Back to top

Az ökológiai gyümölcstermesztés aktuális kérdései

Az öko gyümölcstermesztési szakmai nap illeszkedik az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet (ÖMKi) szakmai napjainak sorába, amelyek alkalmat adnak az ÖMKi on-farm kutatásainak bemutatására és az ágazat aktuális helyzetének áttekintésére.

Fotó: MMG fotó
Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója bevezető előadásában az ökológiai gyümölcstermesztés magyarországi helyzetét összefoglalva elmondta, hogy az ültetvények esetében az a jellemző, hogy nem a teljes területen folytatnak ökológiai gazdálkodást. A 3 hektár alatti üzemekről mondható el, hogy a teljes terület ökológiai gazdálkodásban művelt. A nagyobb földterülettel rendelkező gazdák, részben a támogatási rendszer hatására csak részben, területük kisebb részét állítják át biogazdálkodásra.

A hazai ökogazdálkodásba vont terület nagysága a többi, mérsékeltövi országgal összevetve is jelentős, 2021-ben közel 14000 hektárt, az összes hazai ültetvény 9,5 %-át művelték az ökológiai gazdálkodás előírásainak megfelelően,

de ez a szám 2022-ben a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően minden bizonnyal növekedni fog. Gyümölcs- és bogyós ültetvények, diófélék esetén ez 11850 hektárt, szőlő esetén 1982 hektárt jelent. Ezek a magas számok egyértelműen a támogatási rendszernek köszönhetőek a szakember szerint. A magas támogatási arány nagyon vonzóvá teszi az ültetvénytulajdonosok számára, hogy belépjenek az ökológiai gazdálkodás rendszerébe. 

Arról sajnos jelenleg kevés információnk van - számol be az ÖMKi vezető szaktanácsadója, hogy mennyi és milyen minőségű termék származik ezekről az ültetvényekről, illetve hogyan értékesítik a terméket a gazdák. A biogyümölcs egy része friss piacra vagy tárolásra, illetve feldolgozásra kerül. Nem ismert, hogy a területeken milyen fajták vannak termelésbe vonva. Reméljük, hogy a 2027-ig szóló időszakra vonatkozó Cselekvési terv az Ökológiai Gazdálkodás fejlesztéséért című dokumentumban meghatározott adatgyűjtés rövidesen megvalósul, és így pontosabban láthatják majd a szakértők is az ágazat helyzetét. 

Valaha Tanya - Permakultúrás ültetvény
Valaha Tanya - Permakultúrás ültetvény
Fotó: MMG fotó
Az ültetvények esetén az ökológiai gazdálkodásban is elmondható, hogy az ültetvények nagyon elöregedtek.

Szakmai konszenzus, hogy az ültetvényeket korszerűsíteni kell, de a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehéz kérdés. Ennek fontosságát az is mutatja, hogy Ausztria gyümölcstermesztésének 26%-a, azaz 2300 hektár ökológiai gazdálkodás. Ez a hazai terület ötöde, mégis a kereskedelmi üzletek polcain túlnyomó többségében osztrák biogyümölcsökkel találkozni. Ez egyértelműen az ültetvények technológiai korszerűsítésének eredménye, amely nem az új traktor beszerzését jelenti, hanem a megfelelő fajtaválasztást, az öntözőrendszer telepítést és a tápanyag utánpótlást.

Allacherné Szépkuthy Katalin beszámolójában elhangzott, hogy a szári Csoroszlya-farm az ÖMki egyik állandó partnere, szántóföldi kutatásaik és a gyümölcsös témák kapcsán is. A szári szilva ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvény: 15 évnél idősebb, még termő, de már nem jó kondícióban lévő fákkal. A gazdálkodó szeretné még pár évig termelésben tartani, ezért azt a kérdést vizsgálták a Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársai, hogy az egyes trágyázási stratégiák milyen eredménnyel és költséggel járnak.

Emellett felhívták a figyelmet arra, hogy az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a gyümölcstermesztők tájékoztatása érdekében számos online ingyenesen letölthető ismeretterjesztő kiadványt állított össze.

