Back to top

A Csatai-völgy mondája

Győr és a környékbeli települések lakóinak kedvelt kirándulóhelye a Nyúl és Győrújbarát községek határán álló Lila-hegyi kilátó. A messzebbről érkezők közül kevesen, a helyiek többsége azonban ismeri azt a kedves és megmosolyogtató történetet, mely a szomszédos hegyesmagasi csúcs és a Lila-hegy között húzódó Csatai-völgyről szól.

A Lila-hegy csúcsán 2017 előtt, mondhatni, életveszélyes állapotok uralkodtak, mivel a 1977-ben odaépített vasbeton geodéziai mérőtoronyra vezető létrák foghíjasak voltak, a tetején a labilisan rögzített korlátok jobb sorsukat várták, a szerencsének volt köszönhető, hogy a felkapaszkodók közül senki sem sérült meg. Negyvenöt éve az épület az Egységes Országos Vízszintes Alapponthálózat része volt, egyike a 106 hasonló építménynek, melyről napjainkban már alig végeznek méréseket.

Fotó: Bene Zsolt

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018-ban adta át a kirándulók számára a felújított és kilátóvá alakított tornyot, amely összehasonlíthatatlanul szebb a korábbi állapotánál. Ha pedig felmászunk a tetejére, a viszonylag szerény tengerszint feletti magasság ellenére (326,2 méter, melyből 312,9 a hegy, 11,7 a kilátó és kb. 1,6 méter a felnőtt ember szemmagassága) meghökkentő panoráma tárul elénk.

A Föld görbületéből adódó, nagyjából 70 kilométeres elvi látóhatár itt kibővül, mivel a Kisalföldet körbeölelő magasabb hegyvonulatok a horizont fölé tornyosulnak. Ez annak köszönhető, hogy a dombvidék mélyen benyúlik a Kisalföld síkjába.

A számítások szerint, az elméleti 10 ezer négyzetkilométer helyett, a Lila-hegyi kilátóról 18 ezret lehet belátni, ezért onnét a táj nagyon sok nevezetes pontja azonosítható. A legszerencsésebbek – tiszta légköri viszonyok esetén, évente csupán néhány alkalommal – megpillanthatják az Alpok csúcsait, a Schneeberget és a Raxot is, amelyek nagyjából 140 kilométerre vannak légvonalban.

Az építmény Győrújbarát felől egy hosszabb, Nyúl felől egy rövidebb, de meredekebb sétával érhető el: a Szent Jakab-úton a Kisalföldi Piros, vagy a nyúli zöld háromszög jelzésű útvonalon. A Sokorói Tájegységi Értéktár Bizottság 2020-ban nagy elismerésben részesítette a kilátót és az üzemeltető KAEG Zrt.-t, ugyanis nemzeti értékké és az értéktár tagjává fogadta. A körpanoráma egyik meghatározó eleme – természetesen a Pannonhalmi Apátság mellett – a szomszédos Hegyesmagasnak nevezett csúcs, a tetején elhelyezkedő URH adótoronnyal.

A két hegy – a Lila és a Hegyes – között húzódik a Csatai-völgy, melynek megmosolyogtató történetét dr. Ábrahám Imre nyelvész, helytörténész jegyezte le a helyiek elbeszélése alapján. Mi pedig a régies szóhasználatot mellőzve, de a történet ízes voltát megőrizve igyekszünk azt közölni:

A Lila-hegy lábánál összeér két falu. Az utca egyik oldala Nyúlhoz tartozik, a másik Barátihoz. A határszélen közös legelőt használt a két falu, melynek libái minden reggel kitotyogtak a hegy alatt húzódó hajlatba. Ott legelésztek napestig, majd a nap végén teli beggyel hazaballagtak Nyúlra vagy Barátiba, ki-ki a saját portájára. Egy szép kora nyári napon az egyik baráti asszonynak elvitte a héja a kislibáját. A hiány csak este derült ki, amikor megszámolta az állatokat. Mivel az esetnek tanúja nem volt, a szomszédjaival megtárgyalva az ügyet arra a következtetésre jutottak, hogy csakis a nyúliak lophatták el azt.

Egyre több sérelem került elő, melyeket mind a nyúliak számlájára írtak. Nosza, át is mentek hozzájuk és jól összevitatkoztak velük. Szó szót követett, a barátiak azt kiabálták a nyúliaknak, hogy az utca túloldalán lakók rongyemberek, galád az egész falu! Lám, a természettől is csak annyit kaptak, amennyit megérdemelnek! Elég ránézni a híres hegyükre, a Lilára, ott szégyenkezik alacsonyságával az ő Hegyesmagasuk mögött.

Ebbe a sértésbe a nyúliak nem törődhettek bele. Szaladtak a bíróhoz, elpanaszolták, mi történt. A bíró elrendelte, hogy minden épkézláb ember gyülekezzen éjszaka a Lila és Hegyesmagas közötti völgybe.

A telehold fényénél a férfiak ásóval, kapával megbontották a Hegyesmagas oldalát, az asszonyok pedig kosarakban a fejükön áthordták a Lila tetejére, hogy magasítsák a hegyet.

