikra, új eszközök, gépek beszerzésére 70 százalékos támogatási intenzitás mellett 90 millió forint támogatásban részesültek, fenntartásra és üzemeltetésre pedig 180 millió forintot kaptak 3 évre. Utóbbi a humánerőforrás költségeit is fedezi. Hálásak az NFK és az AM támogatásáért. Az országban az elsők között már meg is kapták a támogatás első részletét, amely szintén nem volt egyszerű, mivel az irányító hatóság és az Államkincstár részére is új feladatot jelentett.

Az emelkedő energiaárak mellett különösen fontos számukra a támogatás. 2021-ben 20 forintot fizettek egy köbméter víz kitermelésére elegendő áramért, idén 43-at, jövőre pedig 200 forint körüli összegről egyeztet velük a szolgáltató.

Az NFK támogatásával, koordinálásával 1300 hektárra szereztek érvényes vízjogi engedélyt. 700 hektáron gazdálkodnak, amiből a vetésforgó szabályait követve 4-500 hektár vízigényes kerti kultúrát, jelentős részben fűszerpaprikát, emellett csemegekukoricát, fokhagymát, káposztaféléket öntöznek évente.

A 2021 áprilisában alapított Balatonszéplaki Öntözési és Szolgáltató Szövetkezet a tihanyi káptalan egykori birtokán jött létre, amelyet 1949-ben állami gazdasággá alakítottak – számolt be Volenszki Tamás elnök. A területen 1957-ben létesült az első gyümölcsültetvény, amit még árasztásos öntözéssel tápláltak, majd 1963 és ’67 között megépítették a ma is használt csővezetékes rendszert. A területen gazdálkodók a NAK-tól, az AM-tól és az NFK-tól kértek segítséget öntözési közösségük létrehozásához. Huszonegy tagjuk között 90 és 0,5 hektáros gazdálkodók is akadnak. A szövetkezeti formát választották, mivel igazságosnak érezték, hogy mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik. Az öntözési rendszer modernizálásáról, fejlesztéséről folyamatosan egyeztetnek az NFK-val és a kamarával. Vízjogi engedélyük évi 300 ezer köbméterre szól, amely elhanyagolható mennyiség ahhoz képest, hogy egyetlen forró nyári napon 500 ezer köbméter párolog el a Balatonból.

A hazai öntözés jövője kapcsán Láng István elmondta:

nem biztos, hogy helytálló a sokat emlegetett megállapítás, ami szerint „víztermelő ország” vagyunk. A Tiszából idén csak két hónapig folyt le nagyobb mennyiség, mint amennyi beérkezett. A Duna mentén a geomorfológiai viszonyok miatt nincs hely tározásra, és ugyanez a helyzet a Drávával is. Egyszerűnek tűnhet tározókat építeni, de nagyobb realitása van a mederduzzasztásnak és a vízpótlásnak.

Jelenleg 150 tározó van az országban, 18 épült a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, és 17-et terveznek a következőben, de ezek lokális jelentőségűek. A vásárhelyi tározók építésekor mindenki tiltakozott a kisajátítás ellen, és minden elöntéskor kármentesítést kell fizetni, ami nem tesz lehetővé tartós vízborítást. A síkvidékeken eleve mélyebb tározókat kell építeni, mert különben a víz elromlik, öntözésre alkalmatlanná válik. A Kisköre és Csongrád közötti szakaszon 220 millió köbméter víz hiányzik a talajból a Tisza alacsony szintje miatt, ami a vízkivételi lehetőségeket is korlátozza. Lehet preferálni a tározást, de a vízkészlet kijuttatása a legnagyobb probléma. „A főműveknek kell felnőniük” ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen az öntözési területeket.

Egyelőre nem lehet tudni, mennyivel fogja növelni a vízkészletjárulékot és vízszolgáltatási díjat az energiaáremelés, de Láng István szerint mindenképpen kormányzati döntésre van szükség a kérdésben, mivel a díjakat az elmúlt 2 évben nem lehetett emelni, amit 2020 után 490 millió, 2021 után pedig 1,4 milliárd forinttal kompenzált az állam. A szolgáltatási szerződéseket márciusig kell megkötni.

Borsfai Atilla hozzátette, hogy

a vízkivételi díjak változók. Ahol gravitációs a rendszer, ott lényegesen alacsonyabbak, mint ott, ahol szivattyúval kell kiemelni a vizet.

Annak is komoly anyagi vonzata lesz, ha egyszer kiépül és egységes állami kezelésbe kerül az akár 3200 folyamkilométernyi harmadlagos vízmű, amivel el lehetne érni a már említett 400 ezer hektáros öntözést. Őszre kormány-előterjesztés készül a következő tíz évre vonatkozó középtávú öntözésfejlesztési tervek ütemezéséről és forrásairól.

