Back to top

Öntözésfejlesztés: kormány-előterjesztés jön ősszel

Stratégiai kérdés az öntözés – ezzel a címmel rendeztek kerekasztalbeszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Földügyi Központ és működő öntözési közösségek részvételével a Bábolnai Gazdanapokon szeptember 10-én.

Öntözésfejlesztés - Kormányelőterjesztés jön ősszel | MMG

A NAK, a vízügy és az Agrárközgazdasági Intézet 2018-as országos vízigényfelmérése alapján, amibe 43 ezer gazdálkodó vontak be 1,2 millió hektáros területen, 300 ezer hektár öntözésbe vonását tűzték ki célként, amire számos kormányhatározat született. A főművi fejlesztések megvalósítása a vízügyi főigazgatóság feladata – mondta el Tasnádi Gabriella, a NAK vezető vízgazdálkodási szakértője.

Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Fotó: Kiss Gergely

A rendszerváltás előtt közel 400 ezer hektár termőterület volt öntözhető Magyarországon, de azt követően annyira visszaesett az igény, hogy a csatornák kapacitása rendkívüli módon lecsökkent – tájékoztatott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A megszűnt vízgazdálkodási társulatoktól 28 ezer kilométer csatornarendszer kezelését vette át a vízügy, amely eléggé megterhelő volt, és amikor elkezdtek gondolkodni a fejlesztések irányán, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hol van ezekre a legnagyobb igény.

Ez alapján állították össze az úgynevezett 104-es beruházási listát, amely tartalmazza az államilag fenntartott öntözési főművek korszerűsítésének menetét, és el is indultak a fejlesztések a Homokhátságon, valamint sok más területen.

Kínálati oldalon két külön program is kezeli a vízháztartási deficitet azokon a területeken, amelyeket gravitációs módon nem lehet ellátni: a Nyírségben és a teljes Homokhátságon. Ezeknek a projekteknek jelenleg a tervezése folyik, és akkor indulhat el a megvalósításuk, ha erre a költségvetés vagy az európai uniós támogatások forrást biztosítanak. A főigazgató hangsúlyozta: a főművek kapacitása „fel fog nőni az igényekhez”, de fontos, hogy „jól tudjuk megfogalmazni ezeket az igényeket”, vagyis oda jusson el a víz, ahol a legnagyobb az öntözési igény.

Fotó: MTI - Rosta Tibor

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: a rendkívüli öntözés lehetőségével idén 11 ezer hektáron éltek a gazdálkodók. Teljes egészében nem tudták kielégíteni az igényeket, azok élveztek elsőséget, akiknek volt vízhasználati szerződésük, de hosszú távon hasznos tudni, hol léptek fel rendkívüli igények.

A vízkereslet elmúlt években lezajlott fejlesztéséről Borsfai Atilla, a Nemzeti Földügyi Központ öntözésfejlesztési főosztályvezetője beszélt. Mint mondta, az NFK említett főosztálya nem hatóság, hanem a nemzeti öntözési ügynökség szerepét tölti be. Az a feladata, hogy a vízkeresleti oldal minél jobban illeszkedjen a kínálati oldali fejlesztésekhez, és minél előbb megvalósuljon az öntözött területek jelentős növelése. Hozzátette:

ma mintegy 200 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, amelyből 100-110 ezer hektárt öntöznek. Ezt szeretnék a következő évtizedben megduplázni, az évtized végéig pedig a 400 ezer hektár elérése a cél.

Bemutatta az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozást, hangsúlyozva, hogy akár 70 százalékos támogatási intenzitást is igénybe vehetnek a fejlesztéseikhez. A vidékfejlesztési program keretében jelenleg 100 milliárd forint áll rendelkezésre az egyéni gazdaságok és öntözési közösségek fejlesztéseinek támogatására, amelyből 48-50 millióról már támogatási döntés született, 18 milliós igény még elbírálás alatt áll, 23-25 millióra pedig még lehet pályázni december 31-ig. Tasnádi Gabriella ezt azzal egészítette ki, hogy vélhetően jó félévvel meg fogják hosszabbítani az év végéig tartó pályázati felhívást.

