Back to top

Az ökológiai gyümölcstermesztés aktuális kérdései

Az öko gyümölcstermesztési szakmai nap illeszkedik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKi) szakmai napjainak sorába, amelyek alkalmat adnak az ÖMKi on-farm kutatásainak bemutatására és az ágazat aktuális helyzetének áttekintésére.

Fotó: MMG fotó
Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója bevezető előadásában az ökológiai gyümölcstermesztés magyarországi helyzetét összefoglalva elmondta, hogy az ültetvények esetében az a jellemző, hogy nem a teljes területen folytatnak ökológiai gazdálkodást. A 3 hektár alatti üzemekről mondható el, hogy a teljes terület ökológiai gazdálkodásban művelt. A nagyobb földterülettel rendelkező gazdák, részben a támogatási rendszer hatására csak részben, területük kisebb részét állítják át biogazdálkodásra.

A hazai ökogazdálkodásba vont terület nagysága a többi, mérsékeltövi országgal összevetve is jelentős, 2021-ben közel 14000 hektárt, az összes hazai ültetvény 9,5 %-át művelték az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelően,

de ez a szám 2022-ben a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően minden bizonnyal növekedni fog. Gyümölcs- és bogyós ültetvények, diófélék esetén ez 11850 hektárt, szőlő esetén 1982 hektárt jelent. Ezek a magas számok egyértelműen a támogatási rendszernek köszönhetőek a szakember szerint. A magas támogatási arány nagyon vonzóvá teszi az ültetvénytulajdonosok számára, hogy belépjenek az ökológiai gazdálkodás rendszerébe. 

Arról sajnos jelenleg kevés információnk van - számol be az ÖMKi vezető szaktanácsadója, hogy mennyi és milyen minőségű termék származik ezekről az ültetvényekről, illetve hogyan értékesítik a terméket a gazdák. A biogyümölcs egy része friss piacra vagy tárolásra, illetve feldolgozásra kerül. Nem ismert, hogy a területeken milyen fajták vannak termelésbe vonva. Reméljük, hogy a 2027-ig szóló időszakra vonatkozó Cselekvési terv az Ökológiai Gazdálkodás fejlesztéséért című dokumentumban meghatározott adatgyűjtés rövidesen megvalósul, és így pontosabban láthatják majd a szakértők is az ágazat helyzetét. 

Valaha Tanya - Permakultúrás ültetvény
Valaha Tanya - Permakultúrás ültetvény
Fotó: MMG fotó
Az ültetvények esetén az ökológiai gazdálkodásban is elmondható, hogy az ültetvények nagyon elöregedtek.

Szakmai konszenzus, hogy az ültetvényeket korszerűsíteni kell, de a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehéz kérdés. Ennek fontosságát az is mutatja, hogy Ausztria gyümölcstermesztésének 26%-a, azaz 2300 hektár ökológiai gazdálkodás. Ez a hazai terület ötöde, mégis a kereskedelmi üzletek polcain túlnyomó többségében osztrák biogyümölcsökkel találkozni. Ez egyértelműen az ültetvények technológiai korszerűsítésének eredménye, amely nem az új traktor beszerzését jelenti, hanem a megfelelő fajtaválasztást, az öntözőrendszer telepítést és a tápanyag utánpótlást.

Allacherné Szépkuthy Katalin beszámolójában elhangzott, hogy a szári Csoroszlya-farm az ÖMki egyik állandó partnere, szántóföldi kutatásaik és a gyümölcsös témák kapcsán is. A szári szilva ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvény: 15 évnél idősebb, még termő, de már nem jó kondícióban lévő fákkal. A gazdálkodó szeretné még pár évig termelésben tartani, ezért azt a kérdést vizsgálták a Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársai, hogy az egyes trágyázási stratégiák milyen eredménnyel és költséggel járnak.

Emellett felhívták a figyelmet arra, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a gyümölcstermesztők tájékoztatása érdekében számos online ingyenesen letölthető ismeretterjesztő kiadványt állított össze.

Például az Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022, vagy a Növényvédelem a csonthéjasok és az almatermésűek ökológiai termesztésében.

Fotó: MMG fotó
Kaponyás Ilona szaktanácsadó a 2022-es extrém gyümölcstermesztési szezon tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet arra, hogy nagy ágazati átrendeződés várható a klímaváltozás és az egyéb gazdaságot érintő körülmények okán. Hasonlóan más ágazatokhoz itt is megfigyelhető lesz a gazdaságok koncentrálódása, a másik út amin elindulnak a gazdálkodók, az a magasabb hozzáadott értéket jelentő termékek előállítása. Sajnos a gyümölcstermesztők körében is téma az ültetvények és a gazdálkodás felhagyása. Van olyan szaktanácsadó, ahol az ügyfelek 30%-a tervezi ezt a lépést. A szaktanácsadó kihívásnak nevezte, hogy a csapadékhiányos időjárás nem csak az idei termésre, de a jövő évire is rányomja a bélyegét. Ha a növény nem kapott megfelelő vízellátást és tápanyagellátást a kritikus időpontban, akkor hiába indul be a rügydifferenciálódás, a virágrügy-képződés, maga a következő évi kihajtás rendkívül gyenge lesz.

