Back to top

Öntözésfejlesztés: kormány-előterjesztés jön ősszel

Stratégiai kérdés az öntözés – ezzel a címmel rendeztek kerekasztalbeszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Nemzeti Földügyi Központ és működő öntözési közösségek részvételével a Bábolnai Gazdanapokon szeptember 10-én.

Öntözésfejlesztés - Kormányelőterjesztés jön ősszel | MMG

A NAK, a vízügy és az Agrárközgazdasági Intézet 2018-as országos vízigényfelmérése alapján, amibe 43 ezer gazdálkodó vontak be 1,2 millió hektáros területen, 300 ezer hektár öntözésbe vonását tűzték ki célként, amire számos kormányhatározat született. A főművi fejlesztések megvalósítása a vízügyi főigazgatóság feladata – mondta el Tasnádi Gabriella, a NAK vezető vízgazdálkodási szakértője.

Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Tasnádi Gabriella, Borsfai Atilla, Láng István, Szigeti Tamás és Volenszki Tamás
Fotó: Kiss Gergely

A rendszerváltás előtt közel 400 ezer hektár termőterület volt öntözhető Magyarországon, de azt követően annyira visszaesett az igény, hogy a csatornák kapacitása rendkívüli módon lecsökkent – tájékoztatott Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A megszűnt vízgazdálkodási társulatoktól 28 ezer kilométer csatornarendszer kezelését vette át a vízügy, amely eléggé megterhelő volt, és amikor elkezdtek gondolkodni a fejlesztések irányán, elsősorban arra voltak kíváncsiak, hol van ezekre a legnagyobb igény.

Ez alapján állították össze az úgynevezett 104-es beruházási listát, amely tartalmazza az államilag fenntartott öntözési főművek korszerűsítésének menetét, és el is indultak a fejlesztések a Homokhátságon, valamint sok más területen.

Kínálati oldalon két külön program is kezeli a vízháztartási deficitet azokon a területeken, amelyeket gravitációs módon nem lehet ellátni: a Nyírségben és a teljes Homokhátságon. Ezeknek a projekteknek jelenleg a tervezése folyik, és akkor indulhat el a megvalósításuk, ha erre a költségvetés vagy az európai uniós támogatások forrást biztosítanak. A főigazgató hangsúlyozta: a főművek kapacitása „fel fog nőni az igényekhez”, de fontos, hogy „jól tudjuk megfogalmazni ezeket az igényeket”, vagyis oda jusson el a víz, ahol a legnagyobb az öntözési igény.

Fotó: MTI - Rosta Tibor

Kérdésre válaszolva azt is elmondta: a rendkívüli öntözés lehetőségével idén 11 ezer hektáron éltek a gazdálkodók. Teljes egészében nem tudták kielégíteni az igényeket, azok élveztek elsőséget, akiknek volt vízhasználati szerződésük, de hosszú távon hasznos tudni, hol léptek fel rendkívüli igények.

A vízkereslet elmúlt években lezajlott fejlesztéséről Borsfai Atilla, a Nemzeti Földügyi Központ öntözésfejlesztési főosztályvezetője beszélt. Mint mondta, az NFK említett főosztálya nem hatóság, hanem a nemzeti öntözési ügynökség szerepét tölti be. Az a feladata, hogy a vízkeresleti oldal minél jobban illeszkedjen a kínálati oldali fejlesztésekhez, és minél előbb megvalósuljon az öntözött területek jelentős növelése. Hozzátette:

ma mintegy 200 ezer hektár rendelkezik vízjogi engedéllyel, amelyből 100-110 ezer hektárt öntöznek. Ezt szeretnék a következő évtizedben megduplázni, az évtized végéig pedig a 400 ezer hektár elérése a cél.

Bemutatta az öntözési közösségekre vonatkozó szabályozást, hangsúlyozva, hogy akár 70 százalékos támogatási intenzitást is igénybe vehetnek a fejlesztéseikhez. A vidékfejlesztési program keretében jelenleg 100 milliárd forint áll rendelkezésre az egyéni gazdaságok és öntözési közösségek fejlesztéseinek támogatására, amelyből 48-50 millióról már támogatási döntés született, 18 milliós igény még elbírálás alatt áll, 23-25 millióra pedig még lehet pályázni december 31-ig. Tasnádi Gabriella ezt azzal egészítette ki, hogy vélhetően jó félévvel meg fogják hosszabbítani az év végéig tartó pályázati felhívást.

Biztatott a pályázatok benyújtására, mondván: a hozambiztonság megteremtése nemzetgazdasági érdek, és minél többen kezdenek öntözésbe, annál több termelő fogja finanszírozni egy-egy adott csatornaszakasz fenntartását. A vízgazdálkodás növekvő jelentőségét már az új KAP is tükrözi: a vízmegtartásra vonatkozó, eddig opcionális támogatások egyre inkább előírássá válnak.

