Az ökológiai gyümölcstermesztés aktuális kérdései

Allacherné Szépkuthy Katalin, az ÖMKi vezető szaktanácsadója bevezető előadásában az ökológiai gyümölcstermesztés magyarországi helyzetét összefoglalva elmondta, hogy az ültetvények esetében az a jellemző, hogy nem a teljes területen folytatnak ökológiai gazdálkodást. A 3 hektár alatti üzemekről mondható el, hogy a teljes terület ökológiai gazdálkodásban művelt. A nagyobb földterülettel rendelkező gazdák, részben a támogatási rendszer hatására csak részben, területük kisebb részét állítják át biogazdálkodásra.

de ez a szám 2022-ben a Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően minden bizonnyal növekedni fog. Gyümölcs- és bogyós ültetvények, diófélék esetén ez 11850 hektárt, szőlő esetén 1982 hektárt jelent. Ezek a magas számok egyértelműen a támogatási rendszernek köszönhetőek a szakember szerint. A magas támogatási arány nagyon vonzóvá teszi az ültetvénytulajdonosok számára, hogy belépjenek az ökológiai gazdálkodás rendszerébe. 

Arról sajnos jelenleg kevés információnk van - számol be az ÖMKi vezető szaktanácsadója, hogy mennyi és milyen minőségű termék származik ezekről az ültetvényekről, illetve hogyan értékesítik a terméket a gazdák. A biogyümölcs egy része friss piacra vagy tárolásra, illetve feldolgozásra kerül. Nem ismert, hogy a területeken milyen fajták vannak termelésbe vonva. Reméljük, hogy a 2027-ig szóló időszakra vonatkozó Cselekvési terv az Ökológiai Gazdálkodás fejlesztéséért című dokumentumban meghatározott adatgyűjtés rövidesen megvalósul, és így pontosabban láthatják majd a szakértők is az ágazat helyzetét. 

Az ültetvények esetén az ökológiai gazdálkodásban is elmondható, hogy az ültetvények nagyon elöregedtek.

Szakmai konszenzus, hogy az ültetvényeket korszerűsíteni kell, de a jelenlegi helyzetben ez nagyon nehéz kérdés. Ennek fontosságát az is mutatja, hogy Ausztria gyümölcstermesztésének 26%-a, azaz 2300 hektár ökológiai gazdálkodás. Ez a hazai terület ötöde, mégis a kereskedelmi üzletek polcain túlnyomó többségében osztrák biogyümölcsökkel találkozni. Ez egyértelműen az ültetvények technológiai korszerűsítésének eredménye, amely nem az új traktor beszerzését jelenti, hanem a megfelelő fajtaválasztást, az öntözőrendszer telepítést és a tápanyag utánpótlást.

Allacherné Szépkuthy Katalin beszámolójában elhangzott, hogy a szári Csoroszlya-farm az ÖMki egyik állandó partnere, szántóföldi kutatásaik és a gyümölcsös témák kapcsán is. A szári szilva ültetvény sok szempontból tipikus öko ültetvény: 15 évnél idősebb, még termő, de már nem jó kondícióban lévő fákkal. A gazdálkodó szeretné még pár évig termelésben tartani, ezért azt a kérdést vizsgálták a Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézet munkatársai, hogy az egyes trágyázási stratégiák milyen eredménnyel és költséggel járnak.

Például az Ökológiai gazdálkodásban használható termésnövelő anyagok 2022, vagy a Növényvédelem a csonthéjasok és az almatermésűek ökológiai termesztésében.

Kaponyás Ilona szaktanácsadó a 2022-es extrém gyümölcstermesztési szezon tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet arra, hogy nagy ágazati átrendeződés várható a klímaváltozás és az egyéb gazdaságot érintő körülmények okán. Hasonlóan más ágazatokhoz itt is megfigyelhető lesz a gazdaságok koncentrálódása, a másik út amin elindulnak a gazdálkodók, az a magasabb hozzáadott értéket jelentő termékek előállítása. Sajnos a gyümölcstermesztők körében is téma az ültetvények és a gazdálkodás felhagyása. Van olyan szaktanácsadó, ahol az ügyfelek 30%-a tervezi ezt a lépést. A szaktanácsadó kihívásnak nevezte, hogy a csapadékhiányos időjárás nem csak az idei termésre, de a jövő évire is rányomja a bélyegét. Ha a növény nem kapott megfelelő vízellátást és tápanyagellátást a kritikus időpontban, akkor hiába indul be a rügydifferenciálódás, a virágrügy-képződés, maga a következő évi kihajtás rendkívül gyenge lesz.

A szakmai nap másik program eleme, két személyes hangvételű beszámoló a mezővédő erdősávokról. Mint elhangzott, az ökológiai termesztés esetén a gazdák érdeke, hogy a szomszédos konvencionális területektől „növény fallal” válasszák el saját gyümölcsösüket. Ezek kialakítása azonban próbálgatások sorozatát igényli.

Kulcsár Balázs a Valaha Tanya vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ezek a vegyes fafaj összetételű erdős sávok, vagy fasorok nem csak védelmet nyújtanak a szél és az intenzív gazdálkodás hatásaitól, de tűzifát is biztosítanak a gazdaság számára. Ráadásul a bodza és az akác virágzásakor szörp alapanyagot is lehet gyűjteni ebből a sávból.