Például az Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022, vagy a Növényvédelem a csonthéjasok és az almatermésűek ökológiai termesztésében.

Fotó: MMG fotó
Kaponyás Ilona szaktanácsadó a 2022-es extrém gyümölcstermesztési szezon tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet arra, hogy nagy ágazati átrendeződés várható a klímaváltozás és az egyéb gazdaságot érintő körülmények okán. Hasonlóan más ágazatokhoz itt is megfigyelhető lesz a gazdaságok koncentrálódása, a másik út amin elindulnak a gazdálkodók, az a magasabb hozzáadott értéket jelentő termékek előállítása. Sajnos a gyümölcstermesztők körében is téma az ültetvények és a gazdálkodás felhagyása. Van olyan szaktanácsadó, ahol az ügyfelek 30%-a tervezi ezt a lépést. A szaktanácsadó kihívásnak nevezte, hogy a csapadékhiányos időjárás nem csak az idei termésre, de a jövő évire is rányomja a bélyegét. Ha a növény nem kapott megfelelő vízellátást és tápanyagellátást a kritikus időpontban, akkor hiába indul be a rügydifferenciálódás, a virágrügy-képződés, maga a következő évi kihajtás rendkívül gyenge lesz.

0
0
Fotó: MMG fotó
A szakmai nap másik program eleme, két személyes hangvételű beszámoló a mezővédő erdősávokról. Mint elhangzott, az ökológiai termesztés esetén a gazdák érdeke, hogy a szomszédos konvencionális területektől „növény fallal” válasszák el saját gyümölcsösüket. Ezek kialakítása azonban próbálgatások sorozatát igényli.

Hasonlóan a növénytermesztéshez a talaj, a vízellátás, a szél komoly befolyásoló tényezők az erdősáv fafaj összetételét tekintve.

Kulcsár Balázs a Valaha Tanya vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vegyes fafaj összetételű erdős sávok, vagy fasorok nem csak védelmet nyújtanak a szél és az intenzív gazdálkodás hatásaitól, de tűzifát is biztosítanak a gazdaság számára. Ráadásul a bodza és az akác virágzásakor szörp alapanyagot is lehet gyűjteni ebből a sávból.

Forrás: 
ÖMKI Gyümölcstermesztési Szakmai Nap

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lengyelországban az ökológiai gazdálkodás területének növelése a cél

Henryk Kowalczyk miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter tájékoztatása szerint, a minisztérium célja az ökológiai gazdálkodás területének és a bioélelmiszer-termelés volumenének növelése. Mint mondta az értékesítési szintjét is fokozni kell, hogy a fogyasztók könnyen hozzáférhessenek a biotermékekhez. Az EU Green Deal készteti Lengyelországot is ezekre a lépésekre.

A gyűlölt íbisz mégis hasznot hoz

Ausztrália egyik őshonos madara, az malukui íbisz, nem túl népszerű a lakosok körében. Sokan csak "kuka-tyúknak" hívják, mivel előszeretettel túrja fel a szemeteseket élelem után kutatva, de akár az emberek kezéből is kikapja az ennivalót. Nem csoda hát, ha népszerűtlen madárnak számít hazájában.

Ön mennyit tud a klímaváltozásról? - Tesztelheti, továbbjutna-e a középiskolások versenyén

Bárki kitöltheti azt a tesztet, amellyel 611 középiskolás csapat birkózott meg a Magyar Tudományos Akadémia Alumni Programjában szervezett, októberben indult tanulmányi versenyen. A második fordulóba 80%-os teljesítménnyel lehetett továbbjutni, ami 152 csapatnak sikerült.

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Rezes lemosó permetezés: többször is megéri elvégezni

A lemosó permetezéseknek számos előnyök van: gyérítik az áttelelő kártevők, és az áttelelő kórokozók számát, és mivel nincs lomb a fákon, nem kell tartani a szer miatti perzseléstől. Ősztől tavaszig ezt több alkalommal elvégezhetjük, így a hatékonyság fokozható.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.