A 104-es főművi fejlesztési lista alapján folyamatosan egyeztet a vízüggyel az NFK – húzta alá Borsfai Atilla -, hogy minél közelebb vigyék az elérhető vizet a gazdákhoz.

Durván 760 folyókilométer főművekhez kapcsolódó és további 1971 folyókilométer nem főművekhez kapcsolódó harmadlagos vízmű korszerűsítésére lenne szükség a vízkereslet kielégítéséhez, amely összesen 300-350 ezer hektár öntözésbe vonását tenné lehetővé. Ennek óriási jelentősége lenne az élelmiszertermelésben, de több 100 milliárdos beruházást jelent a következő tíz évben.

Az első hazai öntözési közösségek egyike a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség, amely közel két éves tervezési folyamat eredményeként valósult meg, 38 termelő, kft-k és őstermelők összefogásával. Nem volt egyszerű feladat a különálló termelői egységek összekovácsolása és a pályázatok benyújtása – mondta Szigeti Tamás ügyvezető -, amit még a COVID is hátráltatott. Egyesülésük a pályázati támogatások elnyerését célozta. Vízügyi beruházásaikra, új eszközök, gépek beszerzésére 70 százalékos támogatási intenzitás mellett 90 millió forint támogatásban részesültek, fenntartásra és üzemeltetésre pedig 180 millió forintot kaptak 3 évre. Utóbbi a humánerőforrás költségeit is fedezi. Hálásak az NFK és az AM támogatásáért. Az országban az elsők között már meg is kapták a támogatás első részletét, amely szintén nem volt egyszerű, mivel az irányító hatóság és az Államkincstár részére is új feladatot jelentett.

Az emelkedő energiaárak mellett különösen fontos számukra a támogatás. 2021-ben 20 forintot fizettek egy köbméter víz kitermelésére elegendő áramért, idén 43-at, jövőre pedig 200 forint körüli összegről egyeztet velük a szolgáltató.

Az NFK támogatásával, koordinálásával 1300 hektárra szereztek érvényes vízjogi engedélyt. 700 hektáron gazdálkodnak, amiből a vetésforgó szabályait követve 4-500 hektár vízigényes kerti kultúrát, jelentős részben fűszerpaprikát, emellett csemegekukoricát, fokhagymát, káposztaféléket öntöznek évente.

A 2021 áprilisában alapított Balatonszéplaki Öntözési és Szolgáltató Szövetkezet a tihanyi káptalan egykori birtokán jött létre, amelyet 1949-ben állami gazdasággá alakítottak – számolt be Volenszki Tamás elnök. A területen 1957-ben létesült az első gyümölcsültetvény, amit még árasztásos öntözéssel tápláltak, majd 1963 és ’67 között megépítették a ma is használt csővezetékes rendszert. A területen gazdálkodók a NAK-tól, az AM-tól és az NFK-tól kértek segítséget öntözési közösségük létrehozásához. Huszonegy tagjuk között 90 és 0,5 hektáros gazdálkodók is akadnak. A szövetkezeti formát választották, mivel igazságosnak érezték, hogy mindenki egy-egy szavazattal rendelkezik. Az öntözési rendszer modernizálásáról, fejlesztéséről folyamatosan egyeztetnek az NFK-val és a kamarával. Vízjogi engedélyük évi 300 ezer köbméterre szól, amely elhanyagolható mennyiség ahhoz képest, hogy egyetlen forró nyári napon 500 ezer köbméter párolog el a Balatonból.

A hazai öntözés jövője kapcsán Láng István elmondta:

nem biztos, hogy helytálló a sokat emlegetett megállapítás, ami szerint „víztermelő ország” vagyunk. A Tiszából idén csak két hónapig folyt le nagyobb mennyiség, mint amennyi beérkezett. A Duna mentén a geomorfológiai viszonyok miatt nincs hely tározásra, és ugyanez a helyzet a Drávával is. Egyszerűnek tűnhet tározókat építeni, de nagyobb realitása van a mederduzzasztásnak és a vízpótlásnak.

Jelenleg 150 tározó van az országban, 18 épült a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, és 17-et terveznek a következőben, de ezek lokális jelentőségűek. A vásárhelyi tározók építésekor mindenki tiltakozott a kisajátítás ellen, és minden elöntéskor kármentesítést kell fizetni, ami nem tesz lehetővé tartós vízborítást. A síkvidékeken eleve mélyebb tározókat kell építeni, mert különben a víz elromlik, öntözésre alkalmatlanná válik. A Kisköre és Csongrád közötti szakaszon 220 millió köbméter víz hiányzik a talajból a Tisza alacsony szintje miatt, ami a vízkivételi lehetőségeket is korlátozza. Lehet preferálni a tározást, de a vízkészlet kijuttatása a legnagyobb probléma. „A főműveknek kell felnőniük” ahhoz, hogy érdemben növelni lehessen az öntözési területeket.