Másnap a barátiak az aratásba sietve nem is vették észre a hibát. Mikor aztán a munkából hazafelé jövet rájöttek a turpisságra, mérgükben elhatározták, hogy bár a munkától alaposan elfáradtak, visszahordják a földet, sőt még többet is, mint amit a nyúliak elvittek. Az ide-oda cipekedés aztán többször megismétlődött. Az eseménynek persze híre ment a környéken, a szomszéd falubeliek kinevették, csataiaknak kezdték csúfolni a vitatkozó feleket. A végén bírósághoz fordultak a háborúskodók, hogy a törvény döntse el, kinek a hegye magasabb, melyik falu lehet büszkébb a magaslatára.

Fotó: Bene Zsolt

A döntés meglepő volt. A bíróság elrendelte, hogy a Lila csúcsát árokkal kerítsék Barátihoz, hogy azon túl mindegy legyen, hogy melyik csúcs a magasabb. Hogy miért a barátiak kapták a Lila csúcsát? Talán azért, hogy így büntessék a földelhordást kezdeményező nyúliakat. A vita ezzel aztán végleg elcsendesült. A kakaskodó erdőszélieknek a csontjaik is rég elporladtak azóta, és bár a törvény máig törvény, a nyúliak a Lilát magukénak tekintik, meg magasabbnak is. És persze büszkén őrzik a fölvonulási terep, a Csatai-völgy nevét is.

Egyébként, mint ahogy említettük, a kilátót hordozó Lila-hegy tengerszint feletti magassága 313, az URH antennával ellátott Hegyesmagasé pedig 309 méter.

Ábrahám Imre feldolgozása alapján: Bene Zsolt és Szűcs Mihály

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Aktív éven van túl a Da Bibere

Akárcsak az előző évtizedekben, tavaly is aktív volt a Da Bibere Zalai Borlovagrend, hangzott el a civil szervezet balatongyöröki közgyűlésén. Szokás szerint új tagokat is avattak az évindító közgyűlésen.

Vince napján kiderülhet, milyen lesz az őszi szőlőtermés

Bár az idei év kivétel, de rendszerint január az egyik leghidegebb téli hónap, elsőre azt gondolnánk ilyenkor a természet is pihen. Ez azonban nem teljesen igaz, hiszen január végén már egy a szőlészek szempontjából jeles dátumot találunk a naptárban.

Önjáró drónnal gyűjtenek mintákat a fákról

A környezeti DNS vizsgálatával az adott területen élő fajokról lehet információt gyűjteni. Nagy előnye, hogy nem kell szem elé kerülnie az összes állatnak, növénynek, hanem a talajból vagy vízből vett mintákból kimutatható a genetikai anyaguk, így sokkal pontosabb képet lehet alkotni az adott terület biodiverzitásáról.

Erdeink a legjobb kezekben vannak

Az energiaválság miatt a kormány kiviteli tilalmat rendelt el az energiahordozókra, így a tűzifára is, mindezt azután, hogy rendeletben könnyítették meg a fakivágást a hazai erdőkben. A döntés heves indulatokat váltott ki; sokan úgy értelmezték a rendeletet, hogy fát szinte bárki bárhonnan kivághat, és a médiában is számos olyan hírről lehetett olvasni, hogy tarvágás fenyegeti a felbecsülhetetlen értékű hazai erdőket.

Több erdő – Jobb erdő – Versenyképes erdőgazdálkodás

Az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen 310 milliárd forint pályázati támogatás jut, a magyarországi erdőkre 2027-ig. A kormány azt szeretné elérni, hogy a magyarországi erdők állapota javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek - nyilatkozta sajtótájékoztatón Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkár.

Fokozottan veszélyes az erdei túrázás

Az EGERERDŐ Zrt. kéri a Tisztelt Lakosságot, hogy a hétvégén NE TÚRÁZZANAK a Mátra és Bükk erdeiben!

Idén is tovább zöldül Budapest

Idén is folytatódnak a fővárosi zöldítések, fejlesztések: a tervek között szerepel egy újabb, Miyawaki-kiserdő telepítése, valamint nagyjából 12 ezer új tő cserjét ültetnek el és újabb komplett fasorok újulnak majd meg Budapesten - közölte a Budapesti Közművek (BKM) keretein belül önálló tevékenységet folytató Főkert Kertészeti Divízió kedden az MTI-vel.

Áldott állatok

Január 17-e a keresztények számára Remete Szent Antal napja. Ő az állatok egyik legfőbb védelmezője. Hazánkban főleg a háziasszonyok imádkoztak hozzá, kérték aprójószágaik védelmét. Ma is élő hagyomány, hogy ilyenkor megáldják a jószágot és a kis kedvenceket is. Hazánkban is több templomban tartanak „állatos” misét.

50 éve alapították hazánk első nemzeti parkját

1973-ban alakult meg hazánk első nemzeti parkja, a terület egyedülálló természeti, illetve néprajzi értékeinek megőrzése és védelme céljából. A Hortobágyi Nemzeti Park létrehozását segítette a kormányzathoz benyújtott "Pro Natura" memorandum, amelyet 21 nemzetközi hírű tudós aláírásával hitelesített.