Biztatott a pályázatok benyújtására, mondván: a hozambiztonság megteremtése nemzetgazdasági érdek, és minél többen kezdenek öntözésbe, annál több termelő fogja finanszírozni egy-egy adott csatornaszakasz fenntartását. A vízgazdálkodás növekvő jelentőségét már az új KAP is tükrözi: a vízmegtartásra vonatkozó, eddig opcionális támogatások egyre inkább előírássá válnak.

A 104-es főművi fejlesztési lista alapján folyamatosan egyeztet a vízüggyel az NFK – húzta alá Borsfai Atilla -, hogy minél közelebb vigyék az elérhető vizet a gazdákhoz.

Durván 760 folyókilométer főművekhez kapcsolódó és további 1971 folyókilométer nem főművekhez kapcsolódó harmadlagos vízmű korszerűsítésére lenne szükség a vízkereslet kielégítéséhez, amely összesen 300-350 ezer hektár öntözésbe vonását tenné lehetővé. Ennek óriási jelentősége lenne az élelmiszertermelésben, de több 100 milliárdos beruházást jelent a következő tíz évben.

Az első hazai öntözési közösségek egyike a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség, amely közel két éves tervezési folyamat eredményeként valósult meg, 38 termelő, kft-k és őstermelők összefogásával. Nem volt egyszerű feladat a különálló termelői egységek összekovácsolása és a pályázatok benyújtása – mondta Szigeti Tamás ügyvezető -, amit még a COVID is hátráltatott. Egyesülésük a pályázati támogatások elnyerését célozta. Vízügyi beruházásaikra, új eszközök, gépek beszerzésére 70 százalékos támogatási intenzitás mellett 90 millió forint támogatásban részesültek, fenntartásra és üzemeltetésre pedig 180 millió forintot kaptak 3 évre. Utóbbi a humánerőforrás költségeit is fedezi. Hálásak az NFK és az AM támogatásáért. Az országban az elsők között már meg is kapták a támogatás első részletét, amely szintén nem volt egyszerű, mivel az irányító hatóság és az Államkincstár részére is új feladatot jelentett.

Az emelkedő energiaárak mellett különösen fontos számukra a támogatás. 2021-ben 20 forintot fizettek egy köbméter víz kitermelésére elegendő áramért, idén 43-at, jövőre pedig 200 forint körüli összegről egyeztet velük a szolgáltató.

Az NFK támogatásával, koordinálásával 1300 hektárra szereztek érvényes vízjogi engedélyt. 700 hektáron gazdálkodnak, amiből a vetésforgó szabályait követve 4-500 hektár vízigényes kerti kultúrát, jelentős részben fűszerpaprikát, emellett csemegekukoricát, fokhagymát, káposztaféléket öntöznek évente.

A 2021 áprilisában alapított Balatonszéplaki Öntözési és Szolgáltató Szövetkezet a tihanyi káptalan egykori birtokán jött létre, amelyet 1949-ben állami gazdasággá alakítottak – számolt be Volenszki Tamás elnök. A területen 1957-ben létesült az első gyümölcsültetvény, amit még árasztásos öntözéssel tápláltak, majd 1963 és ’67 között megépítették a ma is használt csővezetékes rendszert. A területen gazdálkodók a NAK-tól, az AM-tól és az NFK-tól kértek segítséget öntözési közösségük létrehozásához. Huszonegy tagjuk között 90 és 0,5 hektáros gazdálkodók is akadnak. A szövetkezeti formát választották, mivel igazságosnak érezték, hogy mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik. Az öntözési rendszer modernizálásáról, fejlesztéséről folyamatosan egyeztetnek az NFK-val és a kamarával. Vízjogi engedélyük évi 300 ezer köbméterre szól, amely elhanyagolható mennyiség ahhoz képest, hogy egyetlen forró nyári napon 500 ezer köbméter párolog el a Balatonból.

A hazai öntözés jövője kapcsán Láng István elmondta:

nem biztos, hogy helytálló a sokat emlegetett megállapítás, ami szerint „víztermelő ország” vagyunk. A Tiszából idén csak két hónapig folyt le nagyobb mennyiség, mint amennyi beérkezett. A Duna mentén a geomorfológiai viszonyok miatt nincs hely tározásra, és ugyanez a helyzet a Drávával is. Egyszerűnek tűnhet tározókat építeni, de nagyobb realitása van a mederduzzasztásnak és a vízpótlásnak.

Jelenleg 150 tározó van az országban, 18 épült a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, és 17-et terveznek a következőben, de ezek lokális jelentőségűek. A vásárhelyi tározók építésekor mindenki tiltakozott a kisajátítás ellen, és minden elöntéskor kármentesítést kell fizetni, ami nem tesz lehetővé tartós vízborítást. A síkvidékeken eleve mélyebb tározókat kell építeni, mert különben a víz elromlik, öntözésre alkalmatlanná válik. A Kisköre és Csongrád közötti szakaszon 220 millió köbméter víz hiányzik a talajból a Tisza alacsony szintje miatt, ami a vízkivételi lehetőségeket is korlátozza. Lehet preferálni a tározást, de a vízkészlet kijuttatása a legnagyobb probléma. „A főműveknek kell felnőniük” ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen az öntözési területeket.

Egyelőre nem lehet tudni, mennyivel fogja növelni a vízkészletjárulékot és vízszolgáltatási díjat az energiaáremelés, de Láng István szerint mindenképpen kormányzati döntésre van szükség a kérdésben, mivel a díjakat az elmúlt 2 évben nem lehetett emelni, amit 2020 után 490 millió, 2021 után pedig 1,4 milliárd forinttal kompenzált az állam. A szolgáltatási szerződéseket márciusig kell megkötni.

Borsfai Atilla hozzátette, hogy

a vízkivételi díjak változók. Ahol gravitációs a rendszer, ott lényegesen alacsonyabbak, mint ott, ahol szivattyúval kell kiemelni a vizet.

Annak is komoly anyagi vonzata lesz, ha egyszer kiépül és egységes állami kezelésbe kerül az akár 3200 folyamkilométernyi harmadlagos vízmű, amivel el lehetne érni a már említett 400 ezer hektáros öntözést. Őszre kormány-előterjesztés készül a következő tíz évre vonatkozó középtávú öntözésfejlesztési tervek ütemezéséről és forrásairól.

A 127 öntözési közösség 59-60 ezer hektárt öntöz, amiből 43 ezer hektár újonnan bevont terület. Az érintett termelők legalább 25 százaléka sehol sem öntözött korábban, ami jelzi, hogy a gazdatársadalom is „megmozdult”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Okos megoldások az európai erdőkért

A közelmúltban hatfős francia erdészküldöttség járt Magyarországon, hogy szárazságtűrő fafajokkal ismerkedjenek. Az utóbbi években ugyanis súlyos aszály, tömeges fapusztulás sújtotta a francia erdőket. A klímaváltozás következményei ott is arra ösztönzik az erdészeket, hogy új meleg- és szárazságtűrő fajok után kutassanak, és felgyorsítsák azok természetes vándorlását. Most kivételesen a franciák vetik ránk „vigyázó szemeiket”.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Mezőgazdasági kockázatkezelés

A 2012-ben indult komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer keretében négy pillér segíti a mezőgazdasági termelőket.

Közös Agrárpolitikából magyar lehetőség - KAP 2023–2027

Tartalmas, nehézségekben és sikerekben egyaránt bővelkedő időszak áll mögöttünk, és minden bizonnyal előttünk is. Számos komoly vitát és szakmai egyeztetést követően, kompromisszumkészen, de a magyar gazdák érdekeit szem előtt tartva sikerült az Európai Bizottsággal dűlőre jutnunk a Közös Agrárpolitika magyar stratégiai kereteit illetően.

Átadták a Penny megújult karcagi logisztikai központját

Átadták a Penny Market Kft. megújult karcagi logisztikai központját pénteken, a mintegy 7 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhetően csaknem száz új munkahely létesült.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Magyarok Kenyere: minden magyar számára a nemzet egységét jelenti

Minden nehezítő körülmény ellenére az idén is több, mint 1000 tonna búzát adományozott 8 ezer Kárpát-medencei gazda a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, hogy így fejezzék ki az együvé tartozás érzését, segítő szándékukat. Az adományokból 500 intézmény részesülhet. A Szomorban tartott november 25-ei adományozó ünnepségen részt vett Novák Katalin köztársasági elnök is.