0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Rekordok helyett a profit legyen a cél!

Figyelemreméltó, amikor egy pénzügyi szakember megszívlelendőnek tartja egy farmer gondolatait. Ráadásul nem is akármilyen szakemberről van szó, hanem a HOLD Alapkezelő elnökéről, a magyar tőkepiac egyik meghatározó szereplőjéről.

Szabó László cikkünk címének látszólagos ellentmondásosságára is magyarázatot adott Bábolnán, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének Ifjú Gazda Tagozata és a Magyar Mezőgazdaság Kft. közös, Talajegészség az életünk záloga című rendezvényén. Elmondta egyebek közt, miért tartotta fontosnak, hogy kiadóként és szaklektorként is részt vegyen Gabe Brown Porból élet című kötetének magyarországi megjelentetésében. A könyv egy amerikai farmer és családja története, akik utat törtek a regeneratív mezőgazdálkodásnak.

youtube://v/zFqqtneYpPU

Daoda Zoltán előadásáról ide kattintva olvashat

Birkás Márta professzor előadásáról a témában itt számoltunk be

A pénzügyi közgazdász Szabó Lászlóról azt is tudni kell, hogy bivalyfarmja van Hévíz mellett, amit saját bevallása szerint „nem a tőkepiacok helyett, hanem a mellett csinál.” Tíz éve folytat biogazdálkodást, és pár éve, amikor elolvasta Gabe Brown könyvét, „teljesen rákattant” a talajregenerációra.

Mint elmondta, Gabe Brown egy jól megtermett, kezeslábasban járó észak-dakotai farmer, aki kétezer hektáron gazdálkodik a családjával, és ma ő Amerika egyik legnépszerűbb agrár témájú előadója.

Arról beszél és ír, amit a gyakorlatban megvalósít: drasztikus talajbolygatás és intenzív vegyszerhasználat nélkül, anyagi szempontból is eredményesen folytat mezőgazdasági tevékenységet. Könyve, a „Porból élet” is a természet, a biológia törvényszerűségeiről szól, ami Szabó László szerint azért figyelemreméltó, mert az elmúlt évtizedekben a fizika (talajművelés) és a kémia (vegyszerek) mellett háttérbe szorult a biológia.

Az előadó szerint a fizikának 2 ezer évesek, a kémia tudományának 2 évszázadosak az előzményei (Mengyelejev periódusos rendszere a XIX. század második felére datálódik), de a talajbiológiával sokáig nem tudtunk mit kezdeni, főleg az általa vizsgált szervezetek apró mérete miatt. Az elmúlt évtizedekben azonban, többek közt a genetika fejlődésével ez radikálisan megváltozott. Néhány gramm talajból – sok egyéb mellett – a biológiai sokszínűség komplexitását feltáró eredményhez juthatunk vele.

Folyamatosan bővülő tudásunk ellenére – vagy éppen azért – rá kellett jönnünk, hogy a természet több milliárd évvel ezelőtt megalkotta a maga törvényszerűségeit, amelyeket nekünk csak alkalmaznunk kell(ene) – például a mezőgazdaságban.

Nem kell mást tennünk, mint utánozni a természetet, mondta Szabó László, aki szerint jó példa erre bármelyik természetes élőhely, ahol csávázott vetőmag és egyéb kemikáliák nélkül is betegségtől mentes a biológiai sokszínűség és nagy zöldtömeg található.

Miről ír Gabe Brown?

Gabe Brown leírja könyvében, hogy korábban hagyományos, nagyüzemi módon gazdálkodott, ám, ahogy sokszor a mi gazdáinkkal is, az időjárás mindig kitolt vele. Pedig ő sem akart mást, mint megélni abból, amit csinál. Sosem volt világmegváltó környezetvédő, és sok dologra saját kárán jött rá. Így például arra, hogy amikor elverte a jég a gabonáját, és azt kint hagyta a földön, alatta a talaj elkezdett javulni, életre kelt. Rájött, hogy az lesz a legjobb, ha a természetet utánozva próbál gazdálkodni. Így jött rá arra is, hogy nem kell a minél nagyobb termésátlagot hajszolni. Pedig Amerikában is nagy hagyománya van az ilyen versenyeknek, ám a kiugró termésátlagok elképesztően nagy mennyiségű inputanyagokat igényelnek. Gabe Brown máshonnan közelítette meg a kérdést.

