Back to top

Az ökológiai gyümölcstermesztés aktuális kérdései

Az öko gyümölcstermesztési szakmai nap illeszkedik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKi) szakmai napjainak sorába, amelyek alkalmat adnak az ÖMKi on-farm kutatásainak bemutatására és az ágazat aktuális helyzetének áttekintésére.

Fotó: MMG fotó
Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója bevezető előadásában az ökológiai gyümölcstermesztés magyarországi helyzetét összefoglalva elmondta, hogy az ültetvények esetében az a jellemző, hogy nem a teljes területen folytatnak ökológiai gazdálkodást. A 3 hektár alatti üzemekről mondható el, hogy a teljes terület ökológiai gazdálkodásban művelt. A nagyobb földterülettel rendelkező gazdák, részben a támogatási rendszer hatására csak részben, területük kisebb részét állítják át biogazdálkodásra.

A hazai ökogazdálkodásba vont terület nagysága a többi, mérsékeltövi országgal összevetve is jelentős, 2021-ben közel 14000 hektárt, az összes hazai ültetvény 9,5 %-át művelték az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelően,

de ez a szám 2022-ben a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően minden bizonnyal növekedni fog. Gyümölcs- és bogyós ültetvények, diófélék esetén ez 11850 hektárt, szőlő esetén 1982 hektárt jelent. Ezek a magas számok egyértelműen a támogatási rendszernek köszönhetőek a szakember szerint. A magas támogatási arány nagyon vonzóvá teszi az ültetvénytulajdonosok számára, hogy belépjenek az ökológiai gazdálkodás rendszerébe. 

Arról sajnos jelenleg kevés információnk van - számol be az ÖMKi vezető szaktanácsadója, hogy mennyi és milyen minőségű termék származik ezekről az ültetvényekről, illetve hogyan értékesítik a terméket a gazdák. A biogyümölcs egy része friss piacra vagy tárolásra, illetve feldolgozásra kerül. Nem ismert, hogy a területeken milyen fajták vannak termelésbe vonva. Reméljük, hogy a 2027-ig szóló időszakra vonatkozó Cselekvési terv az Ökológiai Gazdálkodás fejlesztéséért című dokumentumban meghatározott adatgyűjtés rövidesen megvalósul, és így pontosabban láthatják majd a szakértők is az ágazat helyzetét. 

Valaha Tanya - Permakultúrás ültetvény
Valaha Tanya - Permakultúrás ültetvény
Fotó: MMG fotó
Az ültetvények esetén az ökológiai gazdálkodásban is elmondható, hogy az ültetvények nagyon elöregedtek.

Szakmai konszenzus, hogy az ültetvényeket korszerűsíteni kell, de a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehéz kérdés. Ennek fontosságát az is mutatja, hogy Ausztria gyümölcstermesztésének 26%-a, azaz 2300 hektár ökológiai gazdálkodás. Ez a hazai terület ötöde, mégis a kereskedelmi üzletek polcain túlnyomó többségében osztrák biogyümölcsökkel találkozni. Ez egyértelműen az ültetvények technológiai korszerűsítésének eredménye, amely nem az új traktor beszerzését jelenti, hanem a megfelelő fajtaválasztást, az öntözőrendszer telepítést és a tápanyag utánpótlást.

Allacherné Szépkuthy Katalin beszámolójában elhangzott, hogy a szári Csoroszlya-farm az ÖMki egyik állandó partnere, szántóföldi kutatásaik és a gyümölcsös témák kapcsán is. A szári szilva ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvény: 15 évnél idősebb, még termő, de már nem jó kondícióban lévő fákkal. A gazdálkodó szeretné még pár évig termelésben tartani, ezért azt a kérdést vizsgálták a Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársai, hogy az egyes trágyázási stratégiák milyen eredménnyel és költséggel járnak.

Emellett felhívták a figyelmet arra, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a gyümölcstermesztők tájékoztatása érdekében számos online ingyenesen letölthető ismeretterjesztő kiadványt állított össze.

Például az Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022, vagy a Növényvédelem a csonthéjasok és az almatermésűek ökológiai termesztésében.

Fotó: MMG fotó
Kaponyás Ilona szaktanácsadó a 2022-es extrém gyümölcstermesztési szezon tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet arra, hogy nagy ágazati átrendeződés várható a klímaváltozás és az egyéb gazdaságot érintő körülmények okán. Hasonlóan más ágazatokhoz itt is megfigyelhető lesz a gazdaságok koncentrálódása, a másik út amin elindulnak a gazdálkodók, az a magasabb hozzáadott értéket jelentő termékek előállítása. Sajnos a gyümölcstermesztők körében is téma az ültetvények és a gazdálkodás felhagyása. Van olyan szaktanácsadó, ahol az ügyfelek 30%-a tervezi ezt a lépést. A szaktanácsadó kihívásnak nevezte, hogy a csapadékhiányos időjárás nem csak az idei termésre, de a jövő évire is rányomja a bélyegét. Ha a növény nem kapott megfelelő vízellátást és tápanyagellátást a kritikus időpontban, akkor hiába indul be a rügydifferenciálódás, a virágrügy-képződés, maga a következő évi kihajtás rendkívül gyenge lesz.

0
0
Fotó: MMG fotó
A szakmai nap másik program eleme, két személyes hangvételű beszámoló a mezővédő erdősávokról. Mint elhangzott, az ökológiai termesztés esetén a gazdák érdeke, hogy a szomszédos konvencionális területektől „növény fallal” válasszák el saját gyümölcsösüket. Ezek kialakítása azonban próbálgatások sorozatát igényli.

Hasonlóan a növénytermesztéshez a talaj, a vízellátás, a szél komoly befolyásoló tényezők az erdősáv fafaj összetételét tekintve.

Kulcsár Balázs a Valaha Tanya vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vegyes fafaj összetételű erdős sávok, vagy fasorok nem csak védelmet nyújtanak a szél és az intenzív gazdálkodás hatásaitól, de tűzifát is biztosítanak a gazdaság számára. Ráadásul a bodza és az akác virágzásakor szörp alapanyagot is lehet gyűjteni ebből a sávból.

Forrás: 
ÖMKI Gyümölcstermesztési Szakmai Nap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Valaha súlyosabban károsítottak

Több olyan károsító is van, amely tömegszaporodásával rendkívüli károkat okozott a mezőgazdaságban az elmúlt hatvan év során, mára azonban szerencsére jóval kevésbé kell tartani tőlük.

Tudnivalók a növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények drónos kijuttatásának kérelmezéséről

Az elmúlt időszakban számos kérdés érkezett a Nébih munkatársaihoz annak kapcsán, hogy ki, hol és hogyan kérelmezheti növényvédő szerek és növényvédelmi hatású készítmények engedélyezését drónnal történő kijuttatásra. Az alábbiakban összegyűjtötték a témához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Aki ezt kihagyja, az lemond az agrártámogatások 15%-áról

Mikrobiológiai termékek az AÖP támogatásban címmel kerekasztal beszélgetést szervezett a Magyar Talajvédelmi Baktérium – gyártók és – forgalmazók Szakmai Szövetsége. Az AGROmashEXPO-n megrendezett fórumon szó volt az Agrár Ökológiai Program (AÖP) céljairól és a felhasználható mikrobiológiai termékek sokféleségéről.

A város, amelynek először lett klímastratégiája

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség tavalyi, Tatabányán megrendezett évzáró konferenciáján a házigazda település zöldfelület-gazdálkodását ismerhettük meg.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?