Back to top

Kisebbek lesznek a szamócák, ha mérgezett méhek porozzák be a növényt

Azok a magányos méhek, melyek egy klotianidin nevű növényvédő szert fogyasztottak a repceföldeken, lomhábbak lettek. Ráadásul az ilyen méhek által beporzott szamócák kisebb termést hoztak. Erre egy Svédországban, a Lund Egyetemen végzett tanulmány mutatott rá.

Ismert tény, hogy a szamócák nagyobbak lesznek, ha méhek látogatták meg a virágaikat, de hogy pontosan milyen hatással vannak a növényre a neonikotinoidoknak kitett beporzók, eddig nem volt ismert. A mostani tanulmányt a PLOS ONE tudományos lapban tették közzé, és a svéd kutatók két dolgot is felfedeztek.

"Tanulmányoztuk a méheket, melyek klotianidint fogyasztottak - egy olyan növényvédő szert, melyet korábban repcében alkalmaztak repcebolha ellen. A tanulmányunkból kiderül, hogy ettől az anyagtól a méhek lassabbak lettek, és romlik a képességük, hogy beporozzák a szamócák virágait"

- idézi Lina Herbertsson, a Lund Egyetem biológus kutatóját a Phys.org.

A kutatók 12 szabadtéri ketrecet használtak, ahol a méhek repcén és szamócán táplálkozhattak. A ketrecek felében a repcét klotianidinnal kezelték. A növényvédő szernek kitett rovaroknak több időre volt szüksége, hogy ugyanannyi repcevirágot meglátogassanak, mint a kontroll csoport tagjainak. Amikor később a tudósok megmérték a megtermett szamócákat, újabb felfedezést tettek. A klotianidinnak kitett méhek által megporzott termések kisebbek voltak.

"Korábbi tanulmányok már megmutatták, hogy a klotianidin negatív hatással van a vadon élő méhek táplálkozási sebességére, fejlődésére és szaporodására. A mi eredményeink alapján pedig ezen felül rontja a méhek megporzási hatékonyságát a szamócák esetében." - mondta Hebertsson.

A tudós azonban azt is hangsúlyozta, hogy egy igencsak egyedi kísérlet alapján még nem szabad általános következtetéseket levonni, hiszen nem vizsgáltak semmilyen más tényezőt a szamóca esetében, ami a kisebb termést okozhatta.

2018-ban az EU betiltotta két neonikotinoid használatát szabadföldi kultúrákban: az egyik a klotianidin, a másik pedig tiametoxam. Utóbbinál egy kutatócsoport kimutatta, hogy megzavarhatja az almafák poszméhek általi beporzását. Annak ellenére, hogy ezeket a szereket már nem lehet alkalmazni, Herbertsson úgy gondolja, hogy a kutatási eredmények fontosak, mivel rámutatnak az egyes növényvédő szerek jóval összetettebb hatására, mint ahogy azt korábban gondolták.

"Bár a klotianidint mára betiltották, részben más, a rovarok idegrendszerére hasonló módon ható anyagok léptek a helyébe. Ezért rendkívül fontos, hogy folytassuk ezt a kutatást, és megvizsgáljuk, hogyan hatnak ezek az anyagok a méhek viselkedésére és a beporzásra"

- zárja Lina Herbertsson.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

"Pizza-kert": hozzávalók egy helyről

Rendezni, csoportosítani nemcsak a házban lehet, hanem a kert, vagy annak egyes részei is kaphatnak valamilyen tematikus funkciót a díszítő cél mellett.

A kenyér útját járják végig a gyerekek a BASF oktatási segédleteivel

Szerintünk a mezőgazdaság a legfontosabb hivatás a világon – hirdeti évek óta a BASF. Az idén új kampányt indítottak, amivel a legfogékonyabb korosztály, a kisiskolások ismereteit szeretnék bővíteni a mezőgazdaságról. Első eredményeikről az Európában egyedülállóan korszerű Pano Pékségben tartott sajtótájékoztatón számoltak be.

A műtrágyákra kivetett exportvámok segíthetik az orosz költségvetést

Moszkva hamarosan a műtrágyákra kivetett exportvámokkal kompenzálhatja az olaj- és gázüzletágból származó bevételkiesést. Közben Putyin bírálta a meglévő uniós szankciókat, és „műtrágya ajándékokat” ígér.

Idén először lehet szavazni az Év Lepkéjére

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Lepkevédelmi Szakosztálya közönségszavazást hirdet 2023 Év lepkéje kapcsán. A 2023-ban először induló program keretében három jelöltre lehet szavazni. Egy nappali lepkére, a fecskefarkú pillangóra, egy éjszakai lepkére, a nagy éjjeli pávaszemre, valamint egy nappal aktív “molylepkére”, a fehérgyűrűs csüngőlepkére).

Állatvédelmi szakállatorvosi képzés indul

Először indított állatvédelmi, illetve állatjólléti posztgraduális képzést az Állatorvostudományi Egyetem.

Gyorsabban kerülhetnek piacra az új növényvédő szerek

Felgyorsíthatja a növényvédő szerek engedélyezését az, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködési megállapodást kötött a NEVEX Institute Kft.-vel - közölte a Nébih hétfőn az MTI-vel.

Szüret utáni teendők

A nyár elején letermő gyümölcsfák esetében gyakori probléma, hogy a szüret után elhanyagolják vagy teljesen elhagyják a növényvédelmet. Pedig a szüret utáni védekezések is elengedhetetlenek, mert a korai lombhullás káros a rügydifferenciálódásra, ami a következő évi termést is kedvezőtlenül befolyásolja.

A méhész is vállalkozó 3.

Ez már a többedik cikkem, és végre elérek oda, hogy a méhészetről is elkezdjek beszélni. Az előző cikkek gondos után járást igényeltek több részletükben, mert hiába tudok valamit, ha le akarom írni, csak leellenőrzöm még egyszer. Ebben a cikkben erre nem volt szükség, ugyanis az elejétől a végéig kizárólag saját tapasztalatot írok le.

Szent Mihály-napi állattenyésztési fórum

Nehéz időszak jön: nem a minőség lesz a kérdés, hanem hogy lesz-e egyáltalán takarmány a jövő évi betakarításig. De egy év múlva talán könnyebbnek látjuk majd a helyzetünket – hangzott el Kaposváron, a Szent Mihály-napi állattenyésztési fórumon. A különböző állattenyésztési ágazatok képviselői a jelenlegi helyzetet elemezték és igyekeztek néhány jótanáccsal is szolgálni a jelenlévő gazdálkodóknak.

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.