A 127 öntözési közösség 59-60 ezer hektárt öntöz, amiből 43 ezer hektár újonnan bevont terület. Az érintett termelők legalább 25 százaléka sehol sem öntözött korábban, ami jelzi, hogy a gazdatársadalom is „megmozdult”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elindult az NLSF Program a fogathajtó szakágban

A Magyar Lovassport Szövetség előterjesztésére Magyarország kormá­nyá­nak támogatásával 2022-ben elindult a Nemzeti Lovassport és Sport­lótenyésztési Program. Az elsődleges elképzelések szerint csak a három olimpiai szakágat érintette volna, de az eredményességeket figyelembe véve a lovastorna és a fogathajtó szakágak is részeseivé váltak a programnak.

„Agrotechnológiával megtesszük a legjobbat, ami tőlünk telik”

Fiókba került, elhalasztott fejlesztési tervek, pályázatok is jellemzik a Talentis Agro Zrt. idei működését, ám a csoporton belüli szinergiáknak köszönhetően jó eredményt könyvelhetnek majd el. A válságban az energiahatékonyságra, illetve az öntözés fejlesztésére koncentrálnak. Minderről Makai Szabolcs vezérigazgató beszélt, aki az ágazat általános helyzetét tekintve azért optimista.

Rengeteg a kihívás, de fejlesztés nélkül nincs jövő

A FruitVeB kertészeti évértékelő konferenciáján kiemelten szóltak a tervezett támogatási rendszer és a finanszírozási környezet várható hatásairól a fejlesztésekre, valamint a megújuló energiák hasznosításával kapcsolatos szabályok változásairól. Az alágazatok beszámolójából kiderült, hogy a nehézségeken csak a további fejlesztések és a nagyobb fokú együttműködések segíthetnek túljutni.

Jelentős szakpolitikai eszközök segítik a kertészeti ágazat modernizációját

A mostani kihívások, többek között az aszály és a drasztikusan emelkedő inputárak felhívják a figyelmet az inputhatékonyságot és a termelési biztonságot növelő fejlesztések fontosságára - mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a FruitVeB Kertészeti Évzáró Konferenciáján, csütörtökön, Kecskeméten.

Vadgazdálkodás a háború árnyékában

A háborúra tekintettel a tavasz kezdetén Ukrajna egész területén, így Kárpátalján is megtiltották a hatóságok a közelben lakók és a rendszeres túrázók számára az erdőlátogatást, később pedig a soha nem tapasztalt aszály okozta vészhelyzet miatt léptettek életbe korlátozásokat.

Ismeretterjesztés közérthető tudományossággal - Dr. Pepó Péter, Adorján János-díjas professzor

Az agrárszakma jeles képviselői körében meghitt ünnepségen vette át az idei Adorján János-díjat Dr. Pepó Péter, a Debreceni Egyetem tanára az MTA doktora, Dr. Gyuricza Csabától a MATE rektorától, Sári Enikőtől, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatójától, Bárdos B. Edittől, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztőjétől, és Hájos László senior főszerkesztőtől a Gödöllői Királyi Kastélyban.

A szőlő-bor ágazat támogatásának lehetőségei

A Közös Agrárpolitika reformja a szőlő-bor ágazat számára a 2009-es pénzügyi év óta elérhető nemzeti támogatásokat is érinti. Magyarország továbbra is évi 27,94 millió eurót használhat ilyen célra 2027-ig. A jogszabályok lehetővé teszik a rugalmas átmenetet a Nemzeti Támogatási Programból a Stratégiai Tervbe.

Jelentős csapadék segíti a talajok feltöltődését

Az elmúlt két hétben főként az ország nyugati, északnyugati felén hullott számottevő csapadék. Az előttünk álló napokban azonban országszerte jelentős mennyiségre van kilátás nagyrészt enyhe esők, de vasárnaptól az északi, északkeleti országrészben egyre nagyobb területen hó formájában. Így a jövő hét első felében téliesre fordul időjárásunk, és ez az erős éjszakai lehűlésekben is megmutatkozik.

Az új erdők nem pótolják az előttük kivágottakat

Az országos és a nemzetközi szintű erdősítés megnöveli a szén elnyelését, ami elérhetővé teszi az Európai Unió klímasemlegességi céljait. Ehhez azonban az erdőméret növelése mellett az erdőállományok korát is emelni kell, ami ellentmond a jelenleg kialakult energiaválság okozta gyakorlatnak.

Meglévő állományokkal is lehet pályázni baromfi állatjóléti támogatásra

A már meglévő állományokkal is pályázható a Baromfi állatjóléti támogatás - közölte az agrártárca az MTI-vel szerdán.