Egyelőre nem lehet tudni, mennyivel fogja növelni a vízkészletjárulékot és vízszolgáltatási díjat az energiaáremelés, de Láng István szerint mindenképpen kormányzati döntésre van szükség a kérdésben, mivel a díjakat az elmúlt 2 évben nem lehetett emelni, amit 2020 után 490 millió, 2021 után pedig 1,4 milliárd forinttal kompenzált az állam. A szolgáltatási szerződéseket márciusig kell megkötni.

Borsfai Atilla hozzátette, hogy

a vízkivételi díjak változók. Ahol gravitációs a rendszer, ott lényegesen alacsonyabbak, mint ott, ahol szivattyúval kell kiemelni a vizet.

Annak is komoly anyagi vonzata lesz, ha egyszer kiépül és egységes állami kezelésbe kerül az akár 3200 folyamkilométernyi harmadlagos vízmű, amivel el lehetne érni a már említett 400 ezer hektáros öntözést. Őszre kormány-előterjesztés készül a következő tíz évre vonatkozó középtávú öntözésfejlesztési tervek ütemezéséről és forrásairól.

A 127 öntözési közösség 59-60 ezer hektárt öntöz, amiből 43 ezer hektár újonnan bevont terület. Az érintett termelők legalább 25 százaléka sehol sem öntözött korábban, ami jelzi, hogy a gazdatársadalom is „megmozdult”.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gombák vizsgálatához nyert pályázatot az SZBK kutatója

A gombák soksejtűségének és morfogenezisének genetikai szabályozását vizsgálja tovább Nagy László, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biokémiai Intézetének tudományos főmunkatársa az Európai Kutatási Tanács (European Research Council - ERC) támogatásával - közölte honlapján az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó intézet kedden.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche, IGW) az egyik legismertebb németországi rendezvény. Berlin már 1926 óta a helyszíne a világ egyik vezető nemzetközi élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti vásárának.

KITE Zrt.: a jubiláló integrátor

Ellentmondásos év, kirívó szélsőségekkel. Röviden így jellemezhető 2022, s ebbe ugyanúgy beletartozik az irtózatos pusztító aszály, mint a féktelen drágulás vagy a szomszédunkban zajló háború következményei. Vajon ebben a helyzetben miként tudott helytállni az idén 50 éves integrátor, tudott-e élni a piaci lehetőségekkel, mennyire volt képes a bajba jutott termelőkön különböző megoldásokkal segíteni?

Tartós várat hígtrágyából

Nyereséget teremteni lenézett dolgokból. Így lehetne összegezni az Agro-Ferr Kft. és az Agrostar Kft. gyakorlati tapasztalatait, amikre nagyrészt már megvalósított beruházásaik során tettek szert. A Békés megyei Kisdombegyházán található cégek mintegy 3 ezer hektáron gazdálkodnak Magyarországon, további 2 ezer hektáron pedig kommersz terméket állítanak elő Arad mellett.

A virágrügyek áttelelése a bő termés feltétele

A gyümölcsfákon a friss hajtásokon nyár közepén kezdenek el kialakulni a virágrügyek, amelyekből a következő évben lesz majd termés. Az almatermésűeknél és egyes héjas fajoknál valójában vegyes rügyek, más néven vegyes virágrügyek vannak, de az egyszerűség kedvéért ezeket is virágrügyeknek fogjuk nevezni.

Pótolni kell a tápanyagot, amit a terméssel elvittünk a földekről

Érzékenyen érinti a műtrágyapiacot az energiaár-robbanás, és a rendkívül drága tápanyagellátás új utak keresésére készteti a gazdálkodókat. Ebben kívánt segíteni az AGROmashEXPO-n a Milyen alternatív megoldásokkal lehet kiváltani a műtrágyát? című fórum. A szakmai beszélgetést Pénzes Éva, az Agriturf 2022 Zrt. kereskedelmi és marketing igazgatója vezette.

Sikerrel hasznosíthatók a MATE vezette konzorcium agrárinformatikai fejlesztései

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és konzorciumi partnerei Agrárinformatikai Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központot hoztak létre Gödöllőn. Az NKFI Alap 1,482 milliárd Ft vissza nem térítendő támogatásával megvalósított fejlesztések, prototípusok már most hasznosítható eredményt jelentenek.

GMO-mentes takarmánykiegészítőt fejlesztett a Hód-Mezőgazda Zrt.

Több 760 millió forint támogatásból fejlesztett ki hazai alapanyagból is készíthető, GMO-mentes takarmánykiegészítőt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem konzorcium - közölte a társaság az MTI-vel.

Megjelent a minőségrendszerhez történő csatlakozást támogató pályázati felhívás

A mezőgazdasági termelők 2023. március 1. és 2023. augusztus 31. között ismét pályázhatnak az európai uniós és a nemzeti minőségrendszerekhez történő csatlakozás kapcsán támogatásra.

Folyamatosan növekszik erdeink területe és élőfakészlete

Az enyhe időjárás miatt idén előbb kezdődtek meg az Országfásítási Program keretében megvalósuló faültetések – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter.