Back to top

Mitől függ az erdők sokszínűsége?

Az Egyenlítőhöz közeli vidékeken a fafajok száma lényegesen több, mint attól északra és délre. A Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány minden eddiginél pontosabban vizsgálta ennek okait, és úgy tűnik, hogy a trópusi fafajok sokfélesége nem kizárólag a klimatikus tényezőktől függ.

A tanulmány 222 egyetem és kutatóintézet együttműködésével jött létre. A kutatás egyik vezetője a bayreuthi egyetem kutatója, Andreas Hemp volt, aki több mint harminc éve vizsgálja Kelet-Afrika hegyvidéki régióinak növényzetét. Tagja volt annak a kutatócsoportnak is, amelyik a közelmúltban új orchideafajt fedezett fel.

A szélességi diverzitási gradiens egy olyan minta, amelyet gyakran megfigyelnek a növény- és állatfajok elterjedésével kapcsolatos kutatások során. Általánosságban elmondható, hogy a minél nagyobb szélességi körök felé haladva fokozatosan csökken a biológiai sokféleség. Ez vonatkozik a fákra is. Az egész világon fellelhető fafajok számát egy korábbi nemzetközi tanulmány nagyjából 73 ezerre becsülte.

Azt, hogy a világ különböző régióiban milyen tényezők és milyen mértékben befolyásolják a biológiai sokféleséget, még korántsem kutatták kellően alaposan, azonban az új tanulmány éppen a fafajok sokféleségét vizsgálja Földünk számos pontján az erdőkben; az eredmény összesen 1,3 millió mintavételből nyert adatok szisztematikus értékelésén alapul.

. Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
. Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
Fotó: Andreas Hemp
A szerzők 47 lehetséges befolyásoló tényezőt sorolnak fel, és a következő kategóriákba sorolták őket: bioklimatikus tényezők, domborzati és talajadottságok, növényzet, táji viszonyok, emberi hatások. A klimatikus tényezők különösen változatosak, ide sorolható például a hőmérséklet és az évi csapadékeloszlás alakulása is.

Andreas Hemp szerint soha korábban nem vizsgálták ilyen átfogóan és részletesen, hogy mitől függ a fafajok előfordulása és sokfélesége a világ erdeiben. A tudós Kelet-Afrika növényvilágát számos más európai, kenyai és tanzániai kutatóval együttműködve kutatja; a Kili-SES elnevezésű projekt részeként például a Kilimandzsáró növényzetének változását és ezzel együtt az éghajlati, gazdasági és társadalmi okokat is vizsgálták. Egyetemi hallgatókból és doktoranduszokból álló csapattal közösen 800 és 4600 méteres tengerszint feletti magasságban szisztematikusan felmérték a fák biodiverzitását, és megvizsgálták, hogy azt elsősorban mely tényezők befolyásolják.

Globális szinten a tanulmány szerzői a következő következtetésre jutottak: a bioklimatikus tényezők az erdős területek 82,6%-án határozzák meg a biodiverzitást, azonban az erdős területek 11,7%-án a biológiai sokféleség nem tulajdonítható egy bizonyos tényezőnek.

Ez a globális szintű megállapítás azonban már nem igaz az Egyenlítőhöz közeli trópusi területeken: ott az erdős területek 37,1%-án a biodiverzitást nem egy bizonyos tényező befolyásolja, és a fafajok sokfélesége is lényegesen nagyobb. A tanulmány ezért arra mutat rá, hogy az emberi gazdasági tevékenység, a domborzati viszonyok és a talajviszonyok éppúgy, vagy akár sokkal jobban befolyásolják az Egyenlítőhöz közeli régiókban előforduló fafajok sokféleségét, mint a bioklimatikus tényezők. A bioklíma hatását a trópusi fák biológiai sokféleségére vonatkozó korábbi vizsgálatok részben túlbecsülték.

Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
Entandrophragma excelsum egyede a Kilimandzsárón
Fotó: Andreas Hemp
Andreas Hemp szerint a kutatás során azt tapasztalták, hogy a Kilimandzsáró erdeinek fajösszetétele és az ott élő fafajok száma főként a hőmérséklet és a csapadék függvényében változik. A bioklimatikus tényezők tehát meghatározó szerepet játszanak, de az is igaz, hogy a kelet-afrikai erdőkben sok helyen tapasztalhatók antropogén hatások, mindenekelőtt a legális vagy illegális fakitermelés kapcsán.

Nyugat- és Közép-Európában viszont számos erdőterületet is intenzíven kezelnek évszázadok óta, ezért nem tűnik egyértelműnek, hogy az emberi beavatkozásoknak nagyobb hatást kellene gyakorolniuk a biológiai sokféleségre az Egyenlítő körüli régiókban, mint az északi szélességi köreinken.

A felmérés során gondot jelentett, hogy a tanulmány globális éghajlati adatbázisokra épült. Különösen a trópusi hegyvidékeken, ahol kis területen belül is jelentősen változnak az éghajlati viszonyok, illetve túl kevés a meteorológiai állomás, az ilyen túl nagy léptékű, durva felbontású adatbázisokból származó adatok nagyon megbízhatatlanok. A trópusi erdőkben a fajok diverzitását meghatározó tényezők súlyozását illetően tehát további, részletesebb vizsgálatokra van szükség az erdészeti szakemberek támogatásával.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/Bayreuthi Egyetem

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó irányba haladnak az európai fajvédelmi programok

Nagyon sok vadonélő állatfaj populációja virágzik, hála az Európa szerte futó visszatelepítési- illetve védelmi programoknak egy tanulmány szerint.

A tudósok új részleteket fedeznek fel a Yellowstone-ról egy óriási repülő elektromágnessel

A Virginia Tech és a U.S. Geological Survey tudósai egy 80 láb átmérőjű elektromágnessel vizsgálták meg a Yellowstone Nemzeti Park felszín alatti területét, hogy többet tudjanak meg a vízrendszerről - áll a sajtóközleményben.

A kutyák megérzik, ha stresszesek vagyunk

Egy kísérlet során a kutyák meglepően pontosan érzékelték a stresszes emberek izzadság- és leheletmintáit.

Az omega-3 zsírsavak összefüggésbe hozhatók a serdülők figyelmi teljesítményével

A dokozahexaénsav (DHA) a serdülők nagyobb szelektív és tartós figyelemre való képességével, míg az alfa-linolénsav (ALA) az alacsonyabb impulzivitással hozható összefüggésbe - derül ki az ISGlobal, a "la Caixa" Alapítvány és a Pere Virgili Egészségkutató Intézet (ISPV) által támogatott központ által közösen vezetett tanulmányból.

Erdőgazdálkodás a Kelet-Nyírségben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírségben, az ország egyik legnagyobb homokvidékén gazdálkodik a NYÍRERDŐ Zrt. Nyírbátori Erdészete. A térségben meghatározó fafaj a Nyírség aranyaként számon tartott akác, ami az erdészet tevékenységében, eredményességében is kiemelt szerepet játszik. A homoki területekre jellemző természeti értékeken kívül számtalan kulturális érdekesség várja a környékre látogatókat.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Szokatlan módon született vipera Szegeden

A Szegedi Vadaspark terráriumában egy apró rákosi vipera tűnt fel. Mivel csak nőstényeket tartanak, így felmerült a lehetősége, hogy a kicsi szűznemzéssel jött világba. Ennél a fajnál pedig ez lenne az első dokumentált eset erre a szokatlan szaporodási módról.

Geográfusok segíthetik az erdőtüzek előrejelzését és megfékezését

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága a hét elején az MTI-t.

A Kutatók Éjszakája idén is felejthetetlen élmény lesz

Európa-szerte megrendezik a Kutatók Éjszakáját a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére. Az ingyenes eseménysorozatot idén is szeptember utolsó hétvégéjén, szeptember 30-án tartják és természetesen az agrár kutatóhelyek is várják az érdeklődőket.

Dolgoznak az erdészetek a tűzifaigény kielégítésén

Jelenleg 800 brigád, több mint 3000 fakitermelő és csaknem 1000 erdészeti munkagép dolgozik az igények mielőbbi teljesítésén a Tűzifaprogramban – közölte közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter. Az ország legnagyobb részén már elkezdődtek a szállítások is. A főváros környékén, illetve az Alföldön a legnagyobb az érdeklődés.