Annak ellenére minimalizálta az inputok költségét, hogy tudta, kisebb lesz miatta a termésátlag. Szerinte az a lényeg, hogy a kettőnek mekkora a különbsége.

Ha ugyanis valamilyen külső okból nem tud aratni, így sokkal kevesebbet veszít, mint ha brutális anyagköltséggel dolgozott volna. Szabó Lászlóból itt előtört a pénzügyi szakember: szerinte az intenzív művelés óriási kockázattal jár, mert a bekerülési költség nagysága miatt csak igazán nagy termésátlag termelhet nyereséget. Azt mondta: „Teljesen igaza van Gabe Brownnak, amikor arról ír a könyvében, hogy ne rekordokat döntsünk, hanem a profitra koncentráljunk”, mert nem baj, ha kevesebb a bevétel, ha a kiadásainkat még alacsonyabban tudjuk tartani.

Az öt alapelv

Gabe Brown szerint az egészséges talaj megőrzéséhez öt alapelvet kell érvényesíteni. Az első, hogy ne bolygassuk feleslegesen a talajt, mert az – minden ellenkező híreszteléssel ellentétben – több kárt okoz, mint hasznot. A kevésbé bolygatott talajban több a szerves anyag, jobban megtartja a nedvességet és teret ad a biológiai sokszínűségnek. Itt említette az előadó a kolonizációs rezisztencia fogalmát, ami szerinte, ahogy a humán-egészségügyben, úgy a mezőgazdaságban is az egyik „legeslegfontosabb” kifejezés kellene, hogy legyen.

A mi esetünkben azt jelenti, hogy ahol egészséges, természetes baktériumkultúra található, ott, bár ugyanúgy megjelennek a kórokozók, a betolakodóknak jóval kisebb az esélyük, nem tudnak olyan szintre szaporodni, hogy nagy kárt okozzanak.

Gabe Brown is arra jött rá, hogy el kell kezdeni fenntartható mezőgazdaságban gondolkodni, mert hosszú távon a fenntarthatóság megkerülhetetlen. Ehhez pedig minél jobban meg kell ismernünk a természeti folyamatokat.

Példa erre, hogy a természetben nincs parlag terület. A parlag ugyanis nemcsak pusztaság, hanem pusztítóvá válik, amikor elviszi a talajt a szél és a víz. Hihetetlen, mondta Szabó László, de a jelenlegi gazdálkodási módoknak „köszönhetően” 1-1,5 méter termőföld van a légkörben és a tengerekben, a benne található szerves anyagokkal (lényegében CO2), mert elvitte, elviszi a szél és a víz. Erre akkor döbbent rá, amikor 2021-ben, éppen a tavalyi Bábolnai Gazdanapokon megnézte Dobos Endre talajszelvény-bemutatóját: még Magyarország egyik legjobb adottságokkal rendelkező talaja is igen rossz állapotban volt. „A legszörnyűbb azt volt hallgatni, hogy a gazdák örültek volna, ha legalább ilyen talajuk lenne otthon.”

Az öt alapelvből a talajtakarást említi másodikként Gabe Brown. Szabó László maga is azt tapasztalja, hogy anélkül nincs egészséges talaj.

A takarás nélkül hagyott talajon azonnal felütik fejüket a gyomok, mert a természet megpróbálja helyrehozni, amit mi elrontottunk. Emiatt van rossz véleménnyel a szántásról is, amit mélyen gyökerező hiedelmek öveznek. Ugyanis amikor annak idején a soha nem használt talajokat fölszántottuk, utána gyorsan nőttek rajta a növények, amiből arra a következtetésre jutottak őseink, hogy ez a szántásnak köszönhető. Pedig az történt, hogy az addig nem bolygatott talajban felhalmozódott szerves anyagok (lényegében szerves szénvegyületek) hirtelen nagy mennyiségű oxigént kaptak, és ahogy a nyitott ajtajú kályhában lángra kap fa, ott is intenzív oxidációs folyamatok indultak be.

„Azonban egy okos paraszt nem sok vékony fát tesz a tűzre, hanem minél nagyobb rönköket, aztán rájuk csukja az ajtót, hogy minél lassabban, parázzsal égjen a tűz. Ugyanígy a talajban lévő szénre sem szabad ráengedni az oxigént a szántással, mert az is hamar elég. A szűz területek szántása kétségtelenül gyors, látványos eredményt ad, de ennek intenzív mesterséges tápanyagpótlás híján hamar vége lesz. A talaj felesleges bolygatásával felszínre kerülő hasznos élő szervezetek ugyancsak elpusztulnak. „A gombákat, baktériumokat természetes élőhelyükön kellene tartani, mert akkor tudnak nagy szolgálatot tenni nekünk, a földigilisztákkal együtt” – hangsúlyozta az előadó.

Mint elmondta, már nemcsak a bivalyokat, hanem ezeket a szervezeteket is tudatosan „tenyészti”: próbál minél kedvezőbb körülményeket teremteni nekik, hogy maradéktalanul kifejthessék jótékony hatásukat.

„Ha megölöm a barátaimat, a földigilisztákat, a baktériumokat, gombákat, akkor nekem kell elvégezni helyettük a munkájukat. Azon túl, hogy erre nem vagyok képes, még drága mulatság is” – tette hozzá.

Harmadik alapelvként a biodiverzitás növelését említi Gabe Brown. Ő inkább lemondott a támogatásokról, hogy minél több növényt vethessen. A természet ugyanis nem ismeri a monokultúrát. A többszínűség azért fontos, idézte a könyvet Szabó László, mert minden növény mást ad vissza a talajnak és minden növény mást vesz ki belőle. Egy 1000 hektáros hibridkukorica-táblában gyakorlatilag semmiféle genetikai sokszínűség nincsen. A teljes állomány ugyanazokat az anyagokat veszi ki a talajból, és ugyanazt is adja vissza. Normális biodiverzitású területen ugyanakkor a kártevők tartósan nem tudnak túlszaporodni, a természet a kiegyensúlyozottságra törekedik.

„Én ott merem hagyni télen a lucernát a földön, mert vannak erdősávjaim, amelyek jó leshelyet jelentenek az ölyveknek, és azok előbb-utóbb elintézik az esetleg túlszaporodott pockokat.”

– mondta az előadó, hogyan kerülte el a kártevőkkel járó gondokat.

A biológiai folyamatokhoz energiára van szükség, amit a növények maguknak biztosítanak, a fotoszintézissel. Gabe Brown negyedik alapelve szerint a fotoszintézishez minél dúsabb és minél hosszabb ideig zöld levélzetre és aktív gyökérzetre van szükség. Ötödik alapelve, hogy állatokra is szükség van: a tápanyag-szolgáltatás mellett még a taposásuknak is több az előnye, mint a hátránya. „Gabe Brown azt írja, és én elhiszem neki, hogy a „taposási kárnak” hívott jelenség közel sem jelentős probléma, mert azzal, hogy a kérődzők beletapossák a szármaradványokat a talajba, növelik annak szénutánpótlását. A takarmánynak ez a része sem pazarlódik el, sőt, a következő növedék szempontjából nagy fontsságú” – hangsúlyozta az előadó. Ennek ugyanaz a célja, mint amikor aratás után otthagyjuk a szármaradványokat a tarlón, csak még hatékonyabb.

Nincs általános séma

„Gabe Brown öt alapelvéből kitűnik, hogy meg kell próbálni utánozni a természetet, mert küzdeni ellene nincs értelme; van annyira találékony, hogy mindig mindennek megtalálja az ellenszerét” – mondta végül Szabó László.

Szerinte már csak azért is volt érdemes kiadni Gabe Brown könyvét magyarul, mert ehhez hasonló ismeretterjesztő-népszerűsítő formában megírt szakkönyv jelenleg nincs a piacon.

Egy dolgot a szerző is fontosnak tartott kihangsúlyozni: nincs olyan módszer, ami mindenhol automatikusan működne, és az általa megosztott alapelvek ismeretében mindenkinek magának kell kitalálnia a helyben alkalmazható konkrét módszereket. Szabó László szerint a biológia logikája ellenben mindenhol hasonlóan működik, így a könyv olvasása során talán ennek megértése a legfontosabb.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu