Back to top

Kezdődik az Ifjú Kócsagőr Program országos döntője

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő, immár kilencedik alkalommal megrendezett Ifjú Kócsagőr Program célja, hogy a 18-24 éves korosztály számára betekintést nyújtson a természetvédelembe, valamint bemutassa és népszerűsítse a gyakorlati természetvédelmi tevékenységeket.

Az Ifjú Kócsagőr Programban 2022-ben részt vevő 64 fiatal közül a 10 legjobb, egy-egy nemzeti park igazgatóságot képviselő versenyző nem kisebb dologra vállalkozik, minthogy talpraesettségével, szakmai ismeretével, tájékozódási képességével és ügyességével az egész országnak bizonyítsa, érdemes a három napos döntő fődíjának elnyerésére. A megmérettetésnek a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság dévaványai bemutatóhelyén, a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontban biztosít méltó helyszínt 2022. szeptember 21-23. között.

A versenyen olyan problémákat és helyzeteket fognak szimulálni a megmérettetés rendezői, amelyek a természetvédelmi őrök mindennapi munkájában is előfordulnak, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján ügyességi feladatokra is számíthatnak a verseny résztvevői. Dévaványán természetesen Európa legnagyobb testtömegű röpképes madarával, a magyar puszta és a Körös-Maros Nemzeti Park emblematikus fajával, a túzokkal kapcsolatban is várnak érdekességek a versenyzőkre.

Az országosan meghirdetett programban idén 64-en kaptak lehetőséget az aktív részvételre. Minden versenyzőt egy-egy természetvédelmi őr segített mentorként a területi döntőkre való felkészülésben.

A kócsagőr-jelöltek a mentoruk mellett eltöltött kéthetes szakmai gyakorlaton betekintést kaptak a Természetvédelmi Őrszolgálat munkájába, megismerték az adott nemzeti park táji és természeti értékeit.

Ezt követően területi döntők során dőlt el, kik lesznek azok, akik a Körös-Maros Nemzeti Park kiemelkedően értékes területein tartott országos döntőben megmérkőzhetnek a fődíjért és azzal járó jutalmakért.

A tét a „Tutajos és Matula Díj”, a legjobb versenyző ugyanis elnyeri a Tutajos, felkészítője pedig a Matula díjat. Amellett, hogy a nyertes páros egy elképesztő 5 napos tanulmányúton is részt vehet majd a romániai Erdélyi-szigethegység Natúrparkban, a többiek sem szomorkodhatnak, hiszen helyezéstől függően – a rengeteg élmény mellett – értékes természetvédelmi ajándékcsomagokkal gazdagodnak.

A program és az országos döntő támogatói között szerepel az Agrármisztérium, a Fürge Diák Iskolaszövetkezet, a Hortobágyi Nonprofit Kft., a Kiskunsági Nemzeti Park Alapítvány, illetve a hazai nemzeti park igazgatóságok.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Vadkárok a szőlőültetvényekben

A szőlőben a kártevők elleni védekezés elsősorban rovarokra irányul, de vannak sokkal nagyobb állatok, amelyek veszélyeztetik a tőkéket és a termést. Rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak (mezei és üregi) és más emlősök megrágják a hajtásokat, a fürtöket és széttapossák a sorokat, kárt tesznek a tőkék fás részeiben, számokban mérhető gazdasági veszteséget okoznak.

A vakond lett az év emlőse

A több mint 120 éve védett vakondot választotta 2023-ban az év emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium (AM) és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Továbbra is óriási az érdeklődés a települések fásítására

Idén már harmadik alkalommal jelentkezhettek az Agrárminisztérium Településfásítási Programjára, a 10 ezer főnél kisebb települések. Az ország legnagyobb fásítási programjának három szakaszában eddig ezernyolcszáz település 46 ezer fát igényelt.

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

Uniós élelmiszerlánc-biztonsági riasztások: baromfitermékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel volt a legtöbb gond

Mintegy 200 kockázatos termék miatt kellett Magyarországon intézkedni idén az EU-s riasztási rendszer adatai alapján. A hazánkat érintő ügyek elsősorban baromfihúshoz és abból készült termékekhez, zöldségekhez és gyümölcsökhöz, fűszerekhez, valamint étrend-kiegészítőkhöz kapcsolódtak.

Akár 3,5 millió forintra is pályázhatnak a kis hentesüzletek

A mikrovállalkozásként működő hentesboltok támogatásával sikerülhet megőrizni és minőségileg magasabb színvonalon hozzáférhetőbbé tenni ezeket az üzleteket - közölte dr. Nobilis Márton, az Agrárminisztérium élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkára.

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.