0
0
Fotó: MMG fotó
A szakmai nap másik program eleme, két személyes hangvételű beszámoló a mezővédő erdősávokról. Mint elhangzott, az ökológiai termesztés esetén a gazdák érdeke, hogy a szomszédos konvencionális területektől „növény fallal” válasszák el saját gyümölcsösüket. Ezek kialakítása azonban próbálgatások sorozatát igényli.

Hasonlóan a növénytermesztéshez a talaj, a vízellátás, a szél komoly befolyásoló tényezők az erdősáv fafaj összetételét tekintve.

Kulcsár Balázs a Valaha Tanya vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vegyes fafaj összetételű erdős sávok, vagy fasorok nem csak védelmet nyújtanak a szél és az intenzív gazdálkodás hatásaitól, de tűzifát is biztosítanak a gazdaság számára. Ráadásul a bodza és az akác virágzásakor szörp alapanyagot is lehet gyűjteni ebből a sávból.

Forrás: 
ÖMKI Gyümölcstermesztési Szakmai Nap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány

Lezárult az első hazai Plastic Pirates - Go Europe! kampány, amelyben tizenöt magyarországi folyó és partszakasz mikro- és makroműanyag szennyezettségét kutatták a résztvevők - közölte a Tiszai PET Kupát működtető Természetfilm.hu Egyesület az MTI-vel.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Megújult a gödöllői Arbo Park

A Pilisi Parkerdő megújította egyik leglátogatottabb turisztikai központja, az Arbo Park elnevezésű gödöllői erdészeti arborétum turisztikai szolgáltatásait - közölte az erdőgazdaság szóvivője kedden az MTI-vel.

Veszélyben a Nagy-korallzátony állapota

A Nagy-korallzátony veszélyeztetett világörökségi helyszínné nyilvánítását javasolja az állapotát felmérő, ENSZ által támogatott misszió. Mint a hétfőn közzétett jelentésben figyelmeztetnek: gyors és hatékony klímavédelmi intézkedések nélkül a világ legnagyobb korallzátonya veszélyben van.

Pesten nagyobb számban száradnak ki fák, mint Budán

Habár talán kevésbé feltűnő, mint a parkok megszokott zöld gyepszőnyegének sárgára égése, de az elmúlt hetekben sajnos gyakoribb lett a teljesen elszáradt, vagy a még zöld, de szárazon zörgő levelekkel vegetáló fák látványa is.

Tovább erősödik az együttműködés a FAO és Magyarország között

Magyarország a FAO elkötelezett partnereként csaknem 50 országra kiterjedő nemzetközi agrár-ösztöndíjprogrammal és közös projektek finanszírozásával segíti a fenntartható fejlődési célok elérését – emelte ki Nagy István agrárminiszter, a FAO főigazgatójával, Qu Dongyu-vel folytatott tárgyalásán.

Ki fog sárgarépát tárolni?

Sárgarépa-termesztőknek szerveztek találkozót Zsombón, a Bálint család gazdaságában a Nunhems Hungary Kft., a BASF Hungaria Kft., a Seedplus Kft., a Koppert Hungária Kft., valamint a Carmeuse Hungária Kft. képviselői. A területbejáráson számos kérdés szóba került, a termesztett fajták, technológiai módszerek és termesztést segítő anyagok ismertetése mellett a kereskedelmi helyzetet is elemezték az előadók és a vendégek.

Zöldfelületek - Egy falatnyi természet

Ahogy a Kertészet és Szőlészet korábbi lapszámában már beszámoltunk róla, a Magyarország Zöld Városa díj első helyezettje 2022-ben a Budapest 13. kerületében megépült Vizafogó Park lett. A tervezés projektvezetőjét, Ripszám Eszter tájépítészt kérdeztük azokról a tervezési szempontokról, melyek segítették őket az ökologikus szemléletű új közterületi park létrejöttében.

Komposztáljunk kávékapszulát

A Nestlé Nespresso kávéüzletága papír alapú, komposztálható kapszulákat dob piacra. Az élelmiszeripari óriás azt reméli, hogy a környezetkímélő megoldással új vásárlókat tud